Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-30 / 54. szám

— Hymen. Nyirlaki Tarányi Ferencz dr. zala- megyei földbirtokos, tartalékos dzsidás főhadnagy f. hó 27-én tartotta esküvőjét Istvándiban kölesei Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, földbirtokos leányával, Gabriella kisasszonnyal. — Stoll Tibor, Stoll Gábor kir. közjegyző fia 29-én esküszik örök

• hűséget Nagybányán, dr. Kádár Antal m. kir. bánya- müorvos leányának, Ilonka kisasszonynak. — Saád Lajos uradalmi ispán a napokban esküdött örök hűséget Leitner Margitnak, Leitner Bertalan nyug. uradalmi kasznár leányának. — Dr. Antal László szatmári ügyvéd október 2-án esküszik örök hűséget Lengyel Margitnak özv. Lengyel Endréné leányának.

— Városunk színháza. A belügyminiszter leirata szerint, a városunkban létesítendő színkörre az államsegély 45,000 koronában állapíttatott meg. Remélhetőleg most már a fináncziális akadály megszűntével, mielőbb kezdetét veszi az építkezés.

— Áthelyezés. A kir. pénzügyminiszter dr. Kő- szeghy Andor pénzügyi segédtitkárt a nagykárolyi pénzügyigazgatóságtól hasonló minőségben a budapesti központi dij és illeték kiszabási hivatalhoz helyezte át.

— Vecsey Ferike Szatmáron hangversenyt rendez a jövő hó 17-én. A fiatal művész kinek játékáról valóságos csodákat regélnek, csak egy estélyt tart Szatmáron.

— Meghívó- A szatmár vármegyei függetlenségi párt az őszi rendes megyei közgyűlést megelőző napon Nagykárolyban a Polgári Olvasókör helyiségében este 9 órakor páttgyülést tart, a megejtendő választások és a közgyűlési tárgysorozat feletti határozat czéljából, melyre a párt tagjait ezennel meghivom. Budapest, 1906. szeptember 25-én. Luby Géza megyei pártelnök.

— Egyházmegyei közgyűlés. F. hó 20 és 2i-én tartotta a szatmári ev. ref. egyházmegye őszi közgyűlését a fehérgyarmati templomban. A gyűlés tárgysorozatának legfontosabb pontja az egyházmegye 1905. évi anyagi és szellemi állapotát feltüntető esperesi jelentés volt. A tárgyalás további folyamán a gyűlés tudomásul vette az egyes bizottságok jelentéseit, majd küldöttséget választott, mely a hajdúböszörményi ünnepségeken képviselje és elintézze az egyes egyházak által beterjesztett adminisztratív ügyeket és kérvényeket. — Délben a Kaszinó helyiségében fényes bankett volt.

— A máramarosi főispán változásról elterjedt híreket hivatalosan megczáfolják. így tehát Nyáry Albert báró nem fog kineveztetni Máramarosra, mert báró Perényi továbbra is megmarad állásában

— Szálloda átvétel. Lendek Pál a helybeli ..Polgári Olvasókör“ jó nevű vendéglőse a szatmári „Pannónia“-szálloda, kávéházés vendéglőt a napokban kötött szerződéssel 6 és V2 évi időtartamra átvette. A Polgári Olvasókörre nagy vesztesség Lendek távozta, kérdés, kap-e ismét egy ilyen jó, kiválóan szakképzett vendéglőst mint Lendek volt. A Pannonia vezetését november hó 1-én veszi át Lendek.

— Eljegyzés. Ehrenreich Jenő debreczeni kereskedő f. hó 23-án eljegyezte Breider Albert helybeli kereskedő leányát, Hermint.

— A nagykárolyi szabó ifjak 1906. évi október hó 7-én (vasárnap) a szakegyleti könyvtár alakítása javára a „Polgári Olvasókör helyiségében zártkörű szüreti mulatságot rendez, melyre kívül czimzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépődíj személyenkint 1 korona. A szüreti mulatság kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Timkó József elnök. Silimon Mihály alelnök. Tempfii Mihály egyleti pénztárnok. Nagy István, Födi György ellenőrök. Gergely Mihály czigánybiró. Rendezők: Sipos István, Be- nyovszky János, Torzsa Ferencz, Akkermann János, Sindler József, Bukmann Mihály, Véber József, Kesze- heimer József. A szüreti mulatság a következő részek- bőll áll: 1 A szüretelési törvények kihirdetése a nótárius által. 2. Szüretelés, azaz — szőllőlopás (itt megjegyeztetik, hogy lopni ugyan nem szabad, de a hol nem látják, ott lehet és tanácsos is). 3. Általános táncz. 4. Nemzetközi világposta. (Azok között, kik a legtöbb levelet kapják, két meglepő értékes tárgy fog kisorsol- tatni.) Hegybiróság: Tokaji hegyen biró: Timkó József. Esküdtek: Csorba Gyula, Vagner János. Badacsonyi begyen biró: Silimon Mihály. Esküdtek :

• Matesz Pál, Valuka László. A hegyközség nótáriusa: Gergely Mihály. Csősz leányok: Görög Mariska, Lőrincz Mariska, Torna Erzsiké, Asztalos Piroska, Mezősy Erzsiké, Hágen Rózsika, Csőszlegények: Ná- gele Lajos, Akkerman János, Terebesy János, Johan János, Dukász László, Zsurzsa Ferencz. A világposta postamestere: Szarvadi Győző. A levélkézbesítés főnöke : Pintye Etelka. Levélkézbesitők: Czimerman Erzsiké, Mécz Erzsiké, Szász Ágneska. Jegyellenőr: Torzsa János. Pénztárnyitás 6 órakor.

— Gyászhir. Özv. bertóthi Bertóthy Meny- hértné, szül. Thanhoffer Irma agyszélhüdés következtében Nagykárolyban elhalt. — Nagy Dezső pénzügyi titkár a Szatmárhegyen a hol üdülés czéljából tartózkodott életének 53-ik évében elhunyt. — Kóczy Dániel m. kir. bányakapitánysági tisztviselő f. hó 25-én szivszélhüdésben meghalt Nagybányán.

— A vármegyei számvevőségek és pénztárak visszaállításának eszméje állandóan foglalkoztatja az illetékes köröket. Csak nem régiben olvastuk, hogy ez ügyben a belügyminiszteriuban legközelebb ankétét tartanak, a „Magyaroszág“ pedig tegnapelőtti számában arról szól, hogy az 1907. évi költségvetés letárgyalása után nyomban a belügyi reformok letárgyalására kerül a sor. Semmi kétségünk nincs azoban az iránt, kogy a reformokat — ha a belügyminisztérium kodifikáczio- nális osztálya az előmunkálatokkal kész lesz — a

_________sz

AT

MARMEGYEI KÖZLÖNY

költségvetési vita megszakításával is tárgyalás alá veszik, hogy a vármegyéknek — mint az tervben van — 1907. január 1-sejére már saját számvevőségük és pénztáruk legyen.

— Fráter Lorándnak Szatmáron f. hó 23-án tartott estélyén, a felemelt helyárak daczára, zsúfolásig töltötte meg a közönség a szinházat. A közönség ritka lelkesedéssel kisérte Fráter Lorándnak könnyet fakasztó, majd pajzán, igaz magyar temparamentummal teli játékát és megérdemlett elismerésben részesítette Tarnay Alajos Zongoraművészet, ki diszkrét, finom játékával kisérte barátjának gyönyörű dalait.

— A főszolgabírói választások a nagykárolyi, mátészalkai és csengeri járásokra nézve meg fognak tartatni a jövő havi közgyűlésen, bár Gőnyei István nyugalmazott nagykárolyi főszolgabíró nyugdíjazási ügyében hozott határozat még nem jogerős. Úgyszintén Böszörményi Endre nyugdíjazott csengeri főszolgabíró fellebbezése sem fog a választások megejtésé- nél akadályul szolgálni.

— Uj vasút a Nyirség-felé. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter engedélyt adott a szabolcsvármegyei h. é. vasút r.-t.-nak, a Nyírbátor állomástól Nyirvas- vári, Vállaj és Csanálos községek érintésével; a nagykárolyi állomásig vezetendő h. é. vasútvonal előmunkálataira.

— Korai téli időben van részünk napok óta, 26-án délelőtt sűrűn hullottak a nagy hó pelyhek. Szeptember hónapnak ez a szokatlan hidege általános az egész országban. Sokhelyt erős fagy és hosszantartó, valóságos téli havazás van. Nálunk ugyan, amint a földre ért elolvadt a hó, de azért a szűnni nem akaró hideg elől szívesen menekülünk, a meleg kályha mellé.

— A két legnagyobb ékszerész ezég a Debreczenben 30 év óta fenálló Blau Lipót és 24 éve fenálló Lőfkovits ezég egyesült s most Lövkovits Arthur ezége jutányosán óhajt menyasszonyi ékszert, ezüstöt stb. vásárolni, nyugodtan fordulhat Lőfkovits Arthur ékszerészhez Debreczenben. 3—7

— A szatmári lóverseny várakozáson felül sikerült. Szebbnél szebb fogatok tábora és az érdeklődők nagy tömege gyűlt össze. A verseny képe mozgalmas volt úgy a pályatéren, mint a totalizateur körül. A lóversenynyel kapcsolatosan tervezett kocsi verseny elmaradt, mert csak egy ^versenyző jelentkezett.

— Szüret a Szatmárhegyen október 7-ére tűzetett ki, bár a hegyközség választmányának egy része hevesen küzdött a 7-iki dátum ellen, mert ez megrontja a vasárnapi ünnepet és kellő figyelemre nem méltatja a püspöki beiktatást.

— A községi és felekezeti tanítók fizetésének kiegészítse tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyett Molnár Viktor, államtitkár körrendeletét intézett valamennyi közigazgatási bizottsághoz és valamennyi egyházi főhatóságához. A rendelet szerint minthogy a községi és felekezeti felső nép- és polgári iskolai tanítók (tanítónők) a közművelődés és nemzeti nevelés érdekében a tanítás terén ugyanolyan fontos feladat betöltésére hivatvák, mint az állami iskolák tanerői, ezért az állam módot akar nyújtani a fizetésekben mutatkozó aránytalanságoknak segélyezés utján, fokozatosan leendő kiegyenlítésére, azon esetre, ha igazolva van, hogy az iskolafentartó nem rendelkezik elegendő anyagi erővel az illetmények fölemelésére s ha ezen czélra az állam segélyét kéri. A folyó évi állami költségvetésben e czélra rendelkezésre álló fedezetre való tekintettel ezúttal a községi és felekezeti felső nép- és polgári iskolai tanítók (tanítónők) fizetésének államsegéllyel leendő kiegészítését a folyó évi julius hó 1-től számítva oly módon fogja megkezdeni, hogy a képesítéssel biró és rendszeresített állomáson állandó fizetéssel alkalmazott tendes (tanítónők) részére kezdő fizetésül 2200 korona, az ugyanazon minőségben négy éven felül teljesített szolgálatok után 2000 korona, a segédtanítók (tanítónők) részére pedig kezdő fizetésül 1400 korona s az ugyanazon minőségben négy éven felül eltöltött szolgálatok után 1600 korona évi fizetés biztosittassék. A rendelet ezuttán részletesen ismerteti a fizetések kiegészítésére vonatkozó eljárást.

— Szatmárvármegye monográfiájának munkálatai, melyeknek megindítását lapunkban annak idején már jeleztük, serényen haladnak előre. A monográfia egyik szerkesztője Vende Aladár már két hónap óta tartózt kodik vármegyénkben, melynek községeit a saját fogatán járja be és gyűjti a helyszíni adatokat. Miután feladatai közzé tartozik többek között az is, hogy a vármegyében az ősvonulatot megállapítsa, eddig már több helyen eredményes ásatásokat rendezett, igy Ér- körtvélyesen, Nagyecseden és Tyúkodon, A két előbbi helyen kő-, bronz és népvándorláskori, az utóbbi helyen pedig csak kőkori leletekre bukant. Vende Aladár szerkesztő az ásatásokat a vármegye területén folytatni fogja és a felszínre kerülő leletek egy vármegyei múzeum alapját fogják megvetni. Ez okból felkérjük a vármegye birtokosait, hogy ily irányban községükben és vidékén érdeklődni szíveskedjenek, hogy az útjában odaérkező Vende Aladár szerkesztőnek e tekintetben útbaigazítással segítségére lehessenek. Eddig a vármegyének 70 községet járta be. Most kerülnek sorra Fehérgyarmatról kiindulva, hol Jékey Sándor főszolgabíró vendégszeretetét élvezte, Kis- és Nagy-Ar, Cseke, Istvánéi, Kölese, Tiszabecs, Milota, Tiszakóród, Vámos- oroszi, Tisztaberek, Gacsály, Császlo, Atya, N.-Peleske, Lázári, Mikola, Szárazberek, Zajta, Rozsály, Pálfalva, Ombód, Hirip, Erdőd, Krasznabéltek, Királydarócz, Nagymajtény stb. E községek közül régészeti ásatásokat tervez Homokon, Rozsályban, Erdődön és Kraszna- bélteken. Ezek után még a vármegyének kb. 80 községét látogatja meg.

— A baromfi-betegségek czim alatt Parthay Géza egy teljesen uj könyvet irt, mely ilyen terjedelemben egyedül áll nem csak a hazai, de a külföldi irodalomban is A mű részletesen ismerteti a baromfiak, galambok, szoba-madarak belső és külső, fertőző és nem

fertőző betegségeit, ezek okait, tüneteit és gyógykezelését a tudomány mai álláspontján. E könyvvel a kezében a tenyésztő nincs többé a tapogatásokra és kísérletezésekre utalva, hanem rátalál a beteg igazi bajára, melyet meg tud gyógyítani. Mondanunk sem kell talán, hogy erre a hézagpótló könyvre mennyire szüksége van minden baromfi tenyésztőnek. Ára 3 konona. Megrendelhető az összeg előleges beküldése mellett a Szárnyasaink czimű baromfi-tenyésztési lap kiadóhivatalában Budapesten, Rottenbiller-utcza 30. szám.

— „A Magyar Védő Egyesület Nagykárolyban“ választmánya folyó ev Oktober 6 napján szombaton délután 5 órakor Nagykárolyban a városházánál, a polgármesteri hivatalos helyiségben rendes ülést tart. Nagykároly, 1906. év szeptember hó 17-én. Néma Gusztáv titkár. Debreczeni István elnök.

— Mindnyájunknak kel! néha egy erősitőszer, mert a folytonos munka fárasztó. Kitűnő erősítő szernek bizonyult a „Scott-féle Emulsió“ mely főleg csukamájolajból áll, csakhogy igen jó izü és a leggyengébb gyomor is könnyen emésztheti. A „Scott-féle Emulsió“ minden gyógyszertárban kapható.

— Birtok vétel. Klobusinczki László cs. és kir. kamarás és neje báró Kemény Rózsa magyarbükkösi lakosok megvették Kardos Lipót nagykárolyi lakosnak a gencsi 228. számú betétben A) I) 1 -56. szerszám alatti 539 magyar hold 1167 □-öl terjedelmű ingatlanát a rajta levő épületekkel együt 280785 koronáért.

— A Magyar Hírlap korszaka. Az egész sajtó osztatlan és szinte páratlan rokonszenvvel fogdta azt a változást, ami a Magyar Hirlap életében most uj korszakot jelent. Márkus Miksa azzal, hogy nemcsak szerkesztője maradt, hanem tulajdonosa is lett a lapnak, csak gazdagodott abbeli erejében, hogy teljes önállósággal és függetlenséggel szolgálja a nagyközönség érdekeit s mindaz, ami hazafias, nemzeti igaz ügy. Irányelvében, lényegében, tiszta és értékes törekvéseiben természetes a régi maradt a Magyar Hirlap. Izzó hazafisága talizmánja. A magyar érdekek vezetik minden küzdelmében. Ám az uj korszak üditő erősítő hatása a lelkesedés uj forrásait nyitja meg mindazok számára, akik az uj tulajdonost, a jól ismert és nagyrabecsült régi szerkesztőt, odaadó lelkes munkájokkal támogatják. A Magyar Hirlap a magyar nemzet biztos és állandó boldogulását az egészséges demokratizmus fejlesztésében s erősítésében látja : ezért harczol tehát. Politikája erősen nemzeti, benne van programmjában minden, ami hazafias érdek. Mint érdekes, tartalmas, változatos, rovatokban gazdagít kitünően értesült lap : párját ritkítja a Magyar Hirlap. Van néhány vidám rovata is, amely mind csupa ötlet. Munkatársai elsőrangú Írók és hírlapírók. A napiesemények legérdekesebbjeiről szinte hihetetlen gyorsasággal közöl illusztrácziókat a Magyar Hirlap. Szerkesztői üzeneteiben minden előfizetőjének rendelkezésére áll felvilágosítással s tanácscsal. Áki a Magyar Hirlap-ra előfizet, az minden hónapban teljesen ingyen kap egy pompás, érdekes regénykötetet. De a jövő 1907. évben uj, nagyszerű meglepetést készít elő a Magyar Hirlap az előfizetőinek. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala november elsejétől kezdve V., Báthory-utcza 3. Addig V., Honvéd-utcza 10. Előfizetési árak: Egész évre 28 K. Fél évre 14 K. Negyed évre 7.— kor. Egy hónapra 2.40 fill.

— 50 év óta mindenütt közkedveltségnek örvendenek köhögés, rekedség, torok és lélegzési szervek működési zavarainál a világhírű Egger-féle mellpasztillák. Doboza 1 és 2 korona. Próbadoboz 50 fillér. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. Főraktár: Nádorgyógyszertár, Budapest, VI., Váczi-körut 17.

— Időjárás októberben. A „Meteor“ jelenti: Október hó csomó pontjai: 2—4—6—7—10—15— 17— 18—19—20—24— és 27-re esnek. Ezek szintén számosok ugyan, de sem nem annyira csapadékosak, sem pedig nem oly hűvös jellegűek, mint a szeptemberiek, úgy hogy október majdnem egész első fele inkább állandóbb jellegű idő járást igér a bolygók részéről, mint változót, a mely jelleg ha a Napon kitörések által támogattatnék, akkor még kellemes, enyhe meleg idő járást is nyújtana e hónap első fele, hol csak a 6—10-iki csomó pontok hűvös, illetőleg csapadékos jellegűek. Október hó második felét sem ígérik nagyon rossznak a bolygók. Legváltozatosabb a 17—21 közti rész, főképen ez utóbbi csomó pont, a mely már hideget is hozhat, különösen napcziklonok esetére. Ez időközben inkább csak csapadékos és szeles jellegű idő várható.

KÖZGAZDASÁG.

— A szüretelés idejének meghatározása. A szüretet

rendszerint akkor kezdjük meg, a mikor a szőlő már tökéletesen megérett; a szüret idejének megállapítására tehát nagy befolyása van az időjárásnak. Hűvös és borult időjárással a szőlő szeptember hó végén még eléggé édes; várni kell a szürettel 1—2 hetet is, mig ha száraz, meleg őszünk van, már szeptember utolsó napjaiban, vagy október hó elején a szüretet meg kell tartanunk. A szőlő érettségét közönségesen a szőlőfürt szárának megbarnulásáról s a bogyók édes izéről ítéljük meg. A szőlő érettségét megállapítván ott, a hol hegyközség van, ez a szüret megkezdése idejét kihirdeti s a kitűzött idő előtt rendszerint nem szabad szüretelni, vannak mégis kivételes esetek, midőn némely korán érő fajtát, vagy rothadó szőlőfürtpket a kiszabott idő előtt czélszerü leszedni s erre a hegyközség engedélyt is adhat, nehogy a rothadó fürtök tovább tartásával veszteséget szenvedjünk; de vannak olyan szőlőfajták is, melyek 8—10 nappal későbben érnek meg; az ilyeneket még a tőkén hagyjuk és csak teljes meg- érésük idején fogjuk leszüretelni. Tokaj-Hegyalján, Ruszton és Ménesen, a hol a szőlőből aszubort is