Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-16 / 52. szám

ZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

S

A diszgyülés a szózattal ért véget, melyet a dalárda énekelt, Vitek karnagy vezetése mellett.

Este nagyszámú közönség vett részt a társasvacsorán. Pohárköszöntőt mondtak: Kun István, Ilosvay Aladár.

Vacsora után kivilágos kivirradtig járták a fiatalok a csárdást.

HÍREK.

Képesi contra Kerekes.

A vármegyei függetlenségi párt gyűlése.

A vármegyei függetlenségi párt folyó hó 12-én tartotta értekezletét Szatmáron a „Károlyi ház“ kávéházi termében. Az értekezlet tárgya a megejtendő őszi tisztviselő választások alkalmával a párt mikénti magatartása volt. L u b y Géza pártelnök megnyitó beszéde után L u b y Béla országgyűlési képviselő emelkedett szólásra:

„Annak idején, — úgy mond, — mikor kisebbségben voltunk egyáltalán nem, vagy csak ritkán és nagy nehézségekkel segíthettük diadalra egy-egy párttagunkat. Általános uzus volt akkor a hatalmon lévők körében, hogy egyéni tudást, ambitiót, rátermettséget mellőzve komának, sógornak, czimborának osztogassák a hivatalokat, most mi vagyunk többségben országszerte. Felvirradt a mi napunk is. Tartsuk kötelességünknek síkra szállani az elnyomottak mellett. Jutalmazzuk az érdemet, szálljunk síkra azokért, a kik kipróbált elvhü harczosaink voltak a mellett, hogy jó hivatalnokai voltak a vármegyének. Pusztítsuk ki e megyéből azokat, a kik hivatali hatalmuk tudatában csak játékszernek, megszokott tárgynak tekintettek hivatalukat. Az állandó választmányban a főispánnak is megmondtam erre vonatkozólag, — ha hull az Isten nyila; — hulljon Isten igazában mindazokra, akik megérdemelték.

A csengeri főszolgabírói állás betöltése küszöbön áll. Képesi László árvaszéki ülnök részéről nagy kortesmozgalom indult meg, állítólag csak azért — mert haza vágy. Magam híve vagyok Lépésinek s ennek daczára a csengeti főszolgabiró- ságot illetőleg, — más egyént; kipróbált tetterős hazafit, szerénységében is serény munkást, — jó hivatalnokot hozok pártolásra ajánlva az urak elé : K e r e- kes Zsigmondot, vármegyénk aljegyzőjét. (Éljenzés minden oldalról.)

Uraim egy járás nyugalmáról van szó, egy járás visszamaradt, elhanyagolt állapotainak a rendbehozásáról. Az a járás valamikor első volt az elsők között a mikor Nagy Dániel volt a feje; — azóta lejárta magát, elárvult. Se tekintélye, se rendszqre, se nyugalma nincsen.

Képesi Lászlóval szemben jelöljük mi egyöntetűen Kerekes Zsigmondot, mert megvagyok arról győződve, hogy a múlt viharos napjai eléggé próbára tették azt az egyént, a kinek személyében megfelelő garancziát látok arra, hogy a csengeri járás elhanyagolt állapota, nyugalma, csendje helyre álljon. A ki a mellett kiállotta a hazafiság tüzpróbáját, a ki becsületes, puritán. A kinek érdekét moralis kötelességünk védeni úgy is mint hazafinak, mint elveink hü követőjének, mint hivatalnoknak, egyénnek egyaránt.

Mondja ki a párt határozatilag, hogy kötelessége minden elvhü igaz hazafinak, párttagnak azt az egyént támogatni a ki minden esetben elvhü emberünk volt. Nekem atyámfia a másik ; s én ajánlom kérem Kerekes Zsiga jelölését szavazatukkal támogatni, elősegíteni s érvényesülését diadalra juttatni. (Viharos éljenzes)

Dr. Adler Adolf ügyvéd a Nagykároly és Vidéke szerkesztője: Elfogadom a Luby Béla képviselő ur által proponált határozatot azzal, hogy ez egy esetben, miután Képesi Lászlónak szavazatomat illetőleg ígéretet tettem, a párt mentsen fel e határozat alól.

Dr. Majthényi Lajos: magam is Képesi egy közeli rokona által kérettem fel hasonló értelemben s ígéretet is tettem már erre. Szintén felmentést kérek.

Dienes Lajos: Szintén felmentést kérs amennyiben becsületbeli ügynek tartja az adott szó megtartását, felhívja a párt vezetőségét, hogy ne provokáljak fenti határozatot, mert esetleg kénytelen lenne többed magával a konzekventiákat levonva a pártból, bár annak hive, kilépni.

Nagy huza-vona s izgalom közepette beszélt még Rácz Elemér és Csaszy Bálint. Utánuk Mada- rassy Dezső szólott, mint á ki szintén részese volt a párttagok egybehivásának ; egyöntetű szavaz ísra s határozat hozatalra buzdítva a pártot. Majd Dienes és újból Madarassy felszólalása után Császy Bálint állott fel, kérve a pártot az együtt működésre, együtt tartásra s jellemzően a helyzetre azzal érvelt, ha most az első alkalommal nem tudunk, nem akarunk együtt működni, együtt hatni, akkor pártunk csak látszólag erősbödött s inkább lazul, gyengül s nevetségessé val a darabantok előtt, azok szemében a kik úgy sem jósoltak annak együttérzést, kitartást, együttműködést.

Berenczei Kovács Miklós felszólalása után újból Luby Béla szólott a párttagokhoz Kerekes Z s i g m o n d jelölése mellett; azzal, hogy morális kötelességet teljesítenek a parttagok Kerekesre leendő szavazatukkal, a mennyiben az érdemet jutalmazni kell s Kerekesnek elvitázhatatlanul nagy érdemei vannak. Majd szatirikusán jegyezte meg, — „vagy csak üssük, verjük a mellünk Kerekes mellett, dicsérjük agyon érdemeit, — de ugy-e ne segítsünk rajta Támogassuk Képesít a ki 48 óra alatt vedlett negyvenyolczas függetlenségivé. Hiszen ez is érdem, szó sincs róla, de egy kis külömbség mégis csak van a kettő között.“

Ezután Csőin ok y Imre proponált nagyot. A mult hires szálló igéje reczitálásával. — Kövessük Kossuth és Apponyi vezéreink példáját és mondjuk ki, hogy ki-ki elveinek fentartásával arra szavazzon a kire akar. (Ilyen példát sem közvetve, sem közvetlenül Csolnoky urnem tapasztalhatott Kossuth és Aponyi részéről. Talán tévedni méltóztatott? S z e r k.)

Ezután Luby Béla, Dienes Lajos, Luby Géza, Fényes Elek, Világossy Gáspár beszéltek még nagy izgalmak és szenvedelyes hangok közepeit. Végül Luby Géza elnök oly értelemben tette fel a kérdést, hogy a Luby Béla képviselő határozati indítványának alá veti-e magát a párt mai nappal, vagy annak érvénye a jövőben lépjen jogerőre?

A párt erre vonatkozólag úgy állapodott meg, hogy Luby Béla indítványa, mint párthatározat 1907. év január l-ével lép érvénybe. A jelenvolt parttagok közül az említetteken kívül ott voltak még : Kölcsey Antal, Madarassy Zoltán, Sárközy Andor, Kossuth István, Szőke Sándor, Staudinger József, Horváth János, Thury Zsigmond,dr. Gózner Ele«, Varga I nre s többen.

*

* +

Nekünk a tárgyilagosságon kivül tulajdonképen semmi közünk a lefolyt gyűlés megvitatásához. Ugyan annyira tiszteljük Képesi László egyéniségét, mint Kerekes Zsigmondot. De ha magunkévá tesszük Luby Béla képviselő érveléseit, a melyeket a part is tudomásul vett s a melyek magára a csengeri járásra, a megválasztandó főszolgabíró ügyszerep és munkakörére szorítkoznak, mint orgánumnak hazafias kötelességünk és érdekünk oly jelölt mellett síkra szállani, a ki egyéniségével, rátermettségével, munkabírásával a csengeri járás s igy a vármegyének is csak előnyére van. Mi sem családi, sem bajtársi, sem pártérdekből nem indulunk ki s ezért találjuk különösnek a párt- gyülésen jelenvolt tagok magatartását, akik tudomásul veszik Luby Béla érvelését s ezzel elismerik, hogy a csengeri járás közigazgatásilag el van hanyagolva. Oda oly egyén kell a ki küzd és dolgozik, a ki res- tantiáit nem dolgoztatja le mással A ki fizetésének ellenértékét mindig kiszolgáltatja munkásságával. Meg azután az igazi hazafiság, a törhetetlen elvhűség is volna talán valami?

Vagy olyan nagyon hamar elfeledték a t. bizottsági tag urak némelyike a közel múlt napokat ? Nem jut eszükbe, hogy nagyon rövid időn belül talán még inkább próbára kell majd tenni az érdek nélküli h a z a f i s á g o t ? Vagy nem hallottak a t. bizottsági tag urak némelyike valamikor az „adott Ígéret megtartása“ mellett az ,igazi érdem jutalmazásáról“ is beszélni, tanítani ?

Vagy nem jut ezen t. uraknak eszükbe, hogy ezelőtt nehány hónappal az a Kerekes Zsigmond a kinek érdemeiről olyan hamar megfeledkeztek, egyike volt a legexponáltabb megyei tisztviselőknek a ki hazafiságában nem ismert erdeket. Aki egyéni boldogulását, karrierjét, lélfentartását áldozta fel annak az eszmének, a melyet az urak zálogjukon hordanak.

Kerekes Zsigmondról mi tudunk ennyit!

Kérdjük, — mik Képesi ur érdemei?

Az, hogy mikor az ellentállás idején az az egy kötelessége lett volna, hogy ne fogadja el a Majos tekintetes ur által szerkesztett „Hivatalos Lapot“, — ő elfogadta mégis ? Vagy az, hogy a mit pártfogóinak, a feltétlenül megígértük t. bizottsági tag uraknak is szemtül szembe mondtak, hogy 48 óra előtt a változásoknak lett 48-as?

Vigyázzanak tisztelt bizottsági tag urak, eljöhet még az az idő, a mikor szükségük lenne szolidaritásra, együtt működésre! — Alkalomadtán még visszatérhetünk ez ügyre. (Ky.)

— Szomorú évforduló E hó 10-én volt nyol- czadik évfordulója ama gyásznapnak, a melyen a magyarnak nagyasszonyát, szeretett Erzsébet királynénkat halálra sebezte Luc zeni tere. E szomorú napot az idén is kegyelettel gyászolta meg a nemzet. Varosunk templomaiban is gyaszmiséket tartottak a legelső magyar asszony lelkiüdveért.

— Föispánnénk beteg. Mint részvéttel értesülünk, Dr. Falussy Árpádné, varmegyénk főispánjának neje, már egy hete nagybetegen fekszik. A beteg úrnőt Dr. Kéthy egyetemi tanár is meglátogatta s betegségéül a család kezelő orvosával egyetemben hagy- mázt állapított meg. A betegség bár a katasztrófa kizártnak mondható; előre láthatólag 4—5 hétig is eltart. Mi szívből kívánunk mielőbbi gyógyulást.

— Hivatal vizsgálat. P1 a c h y Gyula pénzügyigazgató Nagy Tamás pénzügyi titkár kíséretében a megyei adóhivatalok megtekintése végett körúton van.

— Kinevezések. Dr. Falussy Árpád főispán Nagybánya város rendőrkapitányává Smaregla Janos volt ottani alkapitányt nevezte ki — A szatmárné- metii törvényszék elnöke Illés István szinérváraljai lakost az ottani járásbíróság mellé hites román tol- mácscsá nevezte ki.

— Érettségi vizsga- A helybeli főgimnáziumban a múlt tanév végén elmaradt érettségi vizsgálatok e ho 10-én tartattak meg Géressy Kalman tankerületi főigazgató jelenléteben. Kilencz jelentkező maturandus közül három jól é ett, hat pedig egyszerű érettnek minősíttetett.

— Áthelyezések. Szuhánvi László közigazgatási gyakornok a központból a nagysomkuti foszolga- birósághoz, Dr. N é ni e t h Béla mátészalkai közigazgatasi gyakornok a központba helyeztetett át.

— Szatmárvármegye őszi rendes közgyűlése október hó második feleben tartatik meg.

— A Nagykároly—Mátészalka—csapi vasútról

szóló törvényjavaslat, mint ez évi XIII. t. ez. a szente- sitési záradékkal el lett látva,

— Mulatság. Mint hírlik városunkban Öméltósága Károlyi Gyuláné született Károlyi Melinda grófnő óhajára, a nőegylet hangversenynyel egybekötött táncz- estélyt rendez, a jövő hónap elején. Jövedelme a szegény gyermekek gyámolitására fog fordittatni. A hangversenyen értesülésünk szerint a „Műkedvelők zenekara“ is szerepelni fog, mely a nyári szünet után e hó 11-én uj tagokkal megszaporodva, megkezdte próbáit, Vitek zenetanár szakavatott vezetése mellett.

— A szatmári püspök eskütétele. Boromissza Tibor dr. az újonnan kinevezett szatmári püspök, f. hó 7-én tette le a király kezébe az esküt. Az ünnepélyes aktusnál Apponyi Albert gróf közoktatásügyi miniszter helyett Zichy Aladár gróf, Őfelsége szemelve körüli miniszter és Széchényi gróf zászlós ur interveniáltak. Az esküformát Vértessy Géza miniszteri tanácsos olvasta fel. Az uj főpásztor püspökke szenteltetése Egerben e hó 30-an fog megtörténni.

— A vármegyei múzeumi és könyvtári bizottság folyó hó 14-én délután 3 órakor a vármegyeháza tanácstermében ülést tart a következő tárgysorozattal:

l. A múzeumok és könyvtárak országos felügyelőségének 303—1906. sz. alatt kelt leiratara vonatkozólag határozathozatal. 2. A folyó 1906. évben beszerzendő könyvek jegyzékének összeállítása és a folyóiratok megrendelése. 3. Indítványok.

— Hazafias adomány. Özv. Thuolt Istvánná született Lévay Anna a nemzeti ellentállás ezélj óra adományozott 1000 knronát, gróf Károlyi István révén, a helybeli emelendő Kossuth szobor alapja javára ajánlott fel.

— Az idei sorozás. Jékelfalussy honvédminiszter rendeletet bocsátott ki az 188Ö. évben született hadkötelesek sorozására vonatkozólag. A rendelet szerint az 1906. évi rendes ujonczjutalek sorozását október 10-től november 30-ig kell megtartani az összes törvényhatóságoknak. Városunkban október 22-én és 23-án lesznek a sorozások.

•— Halálozás. Torner Bela, helybeli fiatal törekvő iparos és városi képviselő folyó ho 14-én hirtelen elhunyt. Temetese ma délután 4 órakor lesz. Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Alantirottak fájdalamtól megtört szívvel tudatják a feledhetetlen jó félj, szerető gyermek, testvér, vő, sógor, nagybátya és rokon Torner Béla folyó hó 14-én reggeli 8 órakor, élete 40-ik, boldog házasságának 8-ik évében történt gyászos elhunytat. A kedves halott földi részei folyó évi szeptember hó 16-án d. u. 4 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Áldás és béke poraira! Nagykároly, 1906. szeptember 14. Özv. Torner Béláné szül. Papp Mária mint neje. Torner Antal s neje Lutz Erzsébet mint szülők. Torner Anna férj. Janitzky György né s gyermekei Lajos, György, Erzsiké és Jenőke. Torner Ilona férj. Reszler Simotiné s gyermeke, Antal mint testvérei. Torner Lajos és gyermei, Torner József mint nagybátyja. Papp Lajos és neje Csernyi Juliánná mint após és anyós. Papp Ilona férj. Schnell Jozsefné, Papp Róza, Papp Józsika mint sógor és sógornők. Torner Mária, Torner Veronka s gyermekei, Lutz Rozália s gyermekei mint nagynénje és számos unokatestvérei.

— A „Lövölde1' bérbeadása. Városunk tulajdonát képező „Lövöldéikért 1907. évi január 1-től kezdve 3 evre bérbeadatik. Az erre vonatkozó árverés folyó hó 22-én délelőtt. 10 órakor a városházánál lesz megtartva. Árverezők a 600 korona kikiáltási bérösszeg 25 °/o-át kötelesek bánatpénzül deponálni.

— Husdrágaság. Folyó hó 15-től kezdve a disznó és marhahús ára 8 fillérrel emelkedik. Igazán érthetetlen, hogy a nagyközönség a mészárosoknak ilyen aranytalanul nagy áremelésével szemben, nem gondol husszövetkezetnek a felállítására.

— Ebzárlat. 3053—1906. rend. szám. Folyó évi augusztus hó 4-én a város környékén egy veszettségre gyanús kutya kóborolt, a kutyákra a 40 napi ebzárlat újólag elrendeltetik. Figyelmeztetnek az ebet tartó tulajdonosok, hogy ebeiket szabadon kóborogni ne engedjék, hanem azokat kötve tartsák, vagy pedig szájkosárral ellássák és pórászon vezessék, mert a kőbőr kutyák lebunkóztatnak, gazdáik pedig szigorúan büntettetni fognak. Nagykároly, 1906. szeptember 11. Demidor Ignácz, rőndőrkápitány.

Pótépitkezések a helybeli honvéd laktanyánál. A

m. kir. honv. minisztérium a városssal kötött és a régi városházára vonatkozó bérleti szerződést már régebben felbontotta. Ebből kitolyolag a helyben állomásozó honvédség részére zászlóalj-parancsnoki iroda, kezelőtiszti iroda, népf. nyilvántartási iroda, tiszti érte- kezleti terem és tiszti étkezde építése válván szükségessé, ezen helyiségeket városunk a laktanya udvarán szándékszik telepíttetni. A tervek már elkészültek és jóváhagyás végett a honvédelmi miniszterhez felterjesztettek. Hir szerint a város megakarja vásárolni özv. dr. Áldor Adolfné Széchényi-utaczai házat. Ezen és a régi városháza helyén lesz majd az esetleg létesítendő törvényszék palotája felépítve.

— Ami jól Ízlik, az a szervezetnek rendesen hasznosabb, mint a visszatetsző izü dolgok, különösen gyógyszeiek. A „Scott-féle Emulsió“ feltétlenül jo izü, könnyen emészthető összeállítása a csukamáj-olajnak, melyet gyermekek is előszeretettel vesznek. Kapható a gyógyszertárakban.

— Országos vásárok, vármegyénkben és a közel

szomszéd varosokban a folyó hónapban a következő helyeken lesznek: Beregszászon 15 ét magában foglaló hét szerdáján országos sertesvásár, Bikszádon 19-én, Csengerben 29-én, Dengelegen 17-én, — Fehérgyarmaton szept. 29. hetenek hétfőjén, Jánkon szeptember második csütörtökén, Krasznabelteken 28-án, — Mar- gittán 14-én, Mátészalkán 29-ike hetének hétfőjén, Nagykárolyban 16-a hetének hétfőjén, Nagymajtényban 18-in, Szatmáron 29-e hetének kedd és szerdáján, Székelyhidori 29-re hetének péntekjén.