Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-16 / 52. szám
SZATM ARMEG YEI KÖZLÖNY — Áthelyezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Dapsi Béla nagyec-edi állami eleini iskolai tanítót jelen minőségében a görcsöni állami elemi iskolához; — D zu rill a y Gizella mátészalkai állami óvónőt az ungvári állami óvodához, M angu Erzsébet szolyvai állami óvónőt a mátészalkai állami óvodához jelen minőségükben áthelyezte.— Wohl Sándor helybeli és Rencz Antal m.-szigeti kir. adótisztek kölcsönösen áthelyeztettek. — Köszönet. Dr. Böszörményi Emil ügyvéd, nagykolcsi birtokos, az ott épülő rét. templomra a maga részéről 300 koronát adott, külön gyüjtőiven p dig 75 koronát gyűjtött. E nemes szivü adakozásért ez utón is legmélyebb köszönetét fejezi ki, az egyháztanács. — Eljegyzés. Özv. aranyidkai Svaiczer Aladárné, szül. Heley Janka földbirtokosnő tasnádi lakos leányát aranyidkai Svaiczer Boriskát, eljegyezte csiktapolczai Lázár Miklós, csiktapolczai földbirtokos. — A „Szatmármegyei Agarász-Egyesület“ közgyűlése. Fölkérem a '„Szatmármegyei Agarasz-Egyesület“ tagjait, hogy e foly ó ev es ho 23-án délelőtt 11 órakor Szatmáron a városháza kis termében tartandó aga- rász-egyleti közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. — Közgyűlési főbb tárgyak: elnök és titkár választás, s az egyleti ügyek megbeszélése. Hazafias üdvözlettel: Damahidy István, egyl. elnök. — Áz erdődi járás tűrhetetlen állapotának szanálása czéljából megindult mozgalom vezetői az erdődi járásbeli vármegyei bizottsági tagokat és tisztviselőket folyó hó 15-én délelőtt 10 órára Erdődön, a Pannonia- vendéglőben tartandó értekezletre hívták meg. — Jegyzők gyűlése. A Magyarországi Községi- és Körjegyzők Országos Központi-Egylete szeptember 29-én tartja rendes évi közgyűlését Budapesten. Az alapszabályszerü tárgyakon kívül a közgyülés.a módosított alapszabály tetvezettel, valamint az Erzsébet királynéról elnevezett jegyzői árvaház és segitó intézet alapszabályainak tervezetével és számos a jegyzői kar érdekeit érintő fontos kérdéssel fog foglalkozni. A vármegyei jegyzőegyletek küldöttei szeptember hó 24-ig küldhetik be megbízó leveleiket az egyleti főjegyzőhöz Sárospatakra, esetleg szeptember 28-án délután 5 Óráig az egylet elnökségének (Budapest, Pannonia szálló) adhatják át. Szatmáron lóverseny lesz szeptember hó 23-án. A nevezési zárnap ma volt. — Művész-estély Szatmáron. Az országszerte ismert nyug. honvédhuszar-százados, Fráter Loránd, kit a zene iránti nagy hajlandóság vitt a művészi pályára, e hó 23-án este a városi színházban előadást rendez. Művészete nemcsak a fővárost, de az ország legtöbb városát valóságos lázba ejtette s útja diadalut volt. Kellemes szórakoztató művészi estélvben leend része Szatmárnak, valamint vidéké közönségének, minthogy ugyan-e napon lesz a lóverseny is megtartva. E ritka művészi estelyre felhívjuk közönségünk figyelmét. — Körjegyzői lak és irodaépítés Érrr.ihalyfalván 6949 K előirányzattal tervezett körjegyzői lak és irodaépítése czéljából f. hó 30-án árlejtés tarfa tik. Bánatpénz az előirányzat 5 százaléka. — Olcsó utazás a tordai kiállításra. A „Magyar Védő Egyesület“ központi igazgatósága felkéri mindazokat, kik a tordai magyar védő egyesület áltál Tordan, ez évi október 1—6 között rendezendő ipari és mezőgazdasági kiállítást meglátogatni óhajtják, hogy ez iráni szándékukat e hó 20-ig közölni szíveskedjenek, hogy a kedvezményes vasúti igazolványok megszerezhetők legyenek. A tarsas kirándulás programja Néma Gusztáv városi aljegyző, a M. V. E. helybeli titkáránál megtekinthető. — A Máv. üzletvezetösége, mint már megírtuk, itteni szállitohivatalat közelebb beszüntette. Az üzlet utóbbi vezetője : Klein J. Jenő ugyancsak a Nagyhaj- duváros-utezán az üzletet, mint maganszállitási vállalatot fentartja s elfogad mindennemű e szakba vágó megbízást további időre is. Telefon száma. 42. — A két legnagyobb ékszerész ezég a D, breczenben 30 év óta fenálló Blau Lipót és 24 eve fenálló Lőfkovits ezég egyesült s most Lövkovits Arthur ezége alatt vezettetik. Ki óriási választékból megbizhatóan és jutányosán óhajt menyasszonyi ékszert, ezüstöt stb. vásárolni, nyugodtan fordulhat‘Lőfkovits Arthur ékszerészhez Debreczenben. 1—7 — Szabad vasúti jegy a tanítóknak. A vallas- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezesére a kereskedelmi miniszter az ország összes tanítói részére jelleg és felekezeti különbség nélkül julius és augusztus hónapok tartamára a Máv. összes vonalaira való érvényességgel szabadjegyet engedélyez, hogy a két havi szünetben minden tanítónak alkalma és módja legyen tetszése szerint az országban bárhova is ingyen utazni. — Érdekes röpirat. Rendkívüli erdekes és figyelemreméltó röpirat jelent meg a napokban Budapesten, Tali Ferencz Lajos tollából „Néhány szó a m -gyár nemzeti állam kiépitéséről és a nemzetiségi kérdés megoldásáról“ czim alatt. A szerző eleven tollal irt munkájában itt-ott kíméletlen, de mindég jóakaró hangon veti szemünkre nemzeti hibáinkat s azt sürgeti, hogy Magyarországot mielőbb iparállammá kell tenni, mert csak igy lehet nagy, szabad és független. A röpirat második része a nemzetiségi kérdések megoldásával foglalkozik s annak barátságos rendezésere uj es figyelemreméltó módozatokat ajánl a képviselőhöz figyelmébe. A röpirat minden könyvkereskedésben kap ható. Ára 30 fillér. KÖZGAZDASÁG. — Termeljünk rozsot. Hazánkban Háromszor akkora területen termelik a búzát, mint a rozsot. Első pillanatban feltünhetik ezen különös viszony, mely abszolúte nem áll arányban ezen két fontos gabonafélének értékével s igy joggal tehető fel a kérdés, hogy hát a rozs annyira kisebb értékű a búzával szemben, talán bizonytalanabb növény, vagy kisebb jövedelmet hajt-e? Nem, egyik sem; itt az ok csakis abban keresendő, hogy a gazdaközönség általában véve szívesebben termeli a búzát, mint a rozsot, talán mert termeléséhez jobban hozzá van szokva, talán mert jövedelmezőbbnek tartja azt. Ezen felfogás -tévesen alapul, mert a rozs is van olyan , jövedelmező, mint a búza, sőt ha igényeinek megfelelő talajon termeljük, sokkal jövedelmezőbbnek tartjuk. Daczára ennek, a búzatermelést még most is olyan talajokon is forsirozzák, melyek inkább rozstermelésre valók, s melyeken a búza sem nagy terméseket nem szolgáltat, sem biztosabbnak nem mondható, mintha ott rozsot termelnének. A rozs igénytelen növény, mivel oly talajokon is sikerrel termelhető, hol már más igényesebb növényeket nem termelhetünk. A rozs termelése közben kevesebb veszélynek van kitéve s termelési, illetve ápolási költségei pedig kis- sebbek. Igen ajánlható egyszóval, hogy olyan területeken, melyek a rozs igényeinek inkább megfelelők, cseréljük fel a búzát a rozszsal s forsirozzuk termelését. A rozs termelésénél azon kérdés merülhet fel, hogy korai, vagy késői érésű rozsot termeljünk-e ? E tekintetben az mondható, hogy olyan gazdaságokban, melyek mindkét kalászost, tehát a rozsot, mint búzát kiterjedt mértékben termelik, inkább korai rozsféleségek ajánlhatók termelésre azért, hogy az aratási munkálatok össze ne torlódjanak s mindkét termény a kellő időben legyen aratható; különös figyelmet érdemel ezen körülmény olyan vidékeken, hol a munkásviszonyok rosszak. Hol búza nem termeltetik, de a gazdaság- talaj és a vidék éghajlati viszonyai megfelelnek a rozs kívánalmainak, inkább a késői rozsok termelése ajánlható, mert bár ezek igényesebbek, de általában bővebben termőknek mondhatók. A féleség megválasztásánál természetesen a talajviszonyok is figyelembe veendők s ha azok jók, abban az esetben igényesebb fajtákat termeljünk, mert mint mondom, a nemesebb féleségek bővebben teremnek. Hogy milyen féleség termelése lesz a legmegfelelőbb, azt termelési kísérettel határozhatjuk meg. A termelési kísérlet féle- ségenkint legalább V 2 holdas parczellákon • végzendő, teljesen egyenlő termelési viszonyok között. Egy év eredményéből azonban még nem határozhatjuk meg a viszonyainknak leginkább megfelelő rozsféleséget s azért a termelési kísérlet legalább 2—3 éven keresztül folytatandó. Végül még csak azt említem meg, hogy a rozs termelésénél igen gyakori hiba a talaj hiányos megművelése, mely nem egy esetben egyedüli oka a rozs csekély terméshozamának. Lehetőleg korán lekerülő növények után vetendő, mert pl. késői burgonya vagy takarmányrépa, esetleg ezukórrépp után termelve nem is rendelkezhetünk elegendő idővel arra, hogy rendesen készíthetnénk elő a talajt a rozs vetésére. Igénytelenebb rozsféleségeinknél ez talán nem is olyan nagy hiba, mig a bővebben termő, igényesebb rozsféleségek termőereje jelentékenyen szenved ez által. Ezen féleségek termésénél tehát a rendszeres talajmiveléstől és okszerű trágyázástól igen sokat várhatunk. A műtrágyák alkalmazásától sem szabad húzódoznunk, mert mint számos kísérlet mutatja, a szuperfoszfát esetleg a káli-foszfát trágyázást az igényesebb féleségek is igen meghálálják. A rozs vetése mindig a vetőszántás után 8--10 nappal eszközlendő, mert a rozs üllepedett talajt kíván. Fontos a korai vetés is, mert a rozs inkább ősszel bokrosodik s ezen mulasztást tavaszszal nehezen pótolja. Igen jól bevált rozsféleségek a következők: Korai féleség: a Hanna, későn érők a schlanstádti és pet- kusi rozs. (K. B.) — Hogyan tömitsünk szivárgó hordókat ? Ha a szivárgás erős, úgy ne tömitsünk, hanem javíttassuk ki a hordót. Ha csekély mérvű szivárgásról van szó, akkor megszüntethetjük a szivárgást a következő eljárás j eszerint elkészíthető - hordókenőcsökkel: a) Kénrudat : Phyilt tűzön megolvasztunk és egy kevés viaszkot öntünk hozzá. Ezt a keveréket hig és forró állapotban a dongák hasadékaiba kell önteni, esetleg ecsettel rákenni. Lehűtés után ezen kenőcs erősen megkemény- szik és úgy a viz, mint a bor hatásának ellenáll, b) Vegyünk 5 rész égetett meszet 6 rész fehér sajtot, 1 rész vizet A por alakú meszet, a jól szétterített s vízzel leöntött kazeinnal jól összegyömöszölni és ezt a keveréket a hordó szivárgó, de elébb megvizesitett részére kell kenni, c) Igen jó kenőcsöt lehet úgy is kapni, ha porrá tört égetett meszet egy kevés friss vérrel keverünk össze. Ezen kenőcs gyors előállítása miatt igen el van terjedve, d) Nem különben kedvelt kenőcskészitési mód a következő: veszünk 60 rész disznózsírt, 40 rész szitált fahamut, 33 rész fehér viaszkot és 40 rész konyhasót. Ezt a kenőcsöt is, mint a legtöbbet meg- melegitett állapotban kell a hordó likacsaiba kenni és ez azonnal megszünteti annak szivárgását. — Szabályrendelet a húsvizsgálatról. A földmive- lésügyi minisztériumban szabályrendelet készül a húsvizsgálat rendezése dolgában. A földmivelésügyi minisztérium az anyaggal már készen is van, a tervezetet már ki is nyomattak és egy szeptember hónapban tartandó szakértekezlet elé fogják terjeszteni. Az ankéten részt vesz a földmivelésügyi minisztérium állategészségügyi főosztálya, *továbbá a kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei, meghívott állatorvosok és köz- élelmezési szakírók, hús-iparosok és állatkereskedők. A szabályrendelet rendelkezik közvágóhidak építéséről, húsvizsgálatról, a húsvizsgálók képesítéséről, a köz- fogyasztásra szánt állatok életben való megvizsgálásáról, azok levágásáról, a levágott állatok húsának és szer- { veinek megvizsgálásáról, továbbá a vágólajstromokról, : a mészárosokról, a húsárusitásrói, a marhalevelekről, a hatósági hússzékekről a húsneinüek és hústermékek elkészítéséről és elárusitásáról, a szárnyasokról, halakról és vadakról és a belföldi hússzállitásokról. A rendelet ! életbe fogja léptetni a laikus húsvizsgálók osztályát, akiket a rendelet nem állatorvos húsvizsgálóknak nevez. E nem állatorvos húsvizsgáló részére külön utasításokat bocsát ki Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter. A laikus húsvizsgálókat a fővárosi és a modern vidéki vágóhidakon fogják kiképezni. A kurzusok valószínűleg a jövő év elején fognak kezdődni. — Tüzifaszállitás. A Jásznagykunszolnok vármegye tűzifa szükségletét esetleg 3 évre is biztosítani kívánja, ezért pályázatot irt ki. Ajánlatok folyó év szeptember hó 24-én délelőtt 11 óráig adandók be a szolnoki vármegyeház iktatójába. Akik ajánlatot kívánnak tenni, a feltételeket lapunk kiadóhivatalában megtudhatják. — Burgonya és zöldségszállitás Indiába Az Indiába bevitelre kerülő burgonya es egyeb zöldség télék csak hely i hatósági egészségi és származási bizonyítványok mellett bocsáttatnak be. A kik tehát ilyen szállítással foglalkoznak, ne mulasszák el helyi hatóságaiktól e bizonyítványt megszerezni. PIACZI ÁRAK. Nagykároly, 1906. szeptember 10. Á r u c z k k e k Ára K f legnehezebb . . métermázsánnkint 12 80 Búza közép . . . 12 — legkönnyebb . • • » — — Kétszeres ................ 11 60 Rozs .v ................ 9 50 Árpa ........................ 10 — Zab ........................ 10 — Tengeri ................ 12 80 Borsó .................... — — Paszuly .................... 15 — Lencse ...... 28 — Köleskása ................ 26 — Burgonya ................ 3 60 Marhahús ................ 1 28 Disznóhus ................ 1 28 Szalonna ................ 184 — » ..... 1 84 Disznó-zsir .... 1 80 Felelős szerkesztő: KUNÉRY KÁLMÁN. Laptulajdonos: HÁNYÁK ÉS TÓTH. Szoptató anyák sokszor oly időben érzik magukat teljesen kimerültnek, mikor éppen erőre és legjobb egészségre volna szükségük, hogy anyai kötelességeiknek megfelelhessenek. Különösen ők találnak tehát a Scott-féle E mulsi o-ban egy valósággal felülmúlhatatlan táp- és erősítő szert. A legjobb gyógy-csukamájolajból alpsosphorsa- vas mész és nátron hozzáadásával készülvén, feltétlenül jó izü és rendkívül könnyen emészthető, az étvágyat gerjeszti és igy fiatal anyák erősítésére minden más szernél jobb. Ä Scott-féle Emulsio segélyével megszüntetjük a gyöngeséget és gyorsan uj erőre, uj életkedvre teszünk szert. — A Scott-féle Emulsio sokkal hatásosabb és megbízhatóbb, mint a közönséges csukamáj-olaj. A Scott-féle Emulsio valódiságának jele a „hátán nagy csukahalat vivő halász“ védjegy. Ezen lapra való hivatkozással és 75 fillér I * levélbélyeg beküldése ellenében mintával bérmentve szolgál: l Dr. BUDAIEMIL „Városi gyógyszertára“ BUDAPEST, IV., Váczi-utcza 34/50. §0^ Egy eredeti üveg ára: 2 K 50 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. M. kir. államvasutakon május 1-én életbe lépett menetrend. Közvetlen vonatösszeköttetés. Paris—Basel—Zűriek—Innsbruck—Wien—Budapest, Berlin —Budapest, Budapest)—Belgrád (Saloniki —Sóga és Konstantinápoly között. Bruck-Királyhidán, illetve Ruttkán át. 835 já ind. Paris érk. í 135 730 * ^ ind. Basel érk. ' ^ .412 1022 ind. Zürich érk. 210 630 ind. Innsbruck érk. 710 805 ind. Wien Wb. érk. 735 * 850 ind. Wien Stb. érk. 645 33 145 ind. Budapest k. p u. érkt 210 439 ind. Berlin érk. 1122 C O 1005 ind. Breslau érk. 556 ° 3 112 ind. Oderberg érk. 557 O. 559 ind. Ruttka érk. 1030 ^ 12-10 érk. Budapest k. p. u. érk. 330 33 320 ind. Budapest k. p. u. érk. 100 1038 érk. Belgrád ind. 541 938 érk. Saloniki ind. 600 U 1D8 v / érk. Sofia ind. ^ 1 552 819 ’ érk. Konstantinápoly ind. * 800
