Szatmármegyei Közlöny, 1906 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-21 / 4. szám

Nagykároly, 1906. január 21. vasárnap.-á=. szám. XXXII. évfolyam. Szatmáriul MEGJELENIK FÜGGETLEN POLITIKAI LAP. IINDEN SZERDÁN ÉS VASÁRNAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-a# Egyes szám ára 20 fillér, «s­FOSZERKESZTO: Berenczei KOYÁTS BÉLA. SZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendendők: Nagykárolyban, Jókai-utcza 2. sz. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér, Kéziratok nem küldetnek vissza. Nyílt kérdés Károlyi István gróf országgyűlési képviselő úrhoz! Mint a nagykárolyi választó-kerület ország­gyűlési képviselőjét felkérjük Méltóságodat nyilatkozzék: magáévá teszi-e az országgyűlési független­ségi és 48-as párt ama határozatát, melyben az az általános titkos választójog törvénybeik­tatása mellett foglalt állást, vagy ragaszkodjk-e még a jelen határozat után is azon kijelenté­séhez, hogy az általános és titkos választói jog törvenybeiktatása nem képezi a függetlenségi és 48-as párt prograrnmpontozatát ? Abszolutizmus ? Nagykároly, 1906. január 20. Talpig feketében, a vigasztalanság e:ne szomorú színében állott ősz uralkodója előtt ma délelőtt az agg Fejérváry. Szomorú az egyik, szomorú a másik. Katona pedig mind a kettő, katona a javából, véres háborúknak diadalmas harezosai, szigorú parancsolok, de hazájukat, népüket hőn szerető emberek. Mit határozott az országnak ez a két leg­első embere, azt még e oerezben a titok leple födi. Holnap azonban ország-világ fogja tudni, milyen sors vár a jövőben Magyarországra. Sejteni azonban ma már lehet a bekövetke- zendőket. Fejérváry magával hozza a király ulti­mátumát es felfogja szólítani a koalicziót utoljára a beke megkötésére. Az ellenzék pedig végig fog nézni a megyei ellenállás lázongó sorain es elfogja utasítani a miniszterelnök ajánlatát. És akkor jön —- nem az abszolotizmus. Igenis nem: daczára az önkényes híresztelé­seknek, melyek még mindég azt mondják, hogy a leplezetlen abszolutizmus megérkezése a legközelebbi napokra várható, mert még e hónapban bekövetkezik az országgyűlés fel­oszlatása olykepen, hogy az uj válssztásokat már ki sem Írják és a Fejérváry kabinet helyét elfoglalja a — katonai kormány. Mindez pedig nem igaz. A király nagyon jól tudja, hogy az igazi nemzet, — a dolgos jogtalanok milliói — nem érdemli meg a szen­vedést és a nyomort. Ezek csak áldozatai, de nem katonái a mágnás forradalomnak. És nem lesz abszolutizmus, hanem lesz általános választás. Hiszen a koaliczió úgyis mindig azt hirdeti, hogy a királylyal nem tud megegyezni. Tessék tehát neki a nemzettel megegyeznie. A király is a nemzet többségét akarja meg­hallgatni ; ő ajánlotta meg a nemzetet valójá­ban szóhoz juttató választójogot, joga van tehát avval a többséggel szoba állani, a melyet ő vezet be a jogok birodalmába és a melyről igazán tudja, hogy az aztán csakugyan a nemzet többsége. A koalicziós vezérek tehát ne fújják meg az abszolutizmus harczi riadóit. Az ő kedvü­kért a király nem fog letérni az alkotmány örvényéről. Mert a király is, Fejérváry is na­gyon jól emlékeznek még Apponyinak 1903. julíus 22-én tartott képviselőházi beszédére: „Itt is, ott is hallom az abszolutizmust emle­getni. Ebben a kérdésben az a nézetem, hogy aki abszolutizmust emleget, az hülye; aki attól a saját bőrét félti, az gyava; de aki az orszá­got akarja megkímélni az abszolutizmus kiszá­míthatatlan káraitól, veszedelmeitől, az első­rendű hazafias kötelességet teljesít.“ Ki hát az igazi hazafi ? A király-e vagy a koaliczió. Az utolsó órák. Fejérváry tegnap Bécsbe utazott. Ma kihallgatásra megy a ki­rályhoz és vasárnap újra itthon lesz. Mivel tér haza? Harczi jelszóval vagy békeigével? Mi dolgozik majd : vasököl vagy bársonytenyér ? Általában kevesen vannak akik a helyzet javu­lását várnák a mai audiencziától, ellenben sokan vannak, akik a nyílt harcz proklamálását vár­ják tőle. A hirek és a vélemények úgy össze- kavarodtak, hogy már a politikai világ hangu­latáról sem lehet egységes képet adni. Három feltevés hullámzik a közvéleményben : 1. Fejérváry békeaj: ,’lattal tér vissza. 2. Egyelőre nem történik semmi. 3. Vége mindennek es egy pár nap alatt felfordul minden. — Kik akarják az abszolutizmust ? — Sajá­tos jelensége a politikai küzdelem mai stádiu­mának, hogy a korona részéről alkalmazható ultima ratiót: az abszolutizmust mind gyakrab­ban és gyakrabban halljuk emlegetni, — hogy ne mondjuk sóvárogni, — azok részéről, akiknek minden erejükkel, utolsó csepp vérükkel kellene annak bekövetkeztét megakadályozni. A koaliczió, de különösen a koaliczio vezérei és lapjai képmutató riadozással zengedeznek az abszolutizmus érkezéséről, s hetek, hónapok óta tárgyalják: Már jön! — Itt lesz! — Itt is van ! — Pár nap múlva bekövetkezik, stb. — Önkénytelen gyanú kél a dolgokat figyelemmel kísérő ember lelkében: mire ez az erőltetése a bekövetkezhető rossznak ? Miért igyekszik a honmentők tábora kierőszakolni a nyers abszolutizmust ? Körülbelül találó a felelet: e rőt­le n ség ük, tehetetlenségük, gyávasá­guk érzetében kell keresnünk a magyarázatot. F'elkorbácsolták a szenvedélyeket, izzóvá heví­tették a hiszékeny jámbor nép lelkét, elhintet­ték a gyujtócsóvákat, ígértek eget-földet, kána- ánt, boldogságot, külön magyar úristent s most . . . Most nem mernek kormányt vállalni. Fáznak annak a sok üres, léha Ígéretnek a beváltásától,* felnek a rendes idők beálltával megindítandó adóbehajtás és ujonczozástól, szeretnék lerázni nyakukról az ezzel járó gyű­löletet, átkot, mely csúnyán meg fogja tépázni széllel béllelt, olcsó népszerűségüket. Igen, ez, csak ez lehet oka a koalicziós sajtó ón- kényuralmi sóvárgásának. — Milyen komóto­san elbújhatnának az előkelő lázittíinfettüknek következményei elől! — Bűnös viszonyt foly­tattak a néppel, s a gyermeket most jó volna mással megfojtatni, ugy-e? Vájjon, ha ittSzat- márvármegyében az adóbehajtás megindultával az elkeseredett nép betöri a községi jegyző fejét, s féholtra veri a bírót, vájjon a két ártatlan embert megmentik-e Apponyi grófnak ékes szavai ? ? — Megsemmisítés. Kristóffy belügyminisz­ter megsemmisítette Szatmár város azon hatá­rozatát, melyben előre kijelentette, hogy a jelenlegi kormány által kinevezendő főispánt beiktatni nem fogja. A miniszter felhatalmazta egyúttal a polgármestert, hogy az önként befi­zetett adók beszolgáltatásáról tegyen jelentést. A tanács a leiratot kiadta az alkotmányvédő bizottságnak. Az aztán el is fog bánni Kristó- ffyval, de az is valószínű, hogy a belügymi­niszter is meg fogja találni a módot, miként kell -az „alkotmányvédők“ daczára jogos és törvényes rendeletének szankciót szerezni. — A kormány és az adójutalékok. A pénzügyi kormány azoktól a városoktól és községektől, melyek megtagadták a befizetett adóknak az államkincstárba való beszállítását, megvonni szándékozik az italmérési adók után a törvényben biztosított részesedési jutalé­kot. Ez ügyben báró Fejérváry Géza miniszter-elnök mint pénzügyminiszter rendeletet intézett az összes pénzügyigazgatóságokhoz, mely szerint az állami ital­mérési adó tiszta jövedelméből az 1905. évre járó ré­szesedési jutalékhoz a jogosult városoknak és közsé­geknek törvényes igénye az ex-lex daczára sem von­ható kétségbe és az illető jutalékok kifizetése nem ta­gadható meg. A pénzügyminiszter figyelembe véve az illető városok és községek háztartási érdekeit, elhatá­rozta, hogy a megállapított részesedéseket az igény- jogosult városoknak és községeknek 1906. évi január hó 2-án való esedékességgel előleg gyanánt engedélyezi. A pénzügyminiszter azonban utasította a pénzügyigaz- gatoságokat, hogy a hozzájuk felterjesztett és egyen- kint megnevezett igényjogosult városok és községek részére, a parlament utólagos jóváhagyás reményében, csak az esetben fizesse ki ezen jutalékot, ha az illető varosok és községek a befolyt állatni, valamint a fo­gyasztási adókat az államkincstárnak beszolgáltatták. Amennyiben valamely város vagy község az adókat be nem fizette volna, a részesedési jutalék a pénzügy- miniszter rendeletére annak megtörténtéig a pénzügy­igazgatóság által nem utalványozható ki. Fenti rende­letet megkapta a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgató­ság is, mely a fenti kategóriába tartozó Szatmár és Felsőbánya városok, továbbá Varaiyu és több község­gel szemben a rendelet utasításaihoz szigorúan ragasz­kodva fog eljárni. Minden félreértés elkerülése végett itt figyelmeztethetjük a közönséget arra, hogy részben az állami költségvetés keretébe tartozó, részben azon kívül eső adók, u. m. ártéri, láplecsapoló társulati, tanítói nyugdíj stb. fejében szedett adók, továbbá a kamarai illetékekre nem terjed ki az ex-lex hatálya s azok annálinkább befizetendők, mert ellenesetben a a pénzügyigazgatóság a közig, bizottság utján, esetleg törvényes felelősség kimondásával hajthatja be azokat a nagyobb hátralékban levő községektől és bir­tokosoktól. Huszthy Zoltán fényképésznek Kossiith-utcza 5-ik száma sajtit házánál kizárólag e czélra épített gyönyörű szép műterme öltölőszobával s az álandóan nyitott remekszép képcsarnokkal, teljesen elkészült s úgy a helyi, mint a vidéki n. é. közönség rendelkezésére áll.

Next

/
Thumbnails
Contents