Szatmármegyei Közlöny, 1905 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-13 / 33. szám
Nagykároly, 1905. augusztus 13.- szám. XXXI. évfolyam. Szatmármegyei TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ^ *í!'57 és MEGYEI ERDEKŰ HETILAP. A SZATMÁRVARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP* *&_________________________________ SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: hová a lap szellemi és anyagi r|szét^iÜető közlemények küldendők : ^ Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona. ügyes szám ára 20 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér* sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. A Kölcsey-utcza rendezése. Városunk képviselő-testülete múlt hó 30-án tartott közgyűlésében elhatározta, miszerint a Kölcsey-utcza megyeház előtti részét — ha a költségekhez a vármegye is hozzájárul — egész szélességében kövezettel látja el, s az ott felgyülemlő vizet betoncsövekkel vezetteti le, egy szóval hogy a megyeház előtti tért, az ott lévő középületre tekintettel, akként rendezi, hogy az városias jeleggel bírjon. A vármegye e hó 3-án tartott közgyűlésében e czélra 5000 koronát megszavazott s igy a megyeház előtti tér rendezese befejezett dolognak tekinthető. Kétségtelen, hogy a város saját jól felfogott érdekében cselekedett, midőn a most már 250,000 korona költséggel átalakított s a városnak igazán díszére szolgáló impozáns megyeház előtti tért oly karba akarja hozni, mely az ott nagy számban megforduló idegenek előtt városunk városias jellegét dokumentálja. E határozat azonban kétségtelenül előtérbe tolja ama kérdést, miszerint figyelemmel arra, hogy a Kölcsey-utcza az, hol a megyei székházra tekintettel legtöbb vidéki és idegei ember fordul meg, nem lesz e dissonáns dolog, ha a pazar fénynyel restaurált megyeház s az előtt a városi határozat értelmében városias jeleggel átalakindó utczaterület folytatását egy olyan zug utczában találja, mint a minő a Kölcsey-utczának a postán túli része ma. Nem lesz-e fura dolog, ha az az idegen, a ki a megyeháza előtt magát egy rendezett oly városban képzeli, melynek vezetősége kétségkívül szépészeti érzékkel is bir, tovább menve az utcza folytatásaként oly zug utczát talál, melyet nemcsak valamire való városban, de tisztességes faluban sem tűrnének meg. Nem fogja-e különösnek találni, hogy a városnak amaz utczája, melyben a megyei székházon kívül a legforgalmasabb vendéglő, két kaszinó és postahivatal van — tehát mind oly intézmények, melyeket az idegenek fel szoktak keresni -- épp oly rendezetlen, girbegurba mintha csak nem is városon, hanem Piripócson lenne. Kétségtelen, hogy ezt a városunk városias jellegét nagyon is kétes színben feltüntető, azonnal szembeötlő szépészeti hibát minden idegen észlelni fogja. S annyival inkább teltünő, hogy városunk vezetősége — melynek pedig a város fejlődésében, szépülésében, elévülhetetlen érdemei vannak — ennek a szépészeti hibának eltüntetésével, a Kölcsey-utcza rendezésével mind-e mai napig komolyan nem foglalkozik. Pedig a fennebb említett határozatok is kétségtelenül figyelmessé 'ehetnék arra, hogy a Kölcsey-utcza rendezése- ma már oly közszükség, melyet tovább elodázni nem lehet, hogy városunk reputácziója és az idegenek iránti tekintet is parancsolólag utal arra, hogy ezzel a kérdéssel mielőbb és komolyan foglalkozni kell. A közvélemény hangosan sürgeti már ennek a kérdésnek megoldását. A színkör építési ügy tárgyalása alkalmával a képviselő- testület nagyrésze a mellett foglalt állást, hogy a Kölcsey-utcza kiegyenesítendő, az igy nyerendő tér parkírozandó s a színkör az utcza tengelyében helyezendő el. Bármi legyen is azonban a színkör sorsa, kétségtelen, hogy jlKölcsey-utcza rendezése is oly elsőrendű kérdés, melynek mielőbb megoldatnia kell; akár a színkör kérdésével kapcsolatosan, akár önállóan. Konkrét inditványnyal még nem léphetünk fel, de felhívjuk reá városunk vezetőségének figyelmét, mert a Kölcsey-utcza rendezése, városunk városias jellegének megóvása szempontjából — szépészeti szempontból — s a városunkban megforduló idegenekre való tekintetből egyaránt fontos.- P A hatvanas bizottság első ütése. A vármegye közönségének f. hó 3-án tartott közgyűlése által az alkotmány-védelem tárgyában hozott határozatával kiküldött hatvanas bizottság e hó 10-én tartotta első ülését a vármegyeháza kis tanácskozó termében. A megjelent választott bizottsági tagokon kívül jelen voltak : Nagy László alispán, Ilosvay Aladár főjegyző és Dr. Schönpflug Richárd főügyész, mint a bizottságnak a közgyűlés által kiküldött tisztviselő tagjai. T Á I< C Z A. A modorosság. Metternich herczeg szerint a legcsiszoltabb orosz is magában hord egy rabiátus tatárt s ha az oroszt ingereljük, nyomban a benne rejlő tatár néz velünk farkasszemet. Ugyanez áll minden színészre nézve, természetesen azzal a különbséggel, hogy az előadóművészét felkentjei nem tatárokkal, hanem apró „Delobelle“-ekkel szaturálva járnak közöttünk. Ki ne ismerné Delobelle-t, Daudet ez utolérhetetlen művészettel megrajzolt szinészalakját, a modorosság e remek prototípusát, kinek minden gondolata, érzése, szivdobbanása hatásra számitó külsőség, ki neje temetésén, midőn a Iegigazabb fájdalom hasogatja érzésekben nem szegény keblét, még akkor is időt szerez, hogy e drámai jelenethez méltó pozituráról gondoskodjék. Nálunk ez alakot a színpadon Szigeti József mutatta be, oly hatalmas és humortól duzzadó szerepet teremtve belőle, mely kedélyünk minden parányát elejétől végig művészi gyönyörűségekben ringatja. És mind e mellett kénytelenek vagyunk bevallani, hogy maga színpadunk e régi titánja sem ment minden modorosságtól az életben. Ő például nagy intelligencziája mellett szereti az egyszerű paraszt észjárású embert affektálni és e „modort“ Tóth Vilmos volt belügyminiszterrel szemben is igen klasszikusan tudta érvényesíteni. Valami ankét reperálgatta akkoriban a nemzeti színház akkori fináncziáit és Tóth Vilmos belügyminiszter azt találta megkoczkáztatni, hogy a nemzeti színház művészeinek fizetése egy kissé túlságos, mert hát némelyiké nagyobb a miniszteri tanácsosénál, sokaké egyenlő az államtitkáréval, sőt — horribile dictu! — olyan is van, mely megközelíteni iparkodik a miniszterét, holott ezeknek az uraknak mennyi tömérdeket kell tanulni, küzdeni, taktikázni és a mi fő, mennyi ideig kell várni és imádkozni, hogy elődjük kegyvesztett vagy nyugdíjazott legyen. Szigeti József az ő .modorával* ilyenkép válaszolt : — Már kérem, én csak a mondó vagyok, hogy a mi színházunknál iskolavégzett, okleveles ember a kórusban is akad, van vagy három-négy színműírónk; ha jól megszorítjuk államtitkárnak vagy miniszternek való talentum is találkozik itten. De már arra a fejemet teszem, hogy az összes minisztériumokban egy se tudná elcsinálni a „Vén bakancsosban“ a „Frici“-t, pedig nem is nehéz szerep. Persze Szigeti Józsefnek még modorosságán is zsenialitás csillog keresztül. És itt sietünk egy distinkczióval. A valódi művész, az Isten kegyelméből való színész, csak az életben lehet modoros, a színpadon soha. Ott, hol lelke szárnyakra kap, hol tehetsége a géniuszszal ölelkezik, hol művészi egyénisége, temperamentuma önállóan iparkodik érvényesülni, ott a művész megszabadul a modorosság tehetség nyügző bilincseitől és mint a rut megszokás által reá aggatott sallangokat szenvedélyesen eldobja magától. Mert a modorosság semmi egyéb, mint a tehetetlenség el palástolására szolgáló formulák sokasága és igy a modorosság épp oly sokszerü, mint maga a tehetség, melynek pótlására tolakodóan jelentkezik. Azoknak a színészeknek, kik csak szerződésüknél fogva művészek, a modor az egyetlen váruk ; ez segiti őket kétes diadalokhoz és biztos kenyérhez. Színpadjainkon a modorosság leginkább a szavalásban jelentkezik. Csaknem félszázadon át graszszált nálunk az a kegyetlen és a németektől importált dekla- máló hanghordozás, mely mint a tó hulláma megátalkodott egyhangúsággal hömpölyögteti habjait, mig hátán szerelem, féltés, gyűlölet, bosszú és egyéb érzés vagy szenvedély ugyanegy tempóban úszkál szin és élet nélkül. E deklamáló modor (melyet Eg- ressy Gábor kottára szedett beszédnek mondott), még ma is gyakran megcsendül színpadjainkon; az uj, egészséges s mi fő, természetes beszélő irány, mely nemzeti színpadunkról sugárzik szét, még nem tudta ezt teljesen kiirtani. De ha a színpadi modorosság művészi elveinket minduntalan boszantóan csökkenti is, annál mulatságosabbak azok a modorosságok, melyeket egyes színészeknél a magánéletben tapasztalunk. Mert a modoros színész, ki a színpadon begyakorolt sémák szerint döngeti a színfalakat, az életben sem akar banálisán gondolk odni és érzéseit közönséges ember módjára kifejezni. Annyira hozzá szokik az elnagyzoláshoz, hogy az szinte második természetévé válik. Hetényi igazgató példáu loly virtuozitással tudott sopánkodni, hogy a ki őt ha Ugatta, kész volt elhinni, hogy ez a derék ember már legalább háromszor halt meg éhen családostul. Egyszer Somogymegyében néhány földbirtokossal borozva, sietett feltárni előttük helyzetét. És ez a helyzet természetesen tele volt a nyomor minden elképzelhető és elképzelhetetlen ostor csapásaival. Az egyik földbirtokos megunta a mód — és végnélküli sopánkodásokat hallgatni és igy vágott közbe : — Ugyan, hagyja már el a sirást, direktor uram Legutolsó divatu nyári férfi és fin kalapok nyúlszőr, gyapjú és szalmából a következő gyártmányokban: Habik, Halban és Damaszk, Borsalino, Pichler, Pless és Ita, nemkülönben nyakkendők, sétabotok, fiú és férfi sapkák bőr és gyapjúból; pécsi női és férfi keztyük, nyári ingek, tennis ingek, játékszerek, kerti székek és hinták, mindennemű vonós és fúvó hangszerek és hangszerkellékek, flóbertok, fegyverek és revolverek, utazó kosarak és kézi-bőröndök, gyermekkocsik és gyermek bicziklik, valódi Tax és Sollingeni zsebkések és ollók, madárkalitkás, fényképkeretek, Jupiter borotváló crém 1 kor. 26 fillér, orvosi mü- és kötszerek, női és férfi nap- és esöernyök, angol fapipák Petersohn 7 korona 20 fillér. Imhoff 5, 6 és 7 korona, ebeknek szájkosár s mindenféle sportczikkek a legnagyobb választékban JACOBOVICS JOSEF uri-divat és műipar-árucsarnokában Nagykárolyban. Illatszerek, Hubigán illatszer 1 üreg 16 korona. Valódi Veloten púder 3 kor. 60 fii. Mindennemű haj és bajusztestő szerek, valódi ... - tiszaujlaki bajuszpedrő 36 Qllér. Szivarka-hüvelyek Sába, Cing 22 fillér, parafás 40 fillér. .......- ' " :....... |M F Üzletem a régi helyiségbe
