Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

Nagykároly, 1904. október 30.

4:4:_ szám.

XXX. évfolyam.

A SZATNIÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.

MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP.

SZERKESZTÖSÉG és KIADÓHIVATAL :

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők :

Nagykárolyban, Jókuy-utcza 2. sz.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK .

ígész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona.

Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.

Egyes szám ára 20 filier. msHirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér.

Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.

Halottak ünnepére.

Halottainkról emlékezni: a legszebb és leg- magasztosabb tulajdonságaink egyike. Ha már elmúlt néhány hónap a kedves halottnak elfö- delése után, s a sebet, mit elmúlása felelt éreztünk behegeszti az idő gyógyító balzsama, nem fájdalmas már a halottakra való visszaemlékezés. S künn, a temető siró lombjai között járván, szomorú és magasztos érzés járja át szivünket, nem marczangol, de megihlet bennünket a tudat, hogy van valakink itt a föld alatt, a ki mig élt, a mienk volts most, hogy elköltözött a túlvilágba, lát bennünket s gondol reánk. Megállunk a sírja felett s az ihlet perczeiben mintha eltűnnének a rögök, melyek bennünket élőket az alant fekvőktől elválasztanak s mi látjuk a halottat, él, beszél, érez velünk ... A mi temetőnkre egy szó van felírva: Feltámadunk! Ez a fogalom minden ismerősünk sírjánál meg-megdobbantja a szivünket, s ahogy a gyász ihletének perczeiben beszélgetünk a mi kedves halottunkkal, hatalmasan érezzük, hogy nem hazugság a temetők felírása, hogy igenis, van, kell lennie feltámadásnak, jók jutalmazásának, gonoszok bünhödésének! . . .

A keresztény vallás legszebb ünnepei közé tartozik e két nap: Mindenszentekés Halottak- napja. Külső megnyilatkozásaiban is megragadó ez az ünnep s innen van az, hogy ebben a közömbös hitetlen korban ez a két ünnepnap az, amelyet a legimpozánsabban ül meg a katholikus világ.

A feltámadásnak, a síron túli életnek gyönyörű hirdetése a sírok tetején kigyulladó láng. Minden jó lélek ide mén halottak estéjén, az emlékezés szelíd lángjai közé s miközben könnyek tolulnak a szeretteiket sirató emberek szemébe — legalább arra az egy estére —

T A C Z A.

Rákócziért.

Dicsőséges múltnak Lapjain böngésztem Fényes tündérkertbe, Kicsiny ég, benéztem. Hős magyar asszonyok Hej, de sokan lakják! Ottan láttam én is Losárdi Zsuzsánna Nemes nagy alakját.

Rákóczi Ferencznek Leáldozott napja;

Hadi szerencséjét Zsibó hegyén hagyta. Szegény fejedelem Honfi bánatában Kicsi csapatával Megy Lengyelországba.

Lengyelország szives Lészen uj hazája; Lengyel a vendégét Oly szívesen látja.

Ám a fejedelemnek Nincsen itt se nyugta, Alig pihen, készül Indul megint útra.

Hűséges emberi Szívesen kisérik,

Akár a világon Végesteien végig.

elmúlik az élők szivéből a gőg, a nagyravágyás, a hitetlenség.

A halottak estéje nemcsak arra tanít, hogy a síron túl nem szűnik meg az élet s hogy a halál után sem szakadnak széjjel a kapcsok, melyek minket, élőket a halottakhoz fűznek, hanem mindennél erőteljesebben eszünkbe juttatja, hogy csak a temető az utolsó stáczi- ója ennek a mi földi vándorlásunknak, amelyet pénzért, sikerért, boldogságért küzdve élünk át, amelyen keresztül úgy törjük magunkat, mintha örökké élnénk. „Feltámadunk!“ van a temető kapujára Írva, „meghalsz te is! beszélik nekünk a sírok. Ide kerülsz, gőgös, büszke, hatalmas avagy boldog ember, elnyel a néma hant mindörökre, mint a koldust s a szerencsétlent, aki epedve várja a halált.

Nincs az a város, melynek temetőjében ne feküdnének emberek, akik életükben javára váltak a köznek s utolsó útjukra a tömeg hálája kisérte őket. A legtöbb temetőben vannak sírok, melyeket a szabadságharcz hőseinek porló csontjai szentelnek meg. Ezeknek sírjaihoz zarándokoljanak minél nagyobb tömegben az élők, ezek a sírok azok, melyek felett kigyullad az ember lelkes a hazaszeretet lángja s magasztos élet lüktet a halottak birodalma felett, melyből tápot nyer az élőembet és hazaszeretete. Ebben a czinikus, közömbös korban, amely a materiálizmust isteníti s nem keresi megnyugvását a vallásban, fokozott mértékben kell felhasználni mindent a mi ideálisan tud hatni az emberek kedélyére. A temetőt, a halottakat a ma embere is tiszteli, a sirok hatnak a legérzéktelenebb emberre is, már abból az egyszerű okból is mert a temető mindnyájunk halottainak csendes birodalma. A hatást, a mit a sirok s a hallottak napja tesz nemcsak valláskegyeleti czélokra kell kiaknázni, hanem a haza- szeretet s az ideálizmus czéljára is. A midőn

Ám egy fiatalhoz Nyájas, szelíd szókkal A bus fejedelem Biztatgatón szólal:

„Mond csak derék ifjú Mi köt téged hozzám ?

Mikor az Úristen Annyi csapást hoz rám ? Puska ropogás közt,

Csaták vad tüzébe Mellettem láttalak Engem óva, védve.

Köszönöm hűséged Fogadd érte jobbom.

Hazátlan fejedelem Mi jutalmat adjon.

Menj hazádba vissza Szüksége lesz rád még.

Én szolgálatodra már Hasztalan várnék.“

Pirul az ifjú .

Szól remegve, félve :

„Én jó fejedelmem — S köny tolul szemébe — Ha eddig megtűrtél Ne kergess el innen Enged, hogy maradjak, Áldjon meg az Isten.

Fényes, nagy csatákban Megosztottam véled Országra, világra Szóló dicsőséget,

Ha te mostan elmégy Távol bujdosóba:

A posta csomagok kézbesítése a háznál.

(A nagyváradi posta igazgatóság figyelmébe.)

A posta kincstár minden valamire való városba behozta már azt a modern újítást, hogy a posta csomagokat maga a hivatal szállítja ki és a háznál kézbesíti a czimzettnek.

Ezáltal meg van kímélve a közönség attól a fáradságtól, hogy a csomagokért a postára küldjön, a mi különösen a kereskedőknél, a kik minden nap kapnak csomagot, nagy idő kímélést, munka erő megtakarítást jelent. Tehát szívesen fizeti mindenki azt a csekély 6 fillért, a mit az egyes csomagok kézbesítéséért fizetni kell.

Természetes, hogy ezen reformot csak ott hozhatja be a posta kincstár, a hol először is a város utczáin minden, időszakban járható utak, szóval köves utak vannak; másodszor a hol annyi posta csomag forgalom van, hogy a kézbesitési dijak fedezik a szállítási költségeket.

Az első feltételnek teljesen megfelelnek városunk utczái közlekedési Viszonyai, amennyiben a város nagyköltséggel jóformán összes utczáit köves úttal látta el. Hogy egy-két mellék utcza nincs kikövezve, ez nem szolgálhat gátló körülményül, hisz nincs olyan vidéki város, ahol egyeszig-zugokat köves ut nélkül ne hagytak volna. Tehát ezen az alapon jogosan kérhetjük a csomagok kézbesítését.

A második feltételnek is megtudunk felelni, a mennyiben naponként érkezik annyi csomag küldemény, a mennyi megérdemli ezt az ujitás behozatalát. A statisztikai adatok nem állanak e tekinHadd követlek én is Török Rodostóba.“

Ámul a fejedelem S szól megilletődve :

„Ez nem férfi hangja S e köny, asszony könye. Mi a neved, szólj hát,

S kövess uj hazámba.“

S szól a hálás válasz: „Losárdi Zsuzsánna.“

Távol tenger partján Idegen föld ójja Ott él a magyarnak Dicső bujdosója.

Örökös a tenger,

Csöndes mormolása, Örökös a szive Buja, hánykódása.

Losárdi Zsuzsánna Az ő jó urának Megosztja kenyerét Gyászos rabságának. Panasztalan, szófián Hosszú harmincz évig Hazátlan voltuknak Terhét együtt érzik.

S mikor a fejedelmet Elszólitja innen Oda föl magához A jóságos Isten :

Árva, szegény szive Meghasad utánna,

Utánna is követi Losárdi Zsuzsánna.

dicsőitjük a holtakat, akik életünkben dicsőek és jók valának, hirdetjük egyúttal ékesen az élőknek, hogy a derék, a nagy emberek élete itt a földön is íolytatódik a síron túl s hogy az emlékezés, a kegyelet megbecsülni való, szent dolog. A halottak ünnepe a hazaszeretet s az ideálizmus ünnepe is.

Millió élet lüktet a sírok felett kigyulladó lángokban; az élők ennél a tűznél melegítsék szivüket és elméjüket! __________ y