Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-31 / 5. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY — Hegyközségi gyűlés volt e hó 17-ik napján, a mely alkalommal a múlt évi zárszámadást 2219 K 29 f bevétellel, 1861 K 25 f kiadással, 123 K 31 f cselekvő hátralékkal és 358 K 04 f pénzmaradványnyal jóvá­hagyták. Reszler Simont első és Juhász Imrét másod hegybírónak, Balázs Mártont jegyzőnek egyhangúlag újból megválasztották. Hegyőrökké Győry Bertalant, Taksonyi Mihályt és Krizbay Istvánt választotta meg a hegyközség. — Áz uj esküdtek. A szatmárnémeti kir. tör­vényszék mint eskiitbiróságnái február hó 15-kén veszi kezdetét az idei első cziklus. A tárgyaláson részt vevő esküdteket a kir. törvényszék tanácsa f. hó 23-án sorsolta ki, s városunkból rendes esküd­tekül kisorsoltattak : Padra Lukács iparos, Janitzky György kocsigyártó, Holczmann József iparos, Gufárt Márton iparos Fritsch Nándor iparos, Jég Károly csizmadia, Lendek Pál vendéglős és Bing Mór fake­reskedő. — Köszönetnyilvánítás. A Nagykárolyi Keres­kedelmi és Iparbank tekintetes igazgatósága a veze­tésem alatt levő izr. tanulósegélyző- és önképző- egylet ezéljaira 20 K volt szives kiutalványozni, mely nemes adományért hálás köszönetemet nyilvá­nítom. Peiszner Lajos, elnök. — Az avasi erdő termékek értékesítő szövet­kezete. A gazdasági szempontból messze kiható szö­vetkezet tartotta alakuló gyűlését Szatmárnémetiben a városháza nagytermében e hó 20-án délelőtt. Az avasi őserdők tulajdonosai gyűltek ugyanis egybe, hogy a tulajdonukat képező erdei termékeknek piaczot és for­galmat teremtsenek. Tudvalevőleg az avasi bérezek erdőségei kihasználatlanul hevernek, mivel a közleke­dési viszonyok lehetetlenné teszik az erdők fáinak értékesítését. Szatmárnémeti város polgármestere, Pap Gézáé az érdem, hogy a fák kitermelésének esz­méjét és módozatait felvetette s azt dűlőre juttatja. Mert az értekezleten megjelenő, mintegy harmincz erdőbirtokos a felvetett eszmét nagy lelkesedéssel tette magáévá és kimondotta, hogy ha a szövetkezet annyi tagból állana, miszerint a kitermelésre legalább 15000 hold bocsájtatik rendelkezésre, úgy a szövetkezet végleg megalakulhat. Tekintve pedig azt, hogy az egyes birtokosok szóbeli nyilatkozatából az derült ki, hogy már most megvan a 15000 hold terület, a meg­alakulás kimondottnak tekinthető. A szövetkezet tag­jai egy 10 tagból álló bizottságot küldöttek ki, melynek feladata lesz kidolgozni az alapszabályokat, valamint újabb tagok gyűjtését eszközölni. Az alakuló gyűlésen megjelent Pajor Ignácz, az országos közp. hitelszö­vetkezet igazgatója, ki ígéretet tett arra nézve, hogy a központban mindent elkövet, hogy a most megalaku­landó szövetkezet bevonassék a központba s ennek támogatásával kezdje meg működését. A szövetkezet feliratot intéz a földművelési minisztériumhoz, hogy a kormány pártolását és támogatását kikérje. A végre­hajtó bizottság legközelebb összeül, hogy a kidolgozott alapszabályokat bemutassa és a tagok gyűjtésének eredményéről beszámoljon. A jelekből Ítélve, a szövet­kezet végleges megalakulása befejezett dolognak tekint­hető, mert a tagok nagy ügybuzgalommal látnak utána a többi tagok gyűjtéséhez s igy mi sem áll útjába annak, hogy az avasi őserdők fái értékesítve legyenek s ezzel a bikszádi vasút kiépítését is biz­tosítsák. — Uj irodalmi folyóirat. Debreczenben Rud- nyánszky Gyula, a jónevü költő és a Petőfi társaság tagja szerkesztése alatt uj irodalmi folyóirat indult meg „Csokonai Lapok“ czimmel. A lap kiadó­tulajdonossá Morvay Zoltán. Az első szám igen gazdag tartalommal jelent meg s közleményeket találunk benne Dr. Kardos Alberttól, Szávay Gyulától, Bársony Ist­vántól, Krampera Barabás Jánostól, Rudnyánszky Gyulától, Koncz Ákostól Dr. Tüdős Kálmántól, gróf Zichy Gézától, Malonyay Dezsőtől stb. A folyóirat minden hó 1 és 15 napján jelenik meg s előfizetési ára egy évre 10 korona. Egyes szám ára 50 fillér. A folyóirat első számát a debreczeni Csokonai nyomda igen Ízlésesen állította ki — Uj vasúti megállóhely. A kereskedelemügyi miniszter Visk nagyközség kérelmére Huszt és Bustyaháza vasúti állomások közt a 131. számú őrháznál fel és leszálló utasak számára megállóhely létesítését rendelte el. — Megszűnt hírlap A Szatmárnémetiben meg­jelenő napilap a „Szatmári Hírlap“, mely a várme­gyei és Szatmárnémeti városi függetlenségi pártnak volt a közlönye, f. hó 26-án' megszűnt. Jelen számunkhoz féliv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A U D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: ROTH KAROLY. HIRDETÉSEK: visszakapja bárki, akinek csakis az általam árusított tyúkszem kenőcs használatától a tyúk­szeme vagy bőrkeménysége el nem múlik. Egy tégely ára 1 korona. ffolitzer Dgnácz úri-, nöi-divat, rövidáru és kézimunka raktára Nagykároly. _______1-- _ Ut olsó hót. Mielőtt végleg eltávozom a városból, fel­hívom a nagyérdemű közönség figyelmét arra, hogy az összes raktáramon levő, még el nem árusított czikkek oly bámulatos olcsó árért lesznek elárusítva, melyhez hasonló alkalom eddig még nem volt. Nagykároly, 1903. január 30. Tisztelettel 1 — 1 Stern József. Wesselényi-utczában levő lakásom február 15-től előnyös feltételek mellett kiadó. Széna és sarju jó minőségű eladó Ér -Káváson Csemiczky Istvánná asszonynál. 1—3 ELADÓ. A Lamarche Albert fürészgyárában levő téglaépületek s facsürök eladók. — Értekezni lehet Nagykárolyban a gyártelepen. 1—? SenyészCiüa eladás. Tunyogi gazdaságomban (m.-szálkái járás) 6 darab 3 éves, 6 darab 2 éves tenyészigazol- ványnyal ellátott magyar-fajú tenyészbika eladó. Az árakra és az eladás egyébb körülmé­nyeire megbízott tiszttartóm szolgál felvilá­gosítással. 2—4 Klein Móritz 5878—1903. tk. szám. Hirdetmény. Ököritó községnek telekkönyvi betétei az 1886: XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. t.-czikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvá­nosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az' 1886: XXIX t.-czikk, 15. és 17. §-ai alapján, — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-czikk 5. és 6. §-aiban és az 1891: XVI. t.-czikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészíté­seit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-czik 7. §-a és az 1891: XVI. t.-czikk 15. §. b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathat­ják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cz. 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t.-czikk 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e vég­ből keresetüket hat hónap alatt, vagyis az 1904. évi julius hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatóság­hoz nyújtsák be, mert az ezen meg nein hosszabbít­ható záros határidő eltelte után iditott törlési kere­set annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett,1 hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-czikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXV11I. t.-cz. 5. és 6. §-aiban fog­lalt kiegészítéseit is a — tényleges birtokos tulajdon­jogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni ki­vannak Írásbeli ellentmondásukat hat hónap alatt,vagyis 1904. évi julius hó 15. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszab­bítható záros határidő lelelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban kö­rülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog ará­nyának az 1889: XXXVIII. t.-cz. 16. §-a alapján tör­tént bejegyzését sérelmesnek találják, C tekintetben felszólalásukat tartalmazó kérvényökef a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1904- évi július hó 15. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő elmúlta után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támad­hatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, hogy amennyiben azokhoz egy­szersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A m.-szálkái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság 1903. decz. hó 30-án. 3—3 Horváth, kir. jbiró. ő ®T® ®T<! 2) >f® (St® @fó Jf® ®j® (sic 1 fst® át® ist® Sf® ®f® (sfö Sl „37agyüároiyi (önsegélyző 07ép6anfi“ XXXlll-ik évi pendes közgyűlését 1904. évi február hó 14-én délelőtt 10 órakor saját helyiségében tartja meg, melyre a t. részvényes tagok tisztelettel meghivatnak.*) A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. Az 1903. évi zárszámadás és az erre vonatkozó felügyelő-bizottsági jelentés bemutatása és ez alapon a felmentvény megadása. 3. A nyeremény-felosztási tervezet és az erre vonatkozó felügyelő-bizott­sági jelentés előterjesztése és e feletti határozat hozatal. 4. A Melinda gőzmalomra vonatkozó javaslat tárgyalása. 5. A közgyűlést megelőzőleg 6 nappal az igazgatósághoz netalán beadott indítványok tárgyalása. 6. Igazgatóság és felügyelőség mandátuma lejárata folytán 1 igazgató 10 igazgató tanácsos 6 évre; 3 rendes és 3 póttagból álló felügyelő-bizottságnak 3 évi időtartamra leendő megválasztása. Nagykároly, 1904. január 23-án. 1 —2 Az igazgatóság1. *) Az igazgatósági, valamint a felügyelő-bizottsági jelentés a közgyűlést megelőzőleg 8 nappal az érdé" keltek által az intézet helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Alapszabályok 13. §-ának rendelkezése: Csak azon részvényesek bírnak szavazati joggal a közgyűlésen, kiknek részvényei a közgyűlés napja előtt egy hónappal saját nevükre lettek átírva és a kik ugyan ezen részvényeik,’ valamint az egyes részvényesektől nyert meghatalmazásaikra nézve az igazgató vagy helyettese által pzégnyomat mel’ lett kiállított szavazati igazolványt nyertek és felmutatni tudnak. A szavazati igazolványt a közgyűlést megelőző napig mindenkor a délelőtti hivatalos órák alatt az egyes részvényesek akár személyes megjelenésük, akár levélbeli megkeresésük alapján kapják meg az igazgatótói vagy he­lyettesétől, a mikor is a kiadott igazolvány ellenében úgy a jelentkezett részvényes levele, mint bemutatott felnatalma- zásai visszatartandók azért, hogy a hitelesség vitássá tétele esetén ezen közgyűlés határozatainak jóváhagyásáig bár­mikor bizonyítékul felmutathatok legyenek. Csak névre kiállított meghatalmazás ellenében lehet igazolványt kiadni. Nyom Róth Károlynál Nagy-Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents