Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-31 / 5. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

— Kartonbál. Mint értesülünk a „Polgári Olvasókör“ ez idei tombolával egybekötött tánczmulatságát február hó 13-án fogja megtartani. Az elnökség s a rendezőség részéről megindult erős mozgalom már előre is biztosítani látszik ez év legkellemesebb mulatságának erkölcsi sikerét.

— Eljegyzés. Tájerling József helybeli jónevü fiatal asztalosiparos f. hó 30-án eljegyezte Szabó La- los mészáros, városi képviselő-testületi tag, helybeli polgártársunknak kedves leányát Erzsikét.

— Felelösségrevonás. A nagykárolyi választó- kerületben január hó 13-kán megtartott képviselőválasztás alkalmából Csomaköz, Dengeleg és Mezőterem községeknek a választók személyazonosságának ellenőrzésével megbízott hatósági közegei az 1899: XV.

t. -cz. 153. §-ában előirt azon kötelességüknek, hogy a választás helyén a záróra alatt is jelen legyenek, eleget nem tévén; a belügyminiszter utasította az alispánt, hogy a illetőket ezen mulasztásukért vonja felelősségre.

— Esküvő. Vida Lajos helybeli kereskedő, Vida Sándor polgártársunk fia, e hó 2l-én tartotta esküvőjét Délczeg Zsigmond birtokos leányával, Eszterrel, Magyar- Csaholyban.

— Uj Ügyvédjelölt. A szatmárnémetii ügyvédi kamara választmánya közhírré teszi, hogy Antal M. István ügyvédjelöltet Rooz Samu helybeli ügyvéd jog- gyakornokaképen a kamaránál vezetett ügyvédjelöltek névjegyzékébe bejegyezte.

— Eljegyzés. Lázár Lajos Jederről eljegyezte Stern Helénka kisasszonyt Felsőbányáról.

— A gyorsvonat visszaállítása. Február hó 1-ével uj gyorsvonatunk lesz, az az vissza lesz állítva a pár év előtt megszüntetett gyorsvonat, mely Budapestről d. u.

2 órakor indult s este V2 9 órakor érkezik s innen Budapestre reggel 1h 8 órakor indul s Budapestre d.

u. 2 órakor érkezik. Örvendünk, hogy végre vonatunkat visszakapjuk, mert e gyorsvonat nagyfontosságu tényező vármegyénk közlekedés-ügyére.

— Gyászeset. Egy megrendítő gyászeset tartja izgalomban a vármegye közönségét. Penteken reggel terjedt ugyanis híre, hogy kürti Csaba Zoltán, az erzsébetvárosi kir. törvényszék kir. ügyésze folyo ho 29-en virradóra meghalt. Halála altalános megdöbbenést keltett s különösen azok, a kik alig pár hét előtt a Domahidy Elemér főispáni beiktató ünnepségén látták az erőteljes, férfi kora delén lévő, daliás, életkedvtől duzzadó rokonszenves férfit, — nem akartak belenyugodni a kérlelhetlen halál eme rut aratásába ; mert valami tragikusnak találták, hogy pár hét múlva meg- könyezzék a jó barátot, az akaraterős, előretörő férfit, ki alig 33 éves korában már az erzsébetvárosi kir. ügyészi állást töltötte be. S ime minden nemes előretörésnek egyszerre vége van, az életerős férfit 38 éves korában letörte a kérlelhetlen halál. Távol élt ugyan tőlünk, de rokoni kötelékei, a szülőföldhöz való ragaszkodás ide kötötték őt hozzánk, és szabadságidejét rendesen itthon rokonai és barátjai körében töltötte. Nagyon rövid ideig volt beteg. Influenzáoa esett, melyből vesegyuladást kapott s testvérei Csaba Adorján főszolgabíró és özv. Turmann Olivérné szül. Csaba Margit még jókor érkeztek a szeretett testvér, a legény- embet halottas ágyához, hogy legalább szerettjei közt hunyhassa le örök álomra jóságos szemeit. A család hulláját haza szállíttatta s temetése a mai napon délután 2 órakor lesz Dobrács-Apátiban, hol a családi sirkertbe ősei mellé fogják örök nyugalomra helyezni. Nyugodjék békében s szerettjeinek adjon vigasztalást a gyászeset alkalmából megnyilatkozott őszinte meleg rokonszenv! A család az alábbi gyászjelentésben tudatja nagy veszteségét: Csaba Adorján és neje Domahidy Olga, s gyermekei Karola, István, Miklós és László; özv. Turman Olivérné sz. Csaba Margit és gyermekei Zoltán és Olivér, Madarassy Dezsőné Csaba Ilona és férje Madarassy Dezső, gyermekei Géza, Árpád, Olga és Béla mély fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett testvérük, illetve sógor és nagybátyjuk kürti Csaba Zoltán erzsébetvárosi kir. ügyész négy napi súlyos szenvedés után életének 38-ik évében január hó 29-én reggeli 4 órakor Erzsébetvároson elhunyt. A megboldogultnak hült teteme Erzsébetvároson folyó évi január hó 30-án reggel fél 9 órakor a háznál tartandó gyászima után Dobrács-A pátiba (Szat- mármegye) fog szállíttatni, hol a családi temetőben január 31-én délután 2 órakor az ev. ref. egyház szertartásai szerint fog átadatni az örök nyugalomnak.

— Államsegély a vármegyei gazdasági egyletnek. A földmivelésügyi miniszter a szatmárvármegyei gazdasági egyesületnek — téli népies gazdasági előadások, gazdasági, mezőgazdasági s háziipari tanfolyamok költségeire — 1570 korona államsegélyt engedélyezett.

— Tánczvigalom. A mátészalkai és vidéki ifjúság a mátészalkai ev. ref. egyház újonnan építendő iskolája javára Mátészalkán, 1904. évi február hó 7-ik napján a „Hungária“ szálló összes termeiben zártkörű tánczestélyt rendez. Kezdete este 8 és fél órakor. Belétpi-dij : Személyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Felülfizetéseket a jótékonyczél érdekében hálás köszönettel fogad s hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Hölgyek kegyeskedjenek lehető egyszerű toilettében megjelenni.

— Közgyűlés. Az izr. lanulósegélyző- és őnképzó- egylet évi rendes közgyűlését az izr. szentegylet helyiségében f. hó 31 én, vagyis ma vasárnap d. u. 5 órakor fogja megtartani s kéretnek az egylet t. tagjai, hogy azon lehető nagyszámmal szíveskedjenek megjelenni. Az elnökség.

— Gyászeset. Debreczeni Istvánt városunk polgármesterét súlyos csapás érte, atyjának Debreczeni István polgárnak 80 éves korában történt elhunyta által. Az elhunytat folyó hó 18-án nagyrészvét mellett tették örökny ugalomra. Béke poraira!

— Vasúti szerencsétlenség. Súlyos baleset érte Zsoldos Krisztián jó módú tőketerebesi gazdát folyó hó 21-én este. A még robogó vonatról akart leszállni

a gilvácsi állomás mellett, azonban a kerekek alá került. A szerencsétlen embernek, a kinek a jobb lábát zúzta össze a vonat, egy, a vonaton épen utazó ezredorvos adta meg az első segélyt, majd az erdődi kórházba szállították, a hol fájdalmas amputatiót kellett kiállania.

— Megrendítő gyászeset. A vármegyénkben köz- tiszteletben álló Mándy családot újabb megrendítő gyászeset érte. Alig hántolták el a család fejét az agg Mándy Bertalant, s újabb ravatalhoz szólította a gyászoló családot a kérlelhetlen halál. Ugyanis Pápay Endre m.-sszigeti kir. törvényszéki biró élete 46-ik évében Sz - Váralján f. hó 21-én tüdőgyuladásban elhunyt. Gyászolják : özv. Pápay Endréné szül. mándi Mándy Erzsébet mint neje. Lenke, Margit, András és István gyermekei; özv. Pápay Pálné anyja. A megboldogult fiatalabb éveiben huzamos ideig a szinérváraljai kir. járásbíróságnál volt albiró s elő zékeny megnyerő modoráért általános köztiszteletben és szeretetben részesült. — Növeli a gyász érzését az a körülmény, hogy a megboldogult apósa Mándy Bertalan temetésén hült meg állítólag a miatt, hogy hajadon fővel állott a ravatal mellett. Ideje is volna már végét szakítani annak a kegyetlen szokásnak, hogy akármily zord időben is hajadon fővel álljanak a gyászolók a ravatal mellett. Mennyi áldozata lett már e rósz szokásnak. Ne a kalapunkkal, hanem a szivünkben gyászoljunk !

—■ A helybeli Kereskedelmi- és Iparbank Részvénytársaság f. hó 24-en tartotta meg rendes közgyűlését Berger Ármin elnök elnöklete alatt. A közgyűlés az 1903-ik üzletévről szóló jelentést és zárszámadást, mely szerint az igazgatóság 50803 K 73 f üzleti eredményt mutat ki, tudomásul vette és elfogadta az igazgatóság és felügyelő-bizottság azon nyereményfelosztási tervezetét, hogy kétes követelések czimén 7651 K 14 f, az ingatlan számlán pedig 17,000 K, vagyis összesen 24,651 K 14 f a nyereményből levo- nassék s az igy megmaradó 27,152 K 74 f tisztanyereményből a tartalékalap gyarapítására 2720 K, jutalékra 4072 K 92 f, osztalékra részvényenként 20 K, tehát

20,000 K fordittassék, 359 K 87 f pedig az igazgatóság által meghatározandó czélra ennek rendélkezésére bocsáttassek. Igazgatósági tagokká a kilépő Kaufmann Adolf, Kaufmann Marton és Papp Béla igazgatósági tagokat újból és Rooz Samu eddigi felügyelő-bizottsági tagot a lemondott Dr. Kovács Dezső helyére újonnan 6 évi időtartamra, Irsik Ferencz kereskedőt és Spitz Dénes gazdálkodót pedig az elhunyt Dr. Csánk István és a városbűi elköltözött Schillerwein József helyére 3 évi időtartamra, végül a Jeney Géza lemondása és Rooz Samu igazgatósági taggá történt megválasztatása folytán megürült felügyelő bizottsági tag helyére Feifer Ede városi számvevő eddigi felügyelő bizottsági póttagot és Weinberger Ferencz kereskedőt rendes tagokká, Hetey Ábrahám városi főjegyzőt pedig póttaggá egy évi időtartamra megválasztotta. Az alapszabályokban azon érdemleges módosításokat tette, hogy a közgyűlés határozatképességéhez a részvények nem egyharmad, hanem csak egy negyedrészét képviselő 25 részvényes jelenléte legyen szükséges; továbbá, hogy a közgyűlésen egy részvényesnek nem legfelebb 20, hanem legfelebb 30 szavazata lehessen. Végül az elnök jutalékát 2%-ról 4°/o-ra s igy az összes jutalékot 15°/o-ról 17°/o-ra emelte fel. Ezzel a közgyűlés elnök éltetésével véget ért.

— Egy hazafias orosz pap. Gebey Demeter mestsovszki (oroszországi) pap magyar állampolgárságának fentartásáért folyamodván a belügyminiszter hez, ez utasította az alispánt, hogy a nevezett családi viszonyainak kipuhatolása mellett a folyamodóra vonatkozólag beszerzendő személyi adatokat a magyar állampolgárságukat fentartott egyénekről vezetett névjegyzékbe vezettesse be. A folyamodványban oly erős érzéssel nyilatkozik meg a hazai földhöz ragaszkodó hazafiui szív, hogy méltónak tartjuk az illető folyamodványát az alábbiakban egész terjedelmében közölni : „Nagyméltóságu Magyar Királyi Belügyminiszter Ur, Kegyelmes Uram I Alulírott mély alázattal esedezem kegyeskedjék az én magyar honfiuságomat meg nem szüntetni, hanem tovább meghosszabbitatni, holtom napjáig; habár már 5 éve hogy hazámon kívül lakom. En 1898. év végén Szent-Péterváron felvevőn a gör. keleti, vagyis orthodox hitvallást, ki lettem küldve Észak-Amerikába misszionárusnak, ott azonban Philadelphiában 1901. okt. 27-én a szél ütött meg. —• Ennek következtében haza lettem küldve most már Oroszországba és itt 1902. évi január 10-én latin nyelvtanárságot kaptam egy kis seminariumban. Itt azonban én nem akarnék meghalni. Haza vágyik szivem, mert én Szatmármegyei nemes ember vagyok, nőm még most is Magyarországban él, Beregmegyé- ben Oroszvégen, , édes anyám pedig Perecsenyben Ung megyében. Én a muszka czárnak nem esküdtem alattvalói hűséget, sem a magyar hazafiságról nem mondtam le. — Oly kevesen vagyunk magyarok, hogy mint a költő mondja, még az atya-gyilkosnak is megkellene kegyelmeznünk. — Kérelmemet ismételve és magas válaszát kérve Kegyelmességednek maradok Muszkaországban a kalugai kormányzóságnak Mest- sovszk nevű falujában 1904. évi január hó 1-én. Nagyméltóságodnak alázatos szolgája szatmári Gebey Demeter orosz pap és tanár“.

— A mester-részi legelőbirtokosok f. hó 17-én tartott gyűlésükben elnökké Kuszka Mihályt, jegyzővé Lukácsovits Jánost, alelnökkó Albanózi Mihályt és Nagy Pált választották meg.

— Gyászeset. Csillag Aladár a högyészi népbank könyvelője, ki a helybeli Kereskedelmi és Iparbanknál hosszabb ideig mint könyvelő volt alkalmazva, folyó hó 21-én hirtelen elhunyt Högyészen. Temetése f. hó 23-án volt nagy részvét mellett.

— Tűz. Folyó hó 26-án kedden éjjel 12 és 1 óra közt a helybeli vasúti pályaudvarban a Szilágy- I sági helyiérdekű vasúttársaság tulajdonát képező kézi

raktár, melyben szerszámok, olaj és petroleum volt elhelyezve, ismeretlen okból kigyuladt és teljesen leégett.

A kár értéke körülbelül 1000 — 1200 korona. A tűz keletkezése okának kiderítése végett a rendőri nyomozás folyamatba tétetett.

— Nagy alapítvány. Meszlényi Gyula szatmári róm. kath. püspök, val. belső titkos tanácsos 200,000 koronás alapitványuyal biztosította a szatmári róm. kath. elemi iskolák fentállását, mely alapítványból

70,000 koronát már át is tett a káptalanhoz.

— A vármegyei virilisek névjegyzéke. A vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagok 1904-ik évi névjegyzékét a napokban küldte szót az alispán. Az első virilis gróf Károlyi István 21506 K 07 fillér adóval és az utolsó (290-ik) Lugossy Dezső 476 K 79 fllér adóval. Ezer korona adón felül fizet 111 bizottsági tag, 900—1000 korona közt fizet 19, 800—900 korona közt fizet 24, 700—800 korona közt fizet 40 ; 600—700 korona közt fizet 36, 500—600 korona közt fizet 48 és 500 koronán alul fizet 12 bizottsági tag. Az 1886 : XXI. t. ez. 26. §-a alapján kétszeresen számították az adóját: 37 bizottsági taguak ügyvédi oklevél alapján, 4 bizottsági tagnak államtudori oklevél alapján, 8 bizottsági tagnak gazdasági oklevél alapján, 1 bizottsági tagnak jog és államtudori oklevél alapján, 5 bizottsági tagnak orvosi oklevél alapján, 1 bizottsági tagnak erdészi oklevél alapján, 2 bizottsági tagnak jogtudori oklevél alapján, 9 bizottsági tagnak lelkészi oklevél alapján,

2 bizottsági tagnak bányászati oklevél alapján, 2 bizottsági tagnak mérnöki oklevél alapján, 2 bizottsági tagnak bírói oklevél alapján és 4 bizottsági tagnak gyógyszerészi oklevél alapján, vagyis oklevél alapján összesen 77 vármegyei bizottsági tagnak az adója számíttatott kétszeresen.

— Szinikerületi gyűlés. A szatmár-eperjesi szini- kerület választmánya folyó év január 27-én tartotta meg Szatmárnémetiben alakuló gyűlését, amely alkalommal egyúttal az 1904—1905. évi szini-idényre megválasztandó színtársulat szerződése is tárgyalás alá került. A gyűlésen gróf Festetich Andor, országos szinikerületi felügyelő is megjelent, ellenben a kerülethez tartozó városok közül egyedül Eperjes képviseltette magat Magyar József főjegyző által, mig Beregszász, Nagykároly és Kisvárda elmaradását kimentette. Pap Géza polgármester, mint a kerületi választmány elnöke, az ülést megnyitván, bejelentette, hogy a kerület megalakítására vonatkozó szerződést Eperjes, Beregszász és Nagykároly szinügyi bizottságai aláírták és jelenleg az Kisvárdán van s onnan még vissza nem érkezett; mindamellett a színi kerület megala- kultnak tekinthető, mert még azon esetben is, ha Kisvárda a szerződést el nem fogadná, ez egyhónapi játékidőt Szatmár át venni hajlandó. A választmány ezen jelentést tudomásul vette s tárgyalta Krémer Sándor színigazgató kérelmét, amelyben a jelenleg fennálló szerződését egy évre meghosszabbittatni kérte. A folyamodó színigazgató ellen több oldalról s különösen Eperjes részéről emeltetett kifogás azon tekintetben, hogy társulata nincs úgy szervezve, különösen nyáron, hogy az illető városok igényeit kielégíthetné. Ezen körülményt a kerületi választmány némileg igazoltnak találja s ugyanazért az igazgatóval kötendő szerződésbe bevétetni határozta, hogy köteles a színigazgató a szerződés értelmében megfelelő társulatot szervezni és erre nemcsak erkölcsi kényszer utján, hanem birság által is kötelezhető. Ugyanazért kötelezi a színigazgatót, hogy a jövő sziniidényre szervezendő társulatának tagjait virágvasárnapig a kerületi választmány elnökének bejelentse és az ekép szervezett társulatot az egész idény alatt megtartsa. Ezen kikötésekkel a választmány Krémer Sándornak a szinikerületet átengedte és a szerződés megkötésével az elnököt megbízta.

— Az Állami tisztviselők Lapja huszonötéves fennállását jubiláns szám kiadásával ünnepelte meg. Az ünnepi számból megtudjuk, hogy a lap az 1879-ik évben indult meg és ez időtől folyton Csikvári Jákó, mai szerkesztője szerkesztette. Negyedévszázadon keresztül küzdött a lap a magyarállami tisztviselőkar erkölcsi és anyagi érdekében s hogy nem eredménytelenül, igazolja az ünnepi szám, melyben a tisztviselői kar, köztük magas, előkelő állású egyének adtak kifejezést elismerésüknek a szerkesztővel szemben. Az ünnepi számban írtak Rakovszky István, a m. kir. államszámvevőszék elnöke és Dárday Sándor dr. az áll. számv. alelnöke, Benedek Sándor a m. kir. köz- igazgatási bíróság itélőbirája, Borosnyay Oszkár p. ü. miniszt. tanácsos, Köcsön Lajos és Mocsári Béla osztálytanácsosok s ezen kívül még vagy nyolezvanan, kik nagyrészben állandó munkatársai a lapnak.

— Nyilvános nyugta. Vetzák Ede ur a nagykárolyi dalegylet működő testületének január h ó 5-én tartott jubirális ünnepélye alkalmával az egylet czéljaira 10 koronát volt szives adományozni, mely összeg az egylet pénztárába bevételeztetett. Fogadja az adományozó az egylet nevében hálás köszöne- temet. Feifer Ede, pénztáros.

— Választás. A helybeli status-quo izr. hitközség folyó 24-én tartott tisztújító közgyűlésén elnökké Spitz Antal, templomi fógondnokká Weisz Lajos, iskolaszéki elnökké Peiszner Lajos, algondnokká Cseugeri Benjámin és Rozenthal Jakab, a 18-as választmány tagjaivá pedig Dr. Adler Adolf, Berger Armin, id. Blau Ignácz, Blum Mayer, Czukor Márton, Kaufmann Jakab, Kaufmann Jenő, Kaufmann Márton, Roóz Samu, Rózenberg Bertalan, Schiff József, Sternberg Mór választattak meg. Az elnök pedig a választmány tagjaivá a következőnek nevezte ki: Khon Márkusz, Lichtschein Lajos, Roóz Móricz, Singer Lipót, Sternberg Lipot, Sternberg Sándor.

— Állategészségügy. Az állategészségügy a múlt hét folyamán vármegyénk területén nem változott s az épen úgy van, mint múlt számunkban kimutattuk.