Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

A SZATMÁRVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA.

MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. ^

SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL :

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők :

Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz.

Az amerikai visszavándorlás.

A magyar munkaerőnek Amerikába való rohamos vándorlása különösen az utóbbi időben érte el tetőpontját. A készlet — hivatalos nyelven szólva nagy mértékben.,felszaporodott, úgy, hogy túlszárnyalta nagy mértékben a keresletet, miáltal természetszerűleg bekövetkezett a reakczió, s az Amerikában levő munkanélküliek óriási száma okozta azt, hogy a munkabérek minden vonalon közel 33 °/o-al lejebb szállíttattak és még igy is akadt vállalkozó elég, a ki a redukált bérek mellett is szívesen vállalt alkalmazást.

A sztrájk hátránynyal csak a munkásra járt, igy történt meg Magyarországra nézve az az örvendetes eset, hogy junius és julius havában a visszavándorlás az anyahazába a tengeren túlról szinte nem remélt mérveket öltött.

De talán sohasem volt érezhető, észrevehető az amerikai pénznek a hatása Magyar országon annyira, mint éppen a mostani időben, a midőn úgy a mostoha termésviszonyok, mint a rengeteg nagy tüzek ok)zta károk a magyar népét súlyos megpróbáltatásoknak tették ki, s hogy — úgyszólván . végromlás és pusztulás nem lépett fel rohamosan es nem öltött nagyobb mérveket, határozottan a beözönlött amerikai pénznek köszönhető. A ki figyelemmel nem kisérte az eseményeket, annak sejtelme sem lehet arról, hogy mennyire rúg az az összeg, a melyet a magyar állampolgárok, mint megtakarított keresetet, Amerikából magukkal hoztak.

Három hónapon keresztül a kikötőkben tartózkodván, a honnét a magyarországi ki és visszavándorlás irányítása történik, alkalom kínálkozott, hogy a dolgok lefolyását figyelemmel kisérjem és igy jutottam igen fontos dolgoknak a tudomására, a melyeket már azért is sietek ez utón az illető mértékadó körök tudomására adni, mert ebből gazdasági életünk fellendülésere rendkívül sokat tehetnek, a minthogy tőlük függ, hogy az a sok ezer ember, a ki Amerikából visszavandorult, itthon biztos exisztencziát találjon, nehogy megtakarított pár garasat elprédálja és hogy azután munkanélküli proletár legyen belőle, veszélyére az államnak és a fennálló társadalmi rendnek Proletár igy is elég van Magyarországon, nem tanácsos, hogy még a visszavándorolt egyének is ezek közé tartozzanak

Julius elsejétől julius 31-ig bezárólag Brémán és Antwerpenen keresztül 5570, Hamburgon és Rotterdamon keresztül 2300 magyar alattvaló érkezett vissza, hogy Magyarországba véglegesen visszatelepedjen. Ezeknek mindegyike átlagosan 1450 korona megtakarított pénzt hozott magával, a mi kerekösszegben 11 millió 412 ezer koronát tett ki. Már most, ha hozzávesszük azt az összeget, a melyet a többi hónapokban visszaérkezett kivándorlók magukkal hoztak, úgy nem túlozunk, ha ezt 25 millióra becsüljük.

De ez csak a kisebbik összeg, mert a nagyobb összeg postán lett beküldve, a mely pedig jóval túlhaladja a 75 millió koronát az elmúlt 7 és fél hónap alatt.

Ilyen körülmények között szinte magától kínálkozik az alkalom, hogy az eddig nem létező magyar ipar is megalapittassék, a mi annál is könnyebben keresztül vihető, mert most már tanult ipari munkásunk van. Hiszen a visszavándoroltak nagy részé gyárakban és

Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér.

Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

•igész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona

Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.

^ Egyes szám ára 20 fillér. 1^==ipari vállalatoknál kereste meg kenyerét. De másképen is kell az államnak gondoskodni ezeknek az embereknek az exisztencziájáról, a kiknek 90 százaléka földmunkás, azonban földdel nem rendelkezik.

Itt lép előtérbe Somogy vármegye közönségének a magyai képviselőházhoz intézett felirata egész valóságában, hogy a magyar földbirtok magyar kézben tartassák és idegen állampolgár magyar földet ne vásárolhasson.

A mi magyar földbirtok csak eladó, arra tegye ra kezet a magyar állam és parczellázza a polgárok között, vagy telepítse le rájuk az Amerikából visszavándorolt földéhes népet, s a kivándorlással kettős czélt érünk el, keresethez juttaguk azokat, a kik föld hiányában Amerikába akarnak vándorolni.

A vízben és hegyekben gazdagabb, azonban földmivelésre nem alkalmas vidékeken * kell létesíteni gyári és ipari telepeket es akkor ott fogunk tartani, a hol maNémetországban Ruhr és Aschen környékének népe tart.

Teljes jóakarattal figyelmeztetjük a polgárokat, hogy a kivándorlástól tartózkodjanak, mert ma Amerikában — mint a visszavándor- iók szama is mutatja — munkát alig lehet kapni és a viszonyok ma Magyarországon olyan változáson mentek keresztül, hogy a ki dolgozni akar és semmiféle munkától vissza nem riad, itthon is megélhet. Nem lesz tehát kitéve annak, hogy a nyelvet nem ismervén, mindentele ügynök kezébe kerül, a ki saját czéljára, saját hasznára kiaknázza, inig néki csak a nélkülözés, a szenvedés fog osztály részül jutni A parczellázás és telepítésnél, mely az egész vonalon megindult, lehet földhöz jutni és egy kis szorgalommal és erőteljesebb, intenzivebb gazdálkodással nem marad el a biztos megélhetés. A hazai fekete kenyér legyen édesebb az amerikai kalácsnál s akkor boldogulni, felvirágozni fog a magyar nép. Csak akarat kell, leküzdeni a kisértést, s biztos lesz a győzelem.

Közigazgatási bizottsági ülés.

Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 7-én tartotta október havi ülését.

Jelen voltak : Nagy László alispán, aki a megjelenésben akadályozott főispán helyett elnökölt. Do- mahidy Sándor, Böszörményi Sándor, N. Szabó Antal választott bizottsági tagok, llosvay Aladár vm. főjegyző, Kováts Béla kir. tanácsos, tanfelügyelő, Kacsó Károly kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke, Barthos Zsigmond h. pénzügyigazgató, Bornemissza Géza árvaszéki h. elnök, Luby Béla közgazdasági előadó, dr. Czukor Lajos tb. főorvos, dr. Schönpflug Richárd, tiszti főügyész, szakelőadók, bizottsági tagok.

Valamennyi távollevő választott bizottsági tag elmaradását irásbelileg kimentette.

Az alispán havi jelentése szerint augusztus hóról átjött 1097, szeptemberben bejött 2349, összesen 3446 ügydarab, a melyből elintéztek a múlt hóban 1907 ügydarabot, hátralékban maradt 1539. A jelentésből felemlítjük még azt a körülményt, hogy sertésvész által jelenleg fertőzött községek a következők: Mikola, Ráksa, Remetemező, Egri, Avasujfalu, Mózes- falu, lloba, Hirip, Palfalva, Sárköz, Szinfalu, Domahida, Szárazberek, Vámfalu, Avasfelsőfalu, Ó-Pályi, Nagykároly, Csomaköz, Batizvasvári, Adorján, Szamosbecs, Rákosterebes, Kaplony, Vállaj, Madarász, Apa, Barla- falu, Kismajtény, Szinérváralja, Turvékonya, Sárköz- újlak, Dara, Fehérgyarmat és Bujánháza..

Nagy László alispán a közbiztonság érdekében, tekintettel a fenyegető Ínségre is, azon indítványt tette, hogy keresse meg a bizottság a vármegye közgyűlését az iránt, hogy Írjon fel a kormányhoz a kóbotló czigányok megrendszabályozása iránt. Ez ügyben a belügyminisztériumban évekkel ezelőtt ankettezett már egy szakbizottság, azonban munkálatát abban hagyta. Az indítvány czélja tehát az volt, hogy ezt a szaktanács- kozmányt befejezzék és törvényhozásilag vessenek

Tárgysorozata

a f. évi október hó 13-án kezdődő törvényhatósági bizottsági közgyűlésnek.

1. Alispáni jelentés. Fj.

2. Az üresedésben levő nagybányai főszolgabírói állás betöltése. Fj.

3. A nagybányai főszolgabírói választással esetleg megüresedő egyéb állások betöltése. Fj.

4. A vármegyei állandó választmány kiegészítése. Fj.

5. A központi választmány kiegészítése. Fj.

6. A közigazgatási bizottság kiegészítése. Fj.

7. Az esküdszéki tagokat kisorsoló-bizottság megalakítása. II.

8. Az igazoló választmány megalakítása. Kgy.

9. A vármegyei tisztviselői nyugdij-alapra Í905. évre 1% vármegyei pótadó megszavazása. Fj.

10. A főszolgabirák irodai és utiátalányai emelésére 1/ä°/o vármegyei pótadó kivetése. Fj.

gátat a kóborló czigányok garázdálkodásának. \4;

ság elfogadta az indítványt. fcÁ

Az érkörtvélyesi vasúti rakodó állom ás építését a kereskedelmi miniszter csak azou*\ mialatt engedélyezte, hogy ha az érdekeltség a <

területeket ingyen átengedi és a felajánlott í. \ \

rónát a debreczeni üzletvezetőség gyűjtő péi fáraón ^ fizeti be. A bizottság ennek folytán a főszolgabíró utján felhívta az érdekeltséget ezen feltételek teljesítésére.

A bizottság helyben hagyta a Széchenyi-Társulat 1903. évi számadását.

Nagykároly város kövezetvámszedési jogának meghosszabbitása illetve uj vámtételek megállapítása iránt hozott képviselő-testületi határozatát a bizottság jóváhagyta, illetve amennyiben az államépitészeti hivatal és közgazdasági előadó már véleményeiket beterjesztették. felterjesztés előtt véleményezés végett a debreczeni kereskedelmi és iparkamarának adta ki.

A főorvos havi jelentése kapcsán szóvá tette Böszörményi Sándor a körorvosi körök aránytalanságát, helytelen beosztását, minek folytán igen sok körben nem lévén az orvos megélhetése biztosítva, nem is akad orvos. A bizottsági tag ezen felszólalással nem kívánt határozatot provokálni A főorvos azt a felvilágosítást adta,hogy a körorvosi állások betöltésének biztosítéka nem a nagy kör, de a megfelelő fizetés, Nagy László alispán pedig tudomására hozta felszólalónak azt, hogy már régi terve neki az, hogy már a tavaszi közgyűléshez javaslatot fog tenni a főszolgabírói járások uj beosztása iránt, hogy a járások beosztása még az általános tisztujitás előtt megtörténhessen. Azért e tekintetben egy bizottság kiküldését fogja indítványozni. Nézete szerint ezen művelet keretében és ezzel kapcsolatban esetleg a körorvosi körök uj beosztása is megoldható lesz.

A kir. tanfelügyelő indokolja a múlt ülésről hivatalos teendői miatti elmaradását. Havi jelentéséből felemlítjük a következő adatokat. Kieszközölte a minisztériumnál, hogy az aranyosmegyesi állami elemi iskola egyik tantermének elhelyezésére szükséges 11000 korona költség kiutaltassák, az apai állami iskolánál a 4-ik, a szinérváraljainál a 6-ik tanerő alkalmazását, az alsókapnikbányai nyári menhelynek állami óvodává leendő átalakítását. Tárgyalások vannak folyamatban az udvarii és szentmiklósi állami iskolák tovább fejlesztése iránt. Gyöngy községnél az állami iskola felállítása iránti tárgyalások befejezést nyertek. A miniszter a tanfelügyelőséghez egy tolnoki állást rendszeresített.

A pénzügyminiszter tudatta a bizottsággal, hogy a jövő évi jótékony állami sorsjáték jövedelméből nem részesítheti a Széchenyi-Társulatot, mert a jövedelem már más czélokra lett előirányozva.

Az államépitészeti hivatal főnökének jelentéséből felemlítjük a következő bennünket érdeklő útépítési ügyeket. A keresk. miniszter engedélyével a csúcsa— nagykárolyi állami ut a gencsiutcza végétől, a városi vámos útig (Serly-féle házig), 84746 korona 94 fillér költség erejéig, koczk a burkolattal láttatik el, tehát olyan burkolattal, mint a Kálmánd-utcza. Továbbá a lápi-ut földmunkáiból még függőben lévő utak kiépítését engedélyezte a miniszter, nevezetesen Tyúkodnál elrendelte, hogy az ut a községen keresztül vezettessék, továbbá engedélyezte, hogy Kaplony-felé Nagykárolytól — a kaplonyi templomig köves ut létesittessék. Ezeknek munkálatai már meg is kezdettek. Végre a lápi-ut Ura—csengeri szakaszának köves ut gyanánt leendő kiépítését a miniszter 106,407 kor. fii fillér ereiéit* engedélyezte.