Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-09 / 41. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY 11. A vármegyei tisztviselői nyugdij-alapra 1905. évre l°/o vármegyei pótadó kivetése. I. 12. A viczinális vasutak segélyezésére megszava­zott kölcsönök fedezésére IV2O/0 pótadó kivetése. Fj. 13. A vármegyei székház építési alapra V20/0 vármegyei pótadó kivetése. Fj. 14. Az 1905 évi házi költségelőirányzat. Fj. 15. Az 1905—1906. évi közúti költségelőirányzat Fj. 16. A scontralis-szék eredményének bejelentése Fj. 17. Kereskedelemügyi miniszteri leirat- a Nagy- somkuttól Farkasrév és Kapnikbányáig vezetendő h. é. vasútra megadott előmunkálati engedély meghosz- szabbitása tárgyában. Fj. 18. Ugyanaz a Szatmár—mátészalkai h.é. vasút­vonalra megadott előmunkálati engedély meghosszabi- tása tárgyában. Fj. 19. Ugyanaz a Nyírbátor—érmihályfalvai és a Nyírbátor—nagykárolyi h. é. vasútvonalra megadott előmunkálati engedély tárgyában. Fj. 20. Ugyanaz az Erdőd—ákosi h. é. vasútvonalra megadott előmunkálati engedély meghosszabbítása tár­gyában. Fj. 21. Belügyminiszteri leirat Ilosvay Gusztáv főszol­gabírónak a honvéd nyilvántartások pótlási költségei ügyében hozott alispáni ' Aározat ellen beadott feleb- bezése tárgyában. Fj. 22. Vallás- és közoktatásügyi miniszter ur leirata a Kirilla Tivadar ösztöndij-alapja ügyében. III. 23. Debreczen sz. kir. város közönségének átirata a hazai nyelv jogainak megvédése tárgyában. Fj. 24. Sáros vármegye átirata ugyanez ügyben. Fj. 25. Heves vármegye átirata a tisztviselők szolgá­lati pragmatikája ügyében. Fj. 26. Nyitra vármegye átirata a nemzetiségi moz­galmakkal szemben követendő eljárás tárgyában. Fj. 27. Háromszék vármegye átirata az igazolványos altisztek előnybe helyezését kimondó 1873.: II. t. ez. módosítása tárgyában. Fj. 28. Tolna vármegye átirata a lezajlott vasúti sztrájk ügyében. Fj. 29. Csanád vármegye átirata a kórházi alkalma­zottaknak a vármegyei tisztviselők sorába felvétele ügyében. Fj. 30. Udvarhely vármegye átirata a II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállításáért hodoló felirat intézése iránt. Fj. 31. Vas vármegye átirata II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazaszállításával egybekötendő nemzeti ünnep tárgyában. Fj. 32. Győr sz. kir. város átirata a gyámoltak és gondnokoltak vagyoni érdekeinek megvédése ügyében.III. 33. Ugyanannak átirata a községi adófizetési kötelezettség kiterjesztése tárgyában. 111. 34. Ugyanannak átirata az általános jövedelmi pótadóról szóló.: 1883. XLVI. t.-cz. 13. §-ának módosítása tárgyában. 111. 35. Alispáni előterjesztés a Mérk—ecsed—győrte- leki viczinális útnak törvényhatóságivá tétele tár­gyában. Fj. 36. Ugyanaz a Nagysomkut-nagynyiresi viczinális utérdekeltség kérvénye ügyében. Fj. 37. Ugyanaz a házi költségvetés X. rovatának hitelátruházás utjáni emelése tárgyában. Fj. 38. Ugyanaz ;Nagy-Győry Béla napdijainak fede­zése tárgyában. Fj. 39. Ugyanaz Orbán Andor kovási vám bérlő kér­vénye tárgyában. Fj. 40. Ugyanaz Pap Géza Szatmár sz. kir. város polgármesterének, mint a Szatmár—bikszádi h. é. vasút végrehajtó-bizottsági elnökének kérvénye tárgyában. Fj. 41. A nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatoság mellé rendelt számvevőség előterjesztése a vármegyei tisztviselők felemelt fizetéséből levonandó vármegyei tisztviselői nyugdij-alapi járulékok ügyében. I. 42. Augusztiny Gyula állatorvosi oklevelének kihirdetése. 1. 43. Magyari András állatorvosi oklevelének kihirdetése. I. 44. Ringelhahn János Dezső állatorvosi oklevelének kihirdetése. I. 45. A vármegyei tisztviselői nyugdíj-választmány előterjesztáse özv. Tárkányi Istvánná nyugdíjazási ügyében. I. 46. Ugyanaz Osváth Mór nyugdíjazási ügyében. I. 47. Ugyanaz özv. Dienes Dezsőné nyugdíjazási ügyében. I. 48. Ugyanaz özv. Szuhányi Gézáné nyugdíjazási ügyében, j. 49. Ugyanaz özv. Szentgyörgyi Antalné nyugdí­jazási ügyében. I. 50. Balla Frigyes festő ajánlata II. Rákóczy Ferecz arczképének megfestése ügyében. I. 51. A fővárosi 1848—49-iki és Kossuth-muzeum ajánlata II. Rákóczi Ferencz arczképének megfestése ügyében. I. 52. A Porcsalma község belterületének lecsapolása ügyében kelt iratok. I. 53. Nagybánya város vízvezetékének és csatorná­zásának létesítése ügyében kelt iratok. I. 54. Hodász község marhalevél kezelési sza­bályzata. I. 55 A milotai partvédőmü-alap 1902. évi szám­adása. I. 56. Avas-Újváros község képviselő-testületének az éjjeli őrök fizetése tárgyában hozott határozata. 11. 57 Pusztatelek község képviselő-testületének köl­csön felvétele tárgyában kelt határozata. 11, 58. Tyúkod község hasontárgyu határozata. 11. 59. Bajfalu község ugyanazon tárgyú határozata. 11. 60. Parasznya község képviselő-testületének fa­iskola területének eladása tárgyában hozott határozata. 11. 61. Mátészalka község képviselő-testületének a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút segélyezése tárgyában kelt határozata. 11. 62. Mező-Aranyos község ingatlan eladási ügye. 11. 63. Sagy-Sikárló község bábafizetési ügye. 11. 64. Nagybánya sz. kir. város határozata Marosffy Dezső városi számvevő nyugdíjévéinek megállapítása tárgyában. 11. 65. Szinfalu község kölcsön ügye. II. 66. Bérczy Gyula felebbezése Nagykároly város­nak 200 korona kiutalását megtagadó képviselő-testületi határozata ellen. II. 67. Ifj. Böhm Antal felebbezése Erdőd községnek 100 korona követelés elengedését megtagadó határo­zata ellen. 11. 68. Kányaháza ingatlan vétel ügye. 11. 69. Erdőd községnek jegyzői Írnok rendszeresí­tését megtagadó megfelebbezett képviselő-testületi határozata. 11. 70. Puszta-Hidegkut község kölcsönfelvételi ügye. 11. 71. Magosfalu kölcsönfelvételi ügye. 11. 72. A nagypaládi körjegyzőség községeinek az 1900. évi rendeletek tára beszerzési ügye. 11. 73. Avasfelsőfalu képviselő-testületének a község törzsvagyonából felvett 4000 korona törlése tárgyában hozott határozata. 11. 74. Előterjesztés a vármegyei pénzkészletek gyü­mölcsöző elhelyezése tárgyában. 111. 75. Erdészeti bizottság határozata a volt járási főerdészi alap maradványainak felhasználása tárgyá­ban. 111. 76. Barlafalu képviselő-testületének az állami elemi iskolához adandó hozzájárulás ügyében hozott határozata. 111. 77. Az ilobai iskola-alapnak adandó kölcsön ügye. 111. 78. Előterjesztés Biky Sándor voh nagydobosi körjegyző 119 korona 74 fillér eljárási költség törlése tárgyában. V. 79. Ugyanaz a költői tüzkárosultak lOO korona segélye tárgyában. V. 80. Előterjesztés a debreczeni siketnémákat gyá- molitó egyesület javára teendő alapítvány ügyében. V. 81. Előterjesztés Kállay Ödön szolgabiró úti számlája ügyében. V. 82—100. Panyola 1902. évi, Fábiánháza, Nyir- Csaholy, Nagy-Ecsed 1903. évi, Nagy-Hodos, Tiszta­berek, Vámfalu 1902. évi, Cseke, Keér 1903. évi, Sárköz, Adorján 1902. évi, Kölese, Fülesd, Istvándi, Sonkád, Szamosszeg, Nyir-Vasvári, Nyir-Császári, Nagy-Dobos 1903. évi bírói számadása. 11. 101 —102. Győrkefalu, Pusztatelck 1902. évi szegény-alap számadása. 11. 103—104. Genes, Vetés 1904. évi költségvetése. 11. 105 — 135. Nagv-Sikárló, Reszege, Géres, Gyöngy, Tatárfalva, Hermánszeg, Szárazberek, Dara, Komlód- tótfalu, Hosszufalu, Szamosbecs, Sebespatajc, Iloba, Oláh-Mogyorós, Nagy-Somkut, Egri, Réztelek, Király- Darócz, Hagymás-Lapos Tölgyes, Gyökeres, Nagy- Nyires, Hodász, Máté-Szalka, Keér, Szamosszeg, llk, Vitka, Tyúkod, Nagy-Ecsed, Ököritó 1904. évi pótköil- ségelőirányzata. 136—150. Mező-Aranyos, Kis-Sikárló, Kocsord, Győrtelek, Tunyog, Győrkefalu, Dióshalom, Nyegrefalu, M.-Szalka, Keér, Szamosszeg, Nagy-Ecsed, 1905., Szamostelek, Nagynyires, Ópályi, Nagy-Dobos 1904. évi pótköltségvetése. 11. 151. A jegyzői nyugdij-alap 1903. évi száma­dása. 11. Ezekezen kívül a még beérkező ügyek. Nagykároly, 1904. október 5. Összeállította; Ilosvay, vm. főjegyző. Meghívó. A vármegye egészségügyi bizottságának tagjait a folyó hó 10-én d. e. 11 órakor a vármegyei Il-od aljegyző hivatalos helyiségében tartandó ülésre tiszte­lettel meghívom. Nagykároly, 1904. október 4. Nemestóthi Szabó Antal, elnök. H I E K. — Személyi hir. Kristóffv József főispán f. hó 3-án a fővárosból székhelyére érkezeit. — Csilléry Dávid helybeli kir. járásbirónak f. hó 7-én letelve szabadság ideje, megkezdte működését a helybeli kir. járásbíróságnál. — Péchy Antal Szatmár város t. b. főkapitánya szabadság idejét városunkban tölti fiánál, Péchy László műszaki tanácsos házánál. — Kristóffy József főispán és kedves neje a múlt héten pár napig a Szamosközön volt, a hol látogatásokat tett. — A király neve napján október 4-én ünnepélyes isteni tisztelet volt a helybeli róm. kath. templomban, a melyen részt vettek a helybeli összes tisztviselők, a honvédtisztikar és a tanuló ifjúság tanáraik vezetése alatt. A misét Tímár Péter kegyesrendi házfőnök mondta Boros Antal, Varjas Endre és Dr. Péchy Ödön kegyesrendi áldozárok segédlete mellett. — Október hatodika. A szomorú hervadás, a méla lemondás korszaka : minden ősz meghozza gyá­szos évforduló napját az aradi 13 vértanú kivégzésé­nek, a magyar nemzet gyászának. Rettenetes vissza­emlékezés napja ez, bármiként akarja is a mai kor alkalmazkodó gyermeke a feledés legsötétebb fátyoléba takarni. A mai napon ismét érezzük annak a sebnek fájását, a melyet a nemzettestén ütöttek, mikor Ausztria arczul ütve az emberiséget, mint gonosztevőket végez­tette ki a magyar nemzet hőseit, kivégeztette az az Ausztria, a mely nagyhatalmi állásának árán csak idegen hatalom segítségével tudott győzni a magyar szabadságon, a hősök-hősein. De nemcsak a szomorú visszaemlékezés, de a hála napja is az aradi gyász évfordulója. Mert az a 13 hős, a magyar szabadság megváltója volt, a kik legendás győzelmeinek, vitéz­ségének és önfeláldozó háláidnak köszönhetjük jelen állami életünket, alkotmányunkat, szabadságunkat, talán még magyar voltunkat is. Azért a hála, a ke­gyelet soha szét nem törhető pecsétje csatolja a ma­gyar nemzetet az aradi Golgothához, a félistenek tragikus megdicsőülésének helyéhez! Méltán vannak ezért országszerte e napon gyászisteni tiszteletek, méltán szállja meg e napon a magyar ember lelkét a honfibú kegyeletes emléke. Városunkban is gyász­isteni tisztelet volt e napon az aradi vértanuk emlékére, a melyen megjelentek a hatóságok és a tanuló ifjúság. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Lieber Géza villányi lakos okleves állatorvost ideiglenes minő­ségű m. kir. állatorvosgyakornokká kinevezte és szol­gálattételre az erdődi járási m. kir. állatorvosi teendők ellátása végett az erdődi járási főszolgabíróhoz osz­totta be. — A vármegyei szabadelvű párt múltkori alakuló közgyűléséről lapunk múlt számában már megemlékez tünk. Most közöljük gróf Tisza István miniszterelnök­nek és br. Podmaniczky Frigyesnek, mint a szabadelvű párt elnökének, a hozzájok intézett üdvözlő sürgönyökre adott válaszait. A párt elnökének válasza a követ­kezőleg szól: „Nagyságos Nagy Béla urnák, a szabad­elvű párt Elnökének. Elvtársainknak újbóli szervez­kedésük alkalmával kifejezett megemlékezése jól esett, — meleg üdvözletöket és jó kívánságukat a legszi- vélyesebben viszonzom. Podmaniczky, pártelnök“. A miniszterelnök a következő választ küldte az üd­vözlő sürgönyre: „Nagy örömmel értesültem a szatmár- vármegyei szabadelvű pártnak újból való szervezke­déséről. A vezetésem alatt álló kormány iránti bizal- moknak oly megtisztelő nyilvánításáért, fogadják őszinte köszönetemet. Tisza“. — A vármegyei állandó választmány az őszi köz­gyűlés tárgysorozatának előkészítése czéljából folyó hó 11-én d. e. 10 órakor a székház főszolgabírói hivatal helyiségében ülést tart. — Mozgalom a nagykárolyi kir. törvényszék visz- szaállitása iránt. A városi képviselőtestület által a nagykárolyi kir. törvényszék visszaállítása tárgyában kiküldött bizottság e hó 8-án ülést tartott a polgár- mester elnöklete alatt. Megbeszélés tárgyát képezte a törvényhozáshoz beadandó kérvény mikénti megszer­kesztése és felszerelése. A bizottság megbízta a pol­gármestert a szükséges statisztikai adatoknak az illető hatóságoktól leendő beszerzésével, minek megtörténte után újabb ülésre fog összeülni a bizottság a kérvény szövegének megállapítása s az akczió erélyes folyta­tása caéljából. — A bíróság köréből. Mois Győző nagysomkuti járásbirósági aljegyzőt a nagysomkuti kir. járásbíróság mellé ügyészségi megbízottnak nevezték ki. — A gyermekmenhely ügye. A Deák Ferencz emlékére varosunkban felállítandó gyermekmenhely ügyében a vármegye által kiküldött bizottság teg­napelőtt d. u. 3 órakor tartotta első ülését a város­házán. Nagy László alispán, mint a bizottság elnöke, egy terjedelmes jelentés felolvasásával nyitotta meg az ülést, melyben nemcsak a gyermekmenhely, hanem az abból folyó intézmények ismertetésével egy gyönyörű szocziális programmot terjesztett elő. A szegény, kere­setképtelen szülők gyermekeinek társadalmi védelmét már a születés előtt tartja szükségesnek megkezdeni egy szülház felállításával, hol az anyák találnának ápolást. Ezzel kapcsolatban volna létesítendő a bába^ képző. A 7 éven alóli gyermekek gondozását teljesí­tené a gyermekmenhely, mely kiterjedne a 7—15 éves koruakra is és mint internátus működne egy földmű­ves iskola mellett, hol az illetők egy biztos életpályára neveltetnének. A társadalom ezzel egyrészt tökéletes munkát végezne, mert az elhagyott gyermeket nemcsak megmentené az életnek, de annak úgy adná át, mint egy hasznos munkaerőt, másrészt kitűnő szolgálatot tenne a vármegye birtokosainak, kiképezvén a ma telje­sen hiányzó szakképzett gazdákat, vinczelléreket és gyümölcskertészeket. Kiegészítené a társadalom szegé­nyeinek ezen védelmét egy szegény ház, hol az öregség vagy betegség miatt keresetképtelen egyének találná­nak menedéket. Az emberi élet minden fázisában gondoskodva volna ekép szegény embertársainkon. Az alispán előterjesztései után baható eszmecsere indult meg, mely után egyhangúlag elfogadtatott a szép terv, azonban a rendelkezésre álló anyagi eszközökre tekin­tettel annak csak fokozatos keresztül vitele lett meg­állapítva. Első sorban a gyermekmenhely felállítása fogja a bizottságot foglalkoztatni, miután itt támogatja az állam legerősebben a társadalmat és ennek folytán ennek felállítása valósítható meg legkönnyebben. Ez irányban már megbeszélések is folytak a minisztérium intéző férfiaival, melyek igen biztatók voltak és arány­lag csekély anyagi áldozatot helyeztek kilátásba a vármegye és város részéről. Határozatba ment, hogy egy szükebb bizottság küldessék ki a részletes terv kidolgozására, melynek alapján megindulnak a hivatalos tárgyalások a kormánynyal és azután tétetik a várme­gyénél javaslat a szükséges anyagi áldozat meghozatala iránt. E bizottság tagjaiul ki lettek küldve az alispán elnöklete alatt Debreczeni István polgármester, Rooz Elemér dr., ifj. Vetzák Ede és az ügy előadója Szabó Albert dr. vármegyei tb. aljegyző. Utasittatott e bizott­ság, hogy munkálatát november 1-ig készítse el, hogy a novemberi közigazgatási bizottsági ülésen a vidéki tagok részvételével és Ruffy Pál miniszteri tanácsos kilátásba helyezett megjelenésével teljes bizottsági ülés legyen tartva, melyen a kérdés a megvalósulás stádiu­mába hozassák. Remélhetőleg most a mozgalom oly mederbe jutott, melyben gyorsan és biztosan fog előre haladni és rövid időn vármegyénket és városunkat oly szocziális intézményekkel fogja gazdagítani, melyeknek messzekiható jó eredménye lesz. Nagyon is itt az ideje, hogy a vármegye e téren valamit tegyen. Pol­gártársainknak ajánljuk a meleg érdeklődést ezen közügyet szolgáló mozgalom iránt. Kérjük őket, hogy most az eszme propagálásával, később pedig tettekkel és áldozatkészséggel szolgálják azt, mert ezzel nem­csak emberbaráti kötelességet teljesítenek, hanem a minden intézményt nyomön követő anyagi és erkölcsi hasznot is élvezni fogják. — Választás. Bereg vármegye közönsége leg­utóbbi közgyűlésén Péchy Szabolcsot, Péchy László

Next

/
Thumbnails
Contents