Szatmármegyei Közlöny, 1904 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-31 / 31. szám
A SZATMARVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, *s=SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagykárolyban, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-üs Egyes szám ára 20 filler. #=Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. A bt-védet hosszantartó éljenzés követte, melynek lecsillapultával Kristóffy főispán mondott köszö- netet a szép fogadásért. Midőn — úgymond —• mint főispán lépek legelőször Nagybánya sz kir. város földjére, kedves kötelességem, hogy meleg szeretettel üdvözöljem a város polgármesterét s mélyen tisztelt közönségét e szeretetteljes, szép fogadásért. Biztosíthatom mélyen tisztelt polgármester urat, kedves barátomat, hogy amidőn ide jöttem, hogy pár napot körükben töltsék, nem a sablonos ismeretség kötésekért jöttem, hanem hogy megismerve e város társadalmát, közönségét, vállvetett erővel működhessünk e város jóvoltáért, jövőjéért. Ilyen müveit város társadalmának társadalmi és politikai vezetője lenni, valóban irigylésre méltó .dolog s én biztosíthatom polgármester urat, tisztelt barátomat, hogy e város és közönségének törvényes, jogos és méltányos kívánságait, nemes törekvéseit mindenkor és mindenben a legmelegebben támogatni fogom. Kérem, fogadjanak szívesen körükben e pár napra, valamint én is mindent el fogok követni, hogy e pár nap igaz baráti kötés legyen mi közöttünk. Még egyszer köszönöm e szívélyes és fényes fogadtatást ! A főispán beszédének keresetlensége, meleg tonifsa igen nagy hatást tett a jelenvoltakra s a felhangzott lelkes, hosszantartó éljenzés bizonyitotta, hogy megtalálta az utat a szivekhez. A bemutatkozások után, melynek során Gellért Endre polgármester egy gyönyörű, hatalmas virágcsokrot nyújtott át a főispánnénak, a fényes társaság kocsira ült, hogy a főispáni párt lakására kisérje. A »evoiiuias. A pályaudvar előtti tér zsúfolásig tömve volt fogatokkal, de azért az elhelyezkedés s az elindulás a legpéldásabb rendben történt. A díszes fogatok sorrendjét Schönherr Antal rendőrfőkapitány kocsija nyitotta meg, melyet mintegy negyvenöt kocsi követett. A Kossuth Lajos-utczán végig melyen a bevonulás történt, a gyalogjárókon nagyszámú közönség foglalt helyet, kik éljenzéssel és kendőlobogtatással üdvözölték a főispáni párt. Az első diadalkapu a Kalazanczi szt. József bánya-társulat zúzójánál volt felállítva. A diadalkapu nagy ötletességgel volt díszítve s bányász-jellegével a vendégek előtt nagy feltűnést keltett. A lombfüzérrel diszitctt oszlop mélyedésekben díszbe öltözött bányászok állottak égő fonczákkal, mig a bányatársulat bányamunkásai egyenruhájukban s szintén égő fonczákkal a diszkapu előtt állottak sorfalat. Midőn lassított menetben a főispáni pár a diadalkapu alatt elvonult, a zenekar reá zenditett a Rakóczy- indulóra s száz és száz ajkról fölhangzott a bányász köszöntés : Jó szerencsét ! A Főtéren a Kossuth Lajos-utcza torkolatánál a város hatalmas, városi és nemzeti szinti lobogókkal díszített diadalkapuja volt felállítva. A fellobogózott Fő-tér régi, csinos emeletes házaival, nagy néptömegével, diadalkapujával, hátterében az impozánsul szép Szent István toronynyal igen meglepő hatást tett, s úgy a főispán, mint a főispánná nagy elragadtatással nyilatkoztak a városról. Mikor a kocsisor a Fő-térre ért, ott a bányászzenekar Rákóczi-indulója fogadta, mely folyton hangzott, mig az utolsó kocsi is befordult az Erzsébet- utczára, hogy a főispánékat'a bányaigazgatóságban levő lakására kisérje. Küldöttségek fogadása. Tizenegy órakor a küldöttségek a városházán gyülekeztek, hogy tisztelegjenek a főispánnál, ki a tisztelgést a városház tanácstermében fogadta. Rendkívül érdekes volt e fogadás s Kristóffy főispán beszédei, melyekkel a küldöttségek szónokainak rögtönözve válaszolt, nemcsak elegáns, formai szépségüknél fogva keltettek méltó feltűnést, de tartalmuknál fogva is. Minden küldöttségnek volt érdekes mondani valója, de különösen a járás s a város tisztikarának mondott beszédei voltak nagyobbszabásuak s szerfölött érdekesek, mert a beszédekben nyilatkozott a nemzetiségi kérdésről s a szoczializmusról is. E beszédekben igen koncziliáns hang nyilatkozott meg s mig hatalmának egész erejével kész az állambontó elemek ellen küzdeni, szeretettel közeledik a magyar haza más ajkú polgáraihoz, kikben a jóindulat megvan s legvésbbé sem kiván csorbát ütni szokásaiÉpítkezés — és pótadó. /< A városok fejlődésének kétségkívül egyik főtenyezője az építkezés. Fejlődő városokban egymás után tűnnek el az ósdi, régi épületek, hogy helyet adjanak az újabb styl szerint épült tetszetős kinézésű épületeknek, melyek hivatvák arra, hogy a fejlődésnek látható bizonyítékai legyenek. Városunkban évenként alig látunk egy két újabb épületet. Az építkezési kedv a minimális tokon áll sőt a legjövedelmesebb legélénkebb ponton is csupán földszintes házak keletkeznek bizonyságául annak, hogy a kisvárosi jellegből kibontakozni nehezen tudunk. S ha ennek okát keressük, kétségtelenül ama meggyőződésre jutunk, hogy az építkezési kedv azért hiányzik, mert az épületekbe befektetett tőke nem hozza meg ama minimális jövedelmet, a melyet befektetett tőkéje után bárki is megkívánhat. S ha ennek okát keressük — a többek közt — egyik okaként a tulmagas községi pótadó szerepel. Mert akkor midőn házbér adó és községi pótadó czirnén a bérösszegnek majdnem egy negyedrészét kell a háztulajdonosnak elfizetnie, nem csodálkozunk azon, ha senkinek nincs kedve ahhoz, hogy bérházat építsen. Hiszen bárki legyen is az építtető, azzal számolnia kell, hogy befektetett tőkéje ha nem a rendes bank kamatlábat, de legalább ezt megközelítő összeget jövedelmezzen. Már pedig a mi viszonyaink közt ez teljes lehetetlenség. Mert habár az állam belátta azt, hogy fejlődési szempontból az uj épületek létesítőinek kedvezményeket kell nyújtania s e czélból hosszabb adómentességet engedélyez ; a városok —- régi gyakorlatra s a törvény rideg értelmezésére hivatkozva — nemcsak nem követik e tekintetben az állam példáját sőt ellenkezőleg uj adótárgyat látnak az újonnan emelkedő épületben, mely megzavart pénzügyi egyensúlyoknak némi tekintetben előnyére szolgál. S innen van ama rideg felfogás, mely az állami adó fizetése alól mentes uj épületekre a községi adók terhét érintetlenül hagyja. Pedig ez nem jól van, mert ama összeg, mely egy újonnan épült épületre községi adó czirnén jut, elenyésző csekélység a községi háztartásban, de oly súlyos az épület tulajdonosra nézve, mely az uj épülete k építésétől kedvét teljesen elveszi. Az uj épületek keletkezésének s ezzel együtt a városok fejlődésének tehát hatalmas emeltyűje lenne az, ha a városok is követnék az állam példáját s uj épületekre meghatározott idő tartamra a községi adómentesség jogked- vezményet biztosítanak. Különösen áll ez városunkra nézve amelynek angagi javakban szűkölködő népessége a házbéreket ma is tulmagasnak tartja, holott a bérbeadó részéről a bérjövedelem távolról sem felel meg a befektetett tőke reális jövedelmezőségének. Ha tehát azt akarjuk, hogy városunkban az építkezési kedv fokoztassék, az építtetőknek a községi adómentesség kedvezményét biztosítani kell. Igaz, hogy e tekintetben talán kezdeményezők lennénk, de a kezdeményezésnek a fejlődésre vonatkozó jótékony hatása alig ha elmaradna. A kérdés mindenesetre olyan, mely meg- ásra érdemes. Fontolják meg tehát azok, kiknek a város fejlődése szivükön fekszik s ha helyesnek tartják, ne riadjanak vissza a kezdeményező szerepétől, hanem adják meg az újonnan épülő épületekre a községi adómentesség jogkedvezményét. Az eredmény mihamarabb igazolni fogja, hogy ez a város fejlődésére jelentékeny befolyással lesz. _________________________— p. Fő ispánunk Nagy-Bányán. Kistóffy József, Szatmárvármegye és Szatmár- Németi sz. kir. város főispánja f. hó 25-én látogatta meg legelőször vármegyénk kies városát Nagy-Bányát nagy és fényes kísérettel. S hogy már e legelső látogatása alatt kimutassa a város iránt rokonszenves érzelmeit, ez útjára elvitte kedves nejét is s e lekötelező tényével nagybányai látogatását egy bájos családi ünneppé avatta, melynek meg voltak ugyan fényes, csillogó külsőségei, de áthatotta azokat az igazi rokon- szén vnek, őszinte szeretetnek sugárzó melegsége is. Kristóffy József főispánnak ez útja is, mint minden bemutatkozó útja a vármegyében, hóditó ut vala Rokonszenves egyéniségével, kiváló szónoki képességével, párját ritkító, valóban lekötelező szerény modorával egyszerre meghódította a‘sziveket. A látogatás és fogadtatás részleteiről következőkben számolunk be : Az érkezés. Kristóffy József főispán méltó fogadására a város már napok óta készült. Az érkezés napján pedig ünnepi díszt öltött egész Nagybánya. A bevonulási útvonalon minden házon nemzeti szinü lobogó lengett s a fellobogózott utcza-sorok a nyári nap csillogó verőfényében valóban pompás látványt nyújtottak. Már jóval a vonat érkezése előtt valóságos nép- vándorlás indult meg a pályaudvarhoz. A gyalogjárókat nagy közönség lepte el; a kocsiutakon pedig egymás után robogtak ki a szebbnél szebb fogatok. -- A legtöbbnek bakján czifra mentés, kardos hajdú ült, kik egész kis amardiává sokasodtak a pályaudvar bejáratánál. A főispáni párhoz, kik a bikszádi fürdőből kocsin érkeztek a szinérváraljai állomáshoz, már Szinórváral- ján csatlakoztak a szatmári vendégek Tankóczy Gyula rendőrkapitány, dr. Lénárd István, továbbá dr. Fekete Samu, Szatmárvármegye t. főorvosa; llosvay Endre mátészalkai, llosvay Gusztáv szinérváraljai főszolgabírók, Vojnarovits Sándor főispáni titkár, Bajnóczy Géza, Ujfalussy Miklós cs. és kir. kamarás, huszár főhadnagy, Pap Kálmán várnagy. A vendégeket a sikárlói állomáson nagy ünnepélyességgel fogadták. A vasúthoz kivonultak az iskolás fiuk zászlókkal s ott volt úgyszólván a község apraja-nagyja. Ktistóffy főispánt itt Kovács Sándor nagybányai szolgabiró üdvözölte, majd Brebán Miklós g. kath. lelkész mondott nagyszabású, hazafias beszédet. Mindkét beszédre a főispán szívélyes szavakkal válaszolt. Kedves jelenet volt, midőn Huzy Klementina, Szimon Béla főerdész kis sógorgője és Brebán Szilvia hatalmas csokrot nyújtottak át a főispánnak igen csinos beszédek kíséretében. A vonat a sikárlói állomásról hatalmas éljenzések között indult Nagybánya felé, hol már ekkor a pályaudvaron igen mozgalmas élet uralkodott. A fogadásra megjelentek a város tanácsának összes tagjai, élükön a polgármesterrel; ott volt továbbá Neubauer Ferencz bányaigazgató-főbányatanácsos, a főispáni pár házigazdája, a felekezetek lelkészei, a képviselőtestületnek igen számos tagja s igen sokan a város előkelő közönségéből s polgárságából. Féltiz volt, midőn jelezték, hogy a vonat közeledik. Alig, hogy a fogadásra megjelent közönség elhelyezkedése megtörtént, robogott be a viczinális. Hatalmas, hosszantartó éljenzés hangzott fel, midőn Kristóffy főispán délczeg alakja a vasúti kocsi plateforneján megjelent, majd előlépett Gellért Endre polgármester s szép beszéddel üdvözölte az illusztris vendégeket.
