Szatmármegyei Közlöny, 1903 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-11 / 41. szám
Nagykároly, 1903. október 11 4:1. szám. XXIX. évfolyam. Szatmármegyei Közlöny TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI és MEGYEI ÉRDEKŰ HETILAP. >->V és MEGYEI ERDEKU HETILAP. /V» *■ / y A SZATMÁRVÁRMGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. HEU megjelen minden vasárnap. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : A agy kár olybán, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egész évié 8 korona. Félévre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett egész évre 5 korona.-3* Egyes szám ára 20 fillér. *=Hirdetések jutányos áron közélteinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Vármegyei közgyűlés. Szatrnár vármegye közönsége folyó hó 8-án és a következő napokon tartotta őszi rendes közgyűlését. Az első napon élénk érdeklődést tanúsítottak a bizottsági tagok, a mi magyarázatát találta a napi politikai kérdésekkel összefüggésben álló ÓSn napirendre tűzött indítványok iránti érdeklődésben. Ilyen indítványok voltak: Luby Géza indítványa a chlopyi hadparancs és a legfelsőbb kézirat ügyében, továbbá Luby Béla indítványa a három évet kiszolgált katonák visszatartása ügyében és végül Ferenczy Imre indítványa az önkéntes adók elfogadásának eltiltása iránt. Mindezek olyan politikai kérdések, a melyek az egész magyar közvéleményt izgatottságban tartják s egyik törvényhatóság a másik után emeli fel tiltakozó szavát a magyar alkotmányon elkövetett sértéssel szemben. Vármegyénk közönsége sem maradt el az ország többi hazafias vármegyéi mellett s valamennyi indítványt jóformán egyhangúlag fogadták el olyan.heves jelenetek között, a minőket rég láttunk gyüléstermünkben. Ez is mutatja azt, hogy a nemzeti közérzést annyira megbántották, annyira felizgatták, hogy ma már nincs pártállás e kérdések tekintetében, pártkülönbség nélkül mindenki védelmére kel a magyarság jogos nemzeti és állami aspirá- czióinak. Azért egyes kérdéseknél nem is volt indokolt az a hevesség, a türelmetlenség és mely- lyel azt tárgyalta a közgyűlés, mert tulajdonképen az egész közgyűlés egyet akart; tilta kozni a nemzeten ejtett sérelmekkel szemben. De hát jobbnak és czélravezetőbbnek tartjuk a hazafias érzés leghevesebb megnyilatkozását is, mint a közönyösséget, a gyáva megalkuvást. Szatrnár vármegye hü maradt múltjához, felemelte hatalmas szavát a nemzeti követelmények mellett, ismét az alkotmány egyik vcd- bástyaja volt! Alábbiakban adjuk a közgyűlés lefolyását oly megjegyzés mellett, hogy a leirás terjedelme mellett csak az első napi események re- produkolására voltunk kénytelenek szorítkozni Különben a közgyűlés még szombaton sem ért véget, úgy hogy hétfőn folytatják. sorrendtől való eltérés iránt. Gróf Hugón nai Béla főispán megnyitó beszédében utalt azon nehéz viszonyokra, a melynek kártékony hatását hazánk már hónapok óta érzi, azon óhajának adva kifejezést, hogy a kibontakozás útját mielőbb meglehessen találni. Ezt úgy érhetjük el, ha hazafias higgadtsággal azokra bízzuk az ügyek szanálását a kik arra hivatva vannak. A mi a mai közgyűlés tárgysorozatát illeti, igen fontos kérdések kerülnek napirendre, miért is meggyőződése az, hogy a közgyűlés bölcsessége akként fog határozni, hogy határozatai a vármegye javára válnak. Üdvözölve a megjelenteket, megnyitottnak jelentette ki a közgyűlést. Elsőnek Luby Géza szólalt fel s indítványt tett arra nézve, hogy tekintettel arra, miszerint a tárgysorozatba négy olyan indítvány van felvéve, a mely a napi politikai eseményekkel foglalkozik, a mely az egész országot érdekli, a közgyűlés elsősorban tárgyalja a chlopyi hadparancs, a három évet kiszolgált katonák visszatartása és az önkéntes adófizetések elfogadásának megtagadása tárgyában beadott indítványokat és ez utóbbi ügyben leérkezett belügyminiszteri leiratot. Nagy László alispánnak a maga részéről nincs kifogása az ellen, hogy eltérés történjék a napirendtől, de már az ellen tiltakozik mint alispán, a kinek kötelessége a vármegye szabályrendeleteinek megtartása felett őrködni, hogy preczedens alkottassák arra nézve, miszerint első sorban ne az alispáni jelentés tárgyaltassék, továbbá a bizottsági tagokat érdeklő választásokat ejtsék meg és a pótadók kérdését tárgyalják. Miután e kérdéshez hozzászá^. még Luby Géza és Domahidy István, *z alispán azt a kiegyenlítő javaslatot tette, hogy első sorban a választásokat ejtsék meg, a pótadók kérdését intézzék el és csak azután tárgyalják a kérdéses indítványokat. Minthogy Luby Géza e kérdésre nézve névszerinti szavazást kért, a közgyűlés 117 szavazattal 66 szavazat ellenében elfogadta az alispán indítványát és akként állapította meg a napirendet. A választások. A közgyűlés ezután megalakította a kijelölő és szavazatszedő küldöttségeket. Kijelölő-bizottság : Jékey Mór, Kende Zsigmopd és Domahidy István Riasztott tagok, Kölcsey Antal, Szerdahelyi Ágostoq^M Schv^;;zer GáMto^ kinevezett Szavazatszedő küldöttség: elnök: Domahidy Sándor, tagok: Szuhányi Ödön és Böszörményi Zsigmond. Az árvaszéki ülnöki állásra kijelölték Képessy László, Kozma Gergely és Sepsy Sándort. Szavazás kéretvén, 126 szavazattal dr. Képessy Lászlót választották meg Sepsy Sándor 32 és Kozma Gergely 12 szavazata ellenében. Az igazoló választmányt a következőleg alakították meg. A főispán kinevezte elnöknek : dr. Serly Gusztávot, tagoknak dr. Adler Adolfot, Róth Károlyt és Papp Bélát, a közgyűlés megválasztotta: dr. Aaron Sándor, Vetzák Ede, Debreczeni István, Nonn Gyula és Böszörményi Sándort. A vármegyei tisztviselői nyugdíj- választmány tagjai lettek: N. Szabó Antal, Róth Károly, Madarassy Gyula és dr. Jászy Ferencz. A borellenőrző bizottságot a következőleg alakították meg: Nagysomkuti járás gr. Teleki Sándor elnök, tagok Nyilván Miklós, Mán Lajos — szatmári járás: Jakó Kálmán elnök, Tóth Mór Boros Zoltán tagok, — mátészalkai járás : Jeszenszky Sándor elnök, Budaházy Sándor, Dienes Lajos tagok, — erdődi járás: Rébay Dezső elnök, Papp Dezső, Sipos Ferencz tagok. — nagybányaiban : Papolczy Béla elnök, Fényes Béla, Kovács Gyula, Gerber Ödön tagok, — Felsőbánya városiban : Farkas Jenő elnök, Csausz István, Kerekes Sándor tagok, — Nagybánya városában: Szerencsy József elnök, Herczinger Ferencz, Berhardt Adolf tagok, — Nagykároly városban dr. Schönpflug Richárd elnök, Nonn Gyula, Róth Károly és dr. Schönpflug Béla tagok, — nagykárolyi járásban: Balázsy József elnök, Stróbencz Péter, Lénárd Jenő, Solymossy István tagok, — fehérgyarmatiban : Sántha Kálmán elnök, Dávid István, Ko- lonnay László tagok, — csengeri járásban : Pongrácz Imre elnök, Zoltán László és Balogh Pál tagok. Az esküdtek kisorsolásához bizottsági tagoknak megválasztották : Kende Zsigmond, Papolczy Béla és N. Szabó Antalt. A pótadók. ötféle pótadó megszavazása volt napirendre tűzve. Ezek közül egyedül csak a helyi érdekű vasutak segélyezésére javaslatba hozott 1 és fél százalék pótadónál volt felszólalás. Jékey Mórnak nem volt kifogása a megszavazás ellen, azonban arra kérte a közgyűlést, hogy akkor, a midőn a Szatrnár - mátészalkai h. é. vasút is támogatás végett fog fordulni a a közgyűléshez, erre a vasútra is szavazón meg segélyt. Hozzászóltak még e kérdéshez Domahidy Elemér, Nagy László alispán és névszerinti szavazással 82 szavazattal 3 ellenében elfogadták ezt a pótadót. Hasonlóképen elfogadták minden vita nélkül, egy néhány szavazat kivételével a tisztviselői nyugdíjalapra 1%, a vármegyei székház javítására 1/2°/o, a Széchenyi Társulat czéljaira 1/2°/o és a kormányható- ságilag nem engedélyezett összegek fedezésére V2°/o pótadót. Közig, bizottsági tagolt választása. A vármegye legfőbb szakbizottságának megalakítása élénk érdeklődést keltett. A bizottsági tagok kétféle szavazó lappal szavaztak a melyek azonosok voltak azon egy eltéréssel, hogy az egyiken Luby Géza, a másikon Reök Gyula volt ötödik tagnak jelölve. A szavazó bizottságot Szuhányi Ödön elnöklete alatt Majos Károly és Dienes Lajos tagokkal alakították meg. A főispán a szavazás idejére d. u. 4 óráig felfüggesztette a közgyűlést. Megválasztották közig, bizottsági tagoknak : N. Szabó Antalt 109, Isaák Dezső 110, Szuhányi Ödönt 113, Domahidy Sándort 105 és Reöck Gyulát 72 szavazattal. A chlopyi hadparancs és a legfelsőbb Kézirat. Az állandó választmány Luby Gézának e tekintetben beadott indítványára nézve azt javasolta a közgyűlésnek, hogy vegye azt tudomásul és helyezze irattárba. Indoka ennek az volt, hogy' az indítvány úgy szólott, miszerint a hadparancs és a szeptember 22-iki legfelsőbb kéziratban foglalt sérelem megtorlása iránt írjon fel a közgyűlés a képviselőházhoz s az állandó választmány a megtorlás kifejezésének alkalmazását a koronával szemben, nem tartotta helyesnek. Luby Géza szólalt fel, hogy indítványát megindokolja. Azzal kezdte beszédét, hogy 1000 éves alkotmányunk igazolja azt, hogy törvényt alkotni vagy azt megváltoztatni a korona és az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehet. Azért a chlopyi hadparancs és a szeptember 22-iki legfelsőbb kézirat sérti az ország alkotmányát, a midőn az uralkodó azt mondja, hogy bizonyos intézkedésekre soha sem fogja beleegyezését adni, a vezényletre vonatkozó jogáról soha sem mond le. — Ezzel Magyarország szu- verénitásából van egy darab kimetszve, a midőn az uralkodó egyedüli törvényhozónak deklarálja magát, (ügy van! felkiáltások.) Pedig az uralkodó nem egyébb, mint az uralkodással megbízott első tisztviselője az államnak. (Helyeslés) Tehát meglevő törvényt égyol- dalulag nem törölhet el. Igaz, hogy a király önállólag intézkedik a vezénylet tekintetében, de ezt a jogát az állam, az alkotmány adta, ebből folyik. A hadparancs miniszteri ellenjegyzés nélkül jelent meg, a másik ellenjegyezve van, de azért úgy alakilag mint formailag sértés a magyar alkotmány ellen. (Nagy tetszés, helyeslés.) Az 1867. évi törvényben nincs szó közös, csak magyar hadseregről és Így alkotmány ellenes közös hadseregről szólani. (Helyeslés.) Nem lehet megtiltani a magyarnak azt, hogy külön hadserege legyen és mégis a hadparancs tiltja el most és örökre Magyarországot e joga gyakorlatától. Pedig Magyarországnak megvan alkotmányos joga a külön hadseregre, a külön zászlóra, a magyar jelvényekre, a magyar vezényszóra, katonai nevelésre, a magyar tisztek vissza helyezésére, a magyarnyelvű hadbíróságra és arra, hogy a katona a magyar alkotmányra tegyen esküt. (Óriási éljenzés. Taps.) Mindezeknek behozatala nem sértené a legfelsőbb hadparancsnokság intézkedési jogát. A kir. kézirat elismeri azt, hogy Magyarország híven Lfijesitette azt a 67-iki kiegyezés óta, a mit magára vállalt. De ha híven teljesítette, akkor meg van a joga arra is, hogy a nemzeti követeléseket mégis valósíthassa. A kézirat bölcsnek mondja az 1867. évi kiegyezést, ha bölcs ne huzakodjanak annak végrehajtásától. (ügy van ! Helyeslés.) Ismétli azért, hogy Írjon fel a közgyűlés az országgyűléshez az iránt, hogy MT MEGÉRKEZTEK az utolsó divatu férfi és fiú KALAPOK következő gyártmányokban : Habik, Pless, Bor- salino, Itta, Pichler Antal, Halban és Damaszk. A legolcsóbb beszerzési forrás szabott árak és pontos kiszolgálás mellett. JACOBOYICS JÓSEF uri-divat és sportczikkek különlegességi raktára. Állandó vevőink, valamint megyei, városi és állami tisztviselők 10°/o árengedményben részesülnek. Vadász fegyverek, táskák, Flóbertek, Revolverek, Töltények, Lópokróczok, Kocsitakarók, szőrme, tajték és borostyán áruk, hegedűk, fuvolák, harmonikák s hangszerkellékek, zsebkések és ollók, játékszerek; utazó és kézi bőröndök, férfi ingek, kézelők, gallérok nyakkendők, gyermekkocsik, sérvkötők és orvosi műszerek nagyválasztékban. FAPIPÁK, Petersohn I koronától 7*20-ig. Czigaretta-hüvelyek 22 fillér, parafás 40 fillér.
