Szatmármegyei Közlöny, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-07 / 36. szám
SZATMÁRMEGYE1 KÖZLÖNY tartottunk egy kis színi előadást, amelyből e csekély összeget 1 kor. 50 fillért kérjük a szegény gyermekeknek Írószerekre kiosztani. Tisztelettel Váczi Jolán II. polg. isk. tanuló, Ecsedi Margit, Kaufmann Ilus, Ecsedi Irén, Marián Erzsiké, Váczi Jolán.“ Ezen ösz- szeget a helybeli „Margit“ leányiskola m. t. főnöknőjéhez juttattuk rendeltetési czéljára s a jutalmazandó szegény iskolás gyermekek nevében a kedves kis műkedvelő gárdának köszönetét küldi a Szerkesztő bácsi. — A mátészalkai önk. tűzoltó egylet javára Mátészalkán 1902. évi augusztus hó 30-án sorsjátékkal egybekötött tánczmulatságon a 119., 1151., 1108., 224., 1368., 137., 347., 995., 1632., 755., 1654., 1400., 250., 1655., 264, 871., 610.. 1192., 1291., 320., 1225., 1235., 844., 834., 1307., 413., 795., 811., 1384., 1850., 67., 592., 219. számok azok, a melyek nyeremény tárgyakat nyertek. A nyeremény tárgyak f. évi szeptember hó 15-ig Sarkady Antal mátészalkai lakos vendéglősnél átvehetők, az azon ideig ki nem sajátított tárgyak az önk. tűzoltó egylet javára elfognak árvereztetni, Ilosvay Endre, önk. tűzoltó egyleti elnök. — Szülök figyelmébe. A közelgő iskolai év beálltával van szerencsém a szülők figyelmét felhívni Koronás áruházamra, hol az alantjelzett czikkek mélyen leszállított árak mellett a legjobb minőségben szolgáltatnak ki u. m. : gyermek czipők nagy választékban, fűzős vagy gombos 4 éves korig 90 kr., 5—8 éves korig, erős borjubőr, szeges, 1 frt 30 kr., minden további nagyság 10 krral több. Gyermek harisnyák legjobb minőségben, patent, magas szárú, 16 krtól feljebb. Fiú posztó kalapok legjobb minőségben, bármily forma szerinti kivitelben 68 kr. Fiuingek legjobb minőségben, bármily nagyságban 84 kr. Gallérok 12 kr., továbbá mindennemű e szakmához tartozó czikkek kivétel nélkül ez alkalommal mélyen leszállított árak mellett szolgáltatnak ki. Vidéki megrendelések azonnal teljesittetnek Stern József czégnél, Nagykárolyban, Deák-tér. 3—3 CSARNOK. A közigazgatás javítása. Folyt. A jegyzői kar a harmadik kaszt a közigazgatás terén. A mint nincs semmi vérkeringés — egy két kivételt engedve, mely csak erősiti a szabályt — a minisztérium nem frissül fel vidéki erőkkel s a mint a vidéki közigazgatásba rendszerint nem hozza a maga tudását a minisztérium légkörében felnőtt egyén s nem hats nem engedi magára hatni a vidéket, a mindennapi falusi életet, úgy a vármegyei közigazgatási pálya tiltott ut a községi jegyzőnek s nem tudok példát rá, hogy a ki a vármegyéhez jött, elébb egy falusi jegyző meliett működött volna. Ugyanegy igazgatási ágnak ily merev három kasztba való tagolása üdvös eredményt nem hozhat létre. Az a fiatal ember, kit talán nemesebb ambiczióval jegyzővé választanak, először is kénytelen lemondani minden reményről, hogy belőle egyéb váljon mint jegyző. Hasztalan minden törekvése, hasztalan sok éveknek mindenki által elismert értelmes becsületes munkája, előle elzárja az utat a minősítési törvény, mely a községi jegyzői pályát nem tartja elég gyakorlatnak a közigazgatási pálya még alsóbb fokaira sem. Az ipar törvény megengedi, hogy aki kádár volt, kalapos lehessen minden egyéb feltétel nélkül, de hogy egy községi jegyző szolgabiró lehessen, esetleg gyakorlati vizsgával is, ez lehetetlen. Legtöbbnyire már ezzel a lemondással lép a pályára, egy-két évig segédjegyző vagy jegyzői Írnok s ha üresedik egy jegyzői állás, a korteskedés minden fegyvereit kénytelen igénybe venni. A házasodás vagy legalább annak Ígérete nem utolsó szerepet játszik s bele jutva az óhajtott állásba, tudja, hogy itt élned, halnod kell. Letelepszik, földet szeiez, vagy esetleg feleségével kap s gazdálkodni kezd, igyekszik a főszolgabíróval s a helyi hatalmasokkal jó egyetértésben lenni, lehetőleg kevés rendbírságot fizetni s kicsiny fizetését minél jobban nevelni. Néhány évet eltöltve, annyi minden érdek szála köti helyéhez, hogy még nagyobb jövedelmű jegyzőség sem csábítja s feledve fiatalságának esetleg álmait, minden ambiczió, minden változás reménye nélkül ül az általa unt községnek őt rég megunt lakosainak nyakán. Ez a helyzete a jegyzőnek, egyszer megválasztva elmozdithatatlan a fegyelmi utat kivéve s vénülve az idővel, ismerve mindenkit szűk körében, de egyúttal elfásulva is, vezeti a hozzá tartozó községek ügyeit, mellette gyorsan vagy lassan változva a községi biró, kinek minden qualificatiója legtöbbnyire az, hogy a jegyző tartozik tudni mindent. A jegyző e helyzetében rokoni és baráti viszony fejlődik ki a község vagy községeinek embereivel, kik között legveszedelmesebb az a barátság, mely legtermészetesebb, a községi kisbirtokosoké. Nagyon sok tisztességes ember van közöttük, de van egy nem is igen ritkán előforduló rész, mely a maga szegény kapzsiságával sok szegény ember nyomorát idézte elő. Az úgynevezett kazárok mellett nem szabad elfeledkezni ezekről, kik pénzt, lakást adnak a szegénysorsuaknak s viszont szolgálat fejében a legszorgosabb időben dolgoztatják le a lekötött napszámot. Tudok eseteket, midőn még azért is szolgáltak, hogy különben is a kis takarékpénztáraknál nagy kamatra adott kölcsönért adott váltókon tett aláírásért a kamatnak megfelő szoigálmányt kötöttek ki. Ezek az emberek pénzes s természetesen nagy befolyású emberek községeikben, kikkel jó viszonyban lenni, feltétlen kötelessége a jegyzőnek, ha békén akar élni. íme előtünk áll a mai közigazgatásunk valóban sivár képe ! Három kasztra szakadva, egyik a kinevezési rendszeren, másik a hat évenkinti, a harmadik az élethossziglani választás rendszerén nyerve létjogosultságát, de egymással soha össze nem vegyülhetve egymás által lenézve, egymásban ellenségét látva, ime ezen az alapon áll a mai Magyarország közigazgatása s ha még ehhez vészük azt, hogy a két alsó közigazgatási kaszt legtöbbnyire nyomorult fizetés mellett megélhetésért küzdve s e létért való küzdelemben a szegényebb osztály bajaival nem kedvből, hanem csak szükségből foglalkozik annyira is, a mennyire azt a törvények által nagyon szűkre szabott hatáskör megengedi. Nem az egyénekben, hanem a rendszerben van a hiba, abban a rendszerben, mely nemcsak a szabad vérkeringést nem engedi meg az egyes kasztok között, hanem még a hivatalviselkedés kötelességeit is más más alakban szabja ki reájok, mint a többi igazgatási ágazatoknál. A közigazgatásnál a felelősség elve a főnököt illeti. O felelős mindenért, a mi a hivatalában történik, minden hiba és mulasztás őt terheli nemcsak az alaki, hanem az érdemi elintézésért is. A rosszul fizetett és sok esetben elégtelen személyzet felfrissítése arra való anyag hiányában majdnem lehetetlen, a vármegyék mindenike külön országot képez, hova idegen mint ismeretlen, alig törhet be, mert már ezen tényéért is gyanús szemekkel tekintik a jövevényt. Ezen elzárkozottság sajnos következménye az, hogy az alsóbb néposztályok bajai, kívánalmai nem válnak érthetőkké s azon panaszok, melyek felsőbb hatóságokhoz jutnak s látszólag oly nagy fontossággal bírnak, legtöbb esetben egyes egyének nyomást gyakorolni akaró machinacziói, a valódi és súlyos bajok ott forognak fenn, hol szenved, gyötrődik ez alsóbb osztály, de panaszának nem mer, legtöbb esetben nem képes hangot adni. A ki a vármegyei közigazgatáshoz kerül, soha sem bíbelődött a szegény ember bajaival, nem érti azokat s türelmetlen az apró-cseprő bajok iránt s még azok is kik a váddal nem illethetők, sokszor tehetetlenül állanak, mert az alsóbb közegekben legtöbb esetben nincs meg a sympatia a szegényebb osztályok iránt. Tapasztalásból beszélek, hogy senki úgy le nem nézi, meg nem veti a szegény embert, mint a társadalmi fokozatban a közvetlenül felette álló s ez a réteg, mely elzárja, lefojtja a feltörekvő panaszhangot, melynek egyes mégis feltörő hangja érthetetlen az előtt a tisztviselő előtt, ki a községi élet részleteit nem ismeri. (Folyt, köv.) Jelen számunkhoz egy iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: BÄDD1SZ JENŐ Laptulajdonos: ROTH KÁROLY. f^r Mélyen tisztelt vevőközönség! MIELŐTT férfi, női és gyermek ruhákat rendel vagy vásárol, szíveskedjék saját érdekében HEITER LAJOS Nagykároly Deák Ferencz-tér 8. sz. (a Központi Szálloda épületében) czéghez fordulni, * hol a legnagyobb ruha-áruházban dúsan felszerelt raktár m és MF* bámulatos olcsó árban lesz elárusítva a legdivatosabb férfi angol Ulster — — — — — — — 22 koronától feljebb a legdivatosabb férfi városi bunda szőrmével bélelve — — — 04= koronától feljebb férfi téli öltönyök — — — — — — — — — — 12 koronától feljebb íérfi téli kabátok — — — — — — — — — — 14= koronától feljebb a legújabb vadász-kabátok — — — — — — — — lO koronától feljebb A nagyérdemű közönség szives pártfogását kérve, vagyok kiváló tisztelettel 1-6 REITER LAJOS, Úri- és nőiruha-áruháza Nanvkárolvhan.
