Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY vájjon hol tartana ma az ország gazdasági helyzete, ha 1867-ben az akkori kormány súlyos, a maiaknál minden esetre súlyosabb pénzügyi viszonyok között meg nem vetette volna a mai vasúthálózat alapját, melynek az ország gazdasági helyzetének emelésében oly nagy szerepe van ? A fölolvasót lelkesen megtapsolták s a jelenvolt szakférfiak gratuláltak nagyszabású terveihez. — A fógymnáziumi önképzőkör évi jelentéséből. Lapunk múlt számában már felemlítettük a nagykárolyi főgymn. ifjúság évzáró ünnepélyét. Most pótlólag felemlítjük az önképzőkör évi jelentéséből a következő adatokat: A kör a lefolyt tanévben az alakuló és záró közgyűlésen kívül tartott 14 felolvasó, 2 versenyszavaló és 4 diszgyülést. A diszgyüléseken okt. 6-án a nemzet vértanúinak emlékét ünnepelték, jan. 19-én Czuczor emlékének áldoztak, rnárcz. 15-én a márcziusi eszméket elevenítették fel és április 25- én Csóti Márk vezető-tanár iránt rótták le a hála adóját névünnepe alkalmából. A január 12-iki komoly- tárgyú versenyszavalaton Vanke József kormánytanácsos 10 koronájából az első 6 koronát Szintay Lajos VII. , a második 4 koronát Brandtsch Gyula VI., o. t. nyerte, az ápr. 20-iki vigtárgyu szavaláson pedig Nádor Béla 10 koronájából az első dijat 6 koronát Papp György VI., 4 koronát Herskovits Béla VII. A november 20-án lejárt Vörösmarty pályázaton Szintay Lajos VII. o. t. nyerte el dr. Adler Adolf 20 frankos aranyát Ruff Ferencz Vili. o. t. dolgozata pedig Nonn Gyula ajándékából nyert I drb 10 frankos aranyat, Medvey Lajos VII. o. t. ódája a kitűzött 10 koronát, Suták István 2 müve (próza és vers) dicséretet kapott. A január 14-én lejárt Czuczor pályázaton Berger Ármin 10 koronáját elnyerte Suták István Vili. o. t., a „Nagykárolyi Kölcsey-egyesület“ márcztus 30-ára kitűzött diját, Kölcsey összes müveit Ruff Ferencz VIII. o. t. nyerte el „Kölcsey hatása az irodalomra“ czimü tétel megoldásával. Az ápril 20-iki pályázatok: „Madách az ember tragédiája“ fejtegetésével a kör millenáris alapjából 20 koronát nyert Suták István Vili. o. tanuló, Szintay Lajos VII. o. t, müve: „Balassa lírája“ pedig dicséretet kapott. A történelmi tétel: „Az Anjuok hatása hazánkra“ diját, Róth Károly ajándékából 10 koronát Csilléry András VIII. o t., a természettudományi fejtegetésen Singer Lipót 10 koronáját „A földrengésről“ czimű művével Suták István Vili. o. t. nyerte el. Bodnár Lajos VII. o. t. dolgozata „A lepkékről“ pedig dicséretet érdemelt. „Párhuzam Zrínyi és Gyöngyösi epikája között“ jutalmat dr. Czukor Lajos ajándékából 1 drb 10 koronás arany elnyerte Csilléry András VIII. o. t. „II. József hatása az irodalomra“ czimü dolgozatával Tóth Kálmán VII. o. t. nyerte meg Csilléry Dávid erre kitűzött 10 koronás aranyát, Schuszteritsch Ferencz 10 frankos aranyát pedig Medvey Lajos Vili. o. t. nyerte Horatius satyráinak műfordításával. Május 4-én járt le Niklós János főgymn. tanár pályadija: „A lencsék alkalmazása“ czimmel, de a beérkezett mű a díjra, 10 frankos arany, érdemesnek nem találtatott. — Jutalmat kaptak Suták István Vili. o. t. a gyűlések tapintatos vezetéséért és a diszgyüléseken előadott szép beszédeiért Róth Károly ajándékából 1 drb 10 koronás arany. Ruff Ferencz VII. o. t. a jegyzőkönyvek ügyes megszerkesztéséért a kör pénztárából 10 kor. A kör tisztviselői voltak : Suták István, mint elnök : Ruff Ferencz, mint főjegyző ; Szintay Lajos, mint aljegyző; Gönczy Pál, mint pénztáros; Csilléry fő-, Tóth Kálmán alkönyvtáros ; Kovács István és Kovács József, mint ellenőrök; Róth Lajos, mint laptáros. — Komoróczy Iván a Nemzeti-Szalonban. Komo- róczy Iván tb. főszolgabirót arról az oldaláról még nem ismertük, hogy festészettel is foglalkozik. A legutolsó Nemzeti Szalon kiállításán két képet állított ki, még pedig a lapok kritikájából ítélve, igen sikerültet. Az egyik lap például azt írja róla. Ügyes point de départ a Komoróczy Iván nagybányai szolgabiró két festménye. A másik lap úgy emlékszik meg Komoróczy képeiről : Valóságos érdekesség Komoróczy Iván két olajfestménye. Ez az ur szolgabiró Nagy-Bányán és az ottani müvésztelep munkáját nézdegélve, most maga is pemzlit ragadott. Sok kezdetlegesség mellett az erős tehetség ugyanannyi nyoma van e képeken. Már csak az ő kedvéért is kívánatosnak tartanók, hogy minél előbb megvalósuljon a közigazgatás egyszerűsítése, akkor majd több időt szakit magának a festésre. (N. E.) — Iparos tanoncz-iskolai kiállítás. A nagykárolyi iparos tanoncziskola folyó évi május hó 26-án, pünkösd első napján, délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében rajz- és munkakiállitás megnyitásával egybekötött milleniumi emlékünnepélyt tart, melyre az érdeklődő nagyérdemű közönséget és iparosainkat van szerencsém ezúton tisztelettel meghívni. Az ünnepély sorrendje: 1. Hymnus. Éneklik a tanonczok. 2. megnyitóbeszéd, tartja: Lukács Mihály, igazgató. 3 Hazám, Lévaytól. Szavalja : Székely János, III. oszt. tanuló. 4. A magyarok Istene,Petőfitől Szavalja: Kukucs József, III. oszt. tanuló. 5. emlékbeszéd. Tartja; Lenkey Lajos, tanító. 6. Ébresztő, Bajzától. Szavalja : Nagy István, III. oszt. tanuló. 7. A magyar fiukhoz Ábrányi Emiltől. Szavalja: Sterli Mihály, B. I. oszt. tanuló 8. Jó honfiak . . , Pósától. Szavalja : Bírta József, A. I. oszt. tanuló. 9. Isten segíts! Vörösmartitól. Szavalja : Jánki Gáspár, II. tan. 10. Beszéd a tanonczok nevében. Tartja: Sonkután László, III. oszt. tan. 11. Szózat. Éneklik a tanonczok. 12. Ünnepélyt bezáró- s a kiállítást megnyitó beszéd. Tartja: Dr. Lucz Ignácz, bizottsági elnök. Ezek után a rajz- és munkakiállitás megtekintése következik. A kiállítás május 26. és 27-én (vasárnap és hétfőn) lesz a közönség előtt nyitva. A munkakiállitásban mintegy 170 tanoncz vesz részt. A kiállítandó tárgyak nagyobbrészt házieszközök és jutányos árban megvásárolhatók lesznek ; azért kérjük a m. t. közönséget, hogy szükségletét a tanoncz-mun- kakiállitáson beszerezni s ez által az igyekező tanon- czokat munkásságukért jutalmazni szíveskedjék. Nagykárolyban, 1901. május 22. Lukács Mihály, iparos tanoncziskolai igazgató. — Színészet Mátészalkán. Folyó hó 12-től kezdve M.-Szalkán Halasi Béla színtársulata tart előadást. Műsora a legújabb darabokból van összeállítva. Uj lap Nagy-Somkut és Vidéke czim alatt jun. 23-tól minden második vasárnap megjelenő társadalmi lap indul meg Nagy-Somkuton. A lap szerkesztője dr. Olsavszky Gyula ügyvéd lesz. Előfizetési ára, a mely a szerkesztő czimére küldendő be egész évre 4 korona, fél évre 2 korona. Üdvözöljük uj laptársunkat ! — Lóösszeirás. Az 1873. évi XX. t.-cz. végrehajtása iránt 1896 évi ápril. hó 3-án 16500. sz. a- kiadott honvédelmi miniszteri rendelet alapján foganatosított összeírás alkalmával a vármegye területén összeiratott 37124-darab ló,ezek között van 1878 darab mén, 13491 darab heréit, 21441 darab kancza és 314 darab teher hordó állat, továbbá 8726 darab 1 éven aluli csikó, 3061 darab 2 éven aluli csikó, 2326 darab 3 éven aluli csikó és 1905 darab 4 éven aluli csikó. Összeiratott továbbá 12029 lófogat, melyek között személyszállító egy fogatú 259, két fogatú 1239, teherszállító egy fogatú 1055, két fogatú 9476 van. Ezenkívül 7804 ökrös szekér vétetett fel. — A Szatmár-Ugocsamegyei általános gör. kath. egyesület Nagybányai fiókköre tavaszi gyűlését Felső-Fernezelyen f. év május hó 11-én tartotta meg, Brebán Ávrám kerületi esperes elnöklete alatt. A gyűlést az elnök szép beszéd kíséretében megnyitva fölhívta a tanítóságot a tanítói teendők pontos teljesítésére, ezután következett az évzáró vizsga a mely jól sikerült, ennek megtörténte után Albu László referált kimerítően a fontosabb tanügyi eseményekről, bejelentve az egyesületnek a kerületet ért gyászt, a következő szavakban : Mindenek előtt mig beszámolnék a nagybányai kerületben történt eseményekről a legmélyebb fájdalomtól megtört szívvel tudatom hogy a kedves kerületi esperesünk Joódi Bilcz István élte 62-ik évében f. év márczius hó 16-án Nagybányán elhunyt, a megboldogultnak földi maradványai f. év márczius hó 18-án a gör. kath. egyház szertartása szerint a nagybányai templom melleti sirkert- ben örök nyugalomra lettek elhelyezve. A megboldogult azon kevesek közzé tartozott, a kit előzékeny modoráért, magyaros őszinteségéért, mindenki becsült és tisztelt. — Béke legyen drága porai felett.“ A gyűlés ezeket állva hallgatta, a mely után következett Álbu László a ki„ az iskolában és az iskolán kívül tanulók rossz szokásai és azok orvoslási módjáról“ czimü tételről figyelmet lekötőleg értekezett Több apró kebelbeli ügy elintézése után a gyűlés véget ért. — Nyilvános köszönet. A nagykárolyi kath. legényegyesület műkedvelői által folyó évi ápril 2l-én rendezett műkedvelői szinielőadás alkalmából felülfizettek : Palczer Ernő, Vanke József 4—4 kor., Fitos Ferencz, Demidor Ignácz, Dr. Serly Gusztáv, Petz János, Raap Dezső (Budapestről) 2—2 kor., Gyurcsig Jenő, Hencz L., Harász Pál, Matesz István, N. N., Kínál József, Némethy Béla, Merkli Lajos, Orosz István, Pataky György 1—1 korona. A „Strike“ czimü népszínműnek folyó évi április 28-án ismételt előadása alkalmából felülfizettek: Timár Péter 1 kor., Maár István 70 fill., Szalontay József 60 fii., Kerekes Bertalan 40 fill., Kisded N., N. N., N. N., Valuka A. 30—30 fill. Az első előadás összes bevétele 550 kor, 40 fill. Összes kiadás 214 kor. 64 fill: eszerint marad a házépítés javára 335 kor. 76 fill. Másodszori előadásakor az összes bevétel volt: 116 kor. 70 fill., összes kiadás 91 kor. 28 fill., marad tehát a házépítés javára 25 kor. 42 fill. Hálás szívvel mondunk köszönetét városunk raüértő és mü pártoló közönségének, a mely műkedvelői szinielőadásunk alkalmával megjelenésével vagy érdeklődésével kitüntetett. Különösen teszsziik ezt Szűcs Juliska és Iduska, Matesz Mariska és Rózsika, Grieszháber Mariska, Szabados Katicza, Péter Annuska és Mariska, Sándor Erzsiké k. a. irányában, valamint a férfi szereplők irányában, a kik becsületes törekvésükkel és közelismert sikerükkel egyletünknek úgy anyagi, mint szellemi sikerét előmozdították. Köszönetünket nyilvánítjuk még Thanhoffer Pál, Pucser István és Tóth József uraknak, a kik elismerésére méltó tevékenységet fejtettek ki a rendezés körül. Azelőljáróság. — Mi szükséges minden hölgynek ? Szép, tiszta üde arczbőr. Ez a legkönyebben és legbiztosabban az egész világon elismert és kedvelt Földes-féle Margit krém használata által érthető el. E törvényesen védett arczkenőcs sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a szeplőt, májfoltot, pattanást és az arcz mindennemű tisztátlanságát pár nap alatt eltávolítja, a ránczokat kisimítja és az arcznak finom, fiatal, rózsás szint ad. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél: Földes Kelemen gyógyszerésznél Aradon és minden gyógyszertárban. 1—5 — Színes női napernyők még csak 6 napig; kaphatók gyári árban (folyó hó 31-én a megmaradottak vissza küldetnek) továbbá 6 drb. divatos férfi nyakkendő 48 kr. fiú öltönyök 80 krtól kezdve, saját készitményü férfi és fiú ingek, gallér és kézelők, női ingek, Corsettek, férfi női és gyermek burkalapok, posztó és szalmatalapok, leány és gyermek díszített kalapok, gyermek bőrczipők 25 kr. férfi női és gyermek félczipők bőrtalppal 70 krtól kezdve, bőr- és czérnakeztyük, harisnyák stb, szintén meglepő olcsó árban árusittatnak a Jacobovics József divat üzletében. — Nagy szenzáczió Pünkösdre 1 Felhívom a tisztelt vevő közönséget bámulatra méltó olcsó és mégis legjobb minőségű férfi és női divat áru czikkeimre u.m. fegyházban kötött gyermekharisnyák (legjobb mosó színekben vagy fekete,) 5 kr., férfi 9 kr., női 11 kr., czérna keztyük minden színben 15 kr., férfi ingek, turista, sima, redős, színes, puha, pikét 90 kr. Divatos gallérok 4 szeres 13 kr., 5 szőrös 17 kr., kézellők 4 szeres 23 kr., 5 szőrös 27 kr., Czigaretta hüvely 100 drb. 11 kr., valódi egyp- tomi 13 kr., különösen bámulatra méltó óriási nagyválasztékban férfi, női és gyermek czipők, melyek legjobb gyártmányúak eddig nem létező árért továbbá női blusok, férfi és fiú szalma és posztó kalapok. Nyakkendőben valódi szenzáczió újdonságok, utazó kézi és láda bőröndök, tajték áruk szappanok, fésűk, szollingeni zsebkések stb. stb. igen olcsón árusít Stern József koronás áruházában Deák-tér Lendek Pál sörcsarnoka mellett. — Szerkesztői üzenet. K. Margit kisasszonynak Budapesten. Ki hitte volna, hogy a tudós hölgyecské- ből még poéta lesz ? ügy látszik csak fel kellett fedezni a költői szárnyakat s azok maguktól szépen nőnek erősödnek. Plasztikus szépségű költeményéért köszönetünket és szívélyes üdvözletünket küldjük ! CSA^NO K. Balog Semjén család története*) A családjuk régiségére és múltjára méltán büszke Kállayak mindenkor megnyitották levéltárukat a magyar történelem munkásai előtt; régtől fogva ismeretes, hogy Balog Semjén nemzetiség létezett s annak egyik sarja a minket érdeklő Kállay és Domahidy család. Kállay ősöket atyjuknak különös (Ubul Öböly) neve a nélkül is eléggé megkülönböztette, később pedig lakóhelyeikről nevezgették őket. A nemzetiség alapitó Kállay Semjén emléke a XV. században már nem is róla, hanem egyik ivadékáról, Ubul-ról veszik a megkülömböztető jelt, s „Genus Ubult“ Írnak. A nemzetiség tagjai először az orosz háborúkban (1214—1416.) tűnnek fel. Kelet-Magyarország több nemesével ők is kisérik az ifjú Kálmán királyt Gács- országba és I. Egyed vezér vezeti a sikertelen küzdelemben. 1. Mihály és II. Egyed Gutkeled István tótországi bán szolgálatába szegődtek s Horvátországba földet kaptak, István bán bevezette őket V. István ifjú király szolgálatába. I. Mihály az ifjú király mellett Stájer országba vitézül harczolt, a hol meg is sebesült. Az ifjú király ezért annyira megszerette, hogy a midőn Sáros- Patakon tartá udvarát 1262-ben a vár egyik tornyát neki ajándékozta. I. Mihály a Tiszavidék főurai között fordul elő, 1282-ben a király ugocsai főispánokká nevezte ki I. Mihályt és két fiát Istvánt és Pált. Legnagyobb szerepet játszotta I. Mihály fiaival; már 1286-ban királyi biztos-féle megye biró (judex provinciáé) volt Szabolcsban, Keér-Sémjénben várat épit, 1289-ben már mindenki elhagyja IV. Lászlót, de ő és I. István 1. Péter Pál és fiai rendületlenül állanak mellette. I. István és Pál lesznek a királynak fővezérei és megbízottai, s a lázadók akkor nyernek a királytól kegyelmet, ha I. István és Pálhoz csatlakoznak. I. István és Pál igyekeztek a nagy bizalomnak megfelelni, s e miatt összevesztek majdnem minden szomszédjukkal a Várdayakkal, Küké Jakabbal, Csetnek fiaival, a Lidéryekkel (a mai Lórántházán Nyir-Bakta mellett,) a Derzsyekkel, ezeknek birtokait lerontották, neki mertek támadni oly hatalmas uraknak, mint Borsa Kopasz, a későbbi nádor, Amadé nádornak, akinek Kürü nevű várát ostrom alá vették. Ezekután csak úgy hullott rájuk a sok birtok adományozás; a támadók jószágai, a leleszi kegyuraság, az ugocsa vármegyei főispánság, de ők is sokat vesztettek, Péter testvérüket megölték. Azután rövid időn rájuk tört a fergeteg, jött a rémhír, hogy a királyt meggyilkolták. Erre azután az ellenségeik rájuk törtek, várukat szétrombolták, I. Istvánt elfogták, Pált és Lászlót Oroszországba, magát I. Mihályt kis fiával Esztergom tájékára kergették, birtokait elfoglalták Semjént és Napkort Amadé, Kért és Panyolát Kopasz vette el és az egész ország előtt megbecste- lenitették őket. 1291. jan. 5. Bihar, Szabolcs és Krasznamegyék közgyűlésén I. Istvánt nyilvános gonosztevőnek nyilvánítja a király, s bárkit fölhatalmaz, hogy őt elfoghassa és megölhesse. 1295-ben folyamodnak érte és Pál testvéréért a budai polgárok és kegyelmet kérnek számára; két év múlva ismétlik e kérelmet a Szatmárnémetii polgárok. 1298-ba elmegy a budai országgyűlésre és kéri a királyt, tartson vizsgálatot, s kérdezze meg a tiszántúliaktól bántot e ő valakit csupán magán boszszuból. A király a vizsgálatot elrendelte. A vizsgálat I. István javára dőlt el, a váradi káptalan, a Szatmárnémetii, a tiszaszőllősi és nagyszászi (ma Szászfalui) polgárok mind bizonyították, hogy I. István, atyja és testvérei csak is a IV. László ellen fellázadt urakkal harczoltak, de a polgárokat, kereskedőket soha sem bántották. Ézzel a becsület meg volt, de hiányzott a birtok. Ez oly hatalmas kezekben volt, hogy azoknak kezéből III. Endre nem bírta kivenni. I. Károly király 1312. jószágaikat visszaadni rendeli. Ezentúl aztán csendesebb napok virradtak a Balog Semjén nemzettség tagjaira. 1300-ban a családok nevei is megállapodnak. 1325-iki osztozkodáskor I. Mihály fiai Nagy-Semjént kapván, attól fogvást nagysemjénieknek neveztetnek. II. Egyed fiaié lett a két Kálló, igy viselték ők a Kállay nevet: Gergely unokái a nekik jutott Biry nevet vesznek föl. E családnak a Balog Semjén németségből való származását egy keltezetlen, de 1280. irt oklevél sze“) A magyar nemzetiségek a XtV. század közepéig czimü pályaműből.
