Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-26 / 21. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY rint I. Mihály megígéri, hogy az ő „frater“ének (atyja­fiának) Péternek fiát Domahidy Miklóst nevelés végett fogadja, ebből az tűnik ki, hogy e Miklós és atyja Péter I. Mihálylyal egy nembeliek voltak és I. Péter I. Mihálynak hihetőleg „fraterpatruelis“-e unokatestvére volt. — Az oklevél illetőleg szerződés értelmében Mihály a Domahidy ágnak birtokaira gondot viselt 1280-ban Ígéri, hogy a domahidi vám beszedett jöve­delmének felét Miklós neveltetésére fordítja. A ma virágzó Domahidy család őse valóban Miklós volt. E Miklóst Szőke („Zeuke“) névvel külöm- böztették meg kortársai a tömérdek más Miklóstól. A Balog Semjén nemzetséghez számította magát a szatmármegyei Panyolay család is. G. 1989—1901. tkvi. sz. Árverési hirdetmény. A n.-károlyi kir. járásbíróság közzé teszi, hogy Nagy-Majtény község árvapénztárának Trenye Gábor mint Trenye György gondnoka elleni 132 korona tőke és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmár- németii kir. törvényszék, (a n.-károlyi kir. járásbíró­ság) területén levő Szentmiklós községi 8. sztjkvi A. -|- 9. hrsz. alatti birtokra az árverést 799 korona kikiáltási árban elrendelte s hogy ezen birtok az 1901. évi junius hó 17-ik napján d. e. 9 óra­kor Szentmiklós község házánál megtartandó nyilvá­nos árverésen a kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozó a birtok kikiáltási árá­nak 10°/o-át készpénzben vagy az 1881. évi LX. törvényczikk 42. §-ában, s a 3333—1881. I. M. sz. R. 8. §-ában körülirt papírban a kiküldött kezéhez letenni vagy idézett t.-cz. 170. §-a értel­mében eljárni tartozik. Kelt N.-Károly, 1901. április hó 9. A kir. járásbíróság. Jancsó Gyula, kir. aljbiró. Borosznó gyógyító fürdő Zólyomtnegyében. Vasúti állomás. Fosta és távírda. Vadregényes fenyvesek közepette. Tiszta, ózondus levegő. Erdei sétautak. Magas forrású vízvezeték. A glaubersósgyógyító források kitűnő hatásúak, heveny és idült gyomor és bélhurut, máj- és hólyagbajoknál. Hidegvíz gyógyító intézet. Masszázás, villamozás, svédtorna, Kneipp-té\e gyógyító mód. Meleg ásványvíz és fenyőfürdők. Állandó fürdőorvos : Luczy Gusztáv dr. v. székesfővárosi közkórházi alorvos. Gyógyszeriár. Lawn-tennis, tekepálya, czi- gány-zene. Lakás: 8—16 korona egy szoba heti bérlete ágyneművel együtt. Étkezés: leves 20 fillér, főzelék 60 fillér, tészta 50 fillér, sültek 80—100 fillér étlap szerint. Gyógyasztalnál reggeli, ebéd és vacsora heti ára 22 korona 40 fillér személyenkint. Bővebbet alulírott tulajdonosnál 3 - 10 Rosenauer Lajos, tulajdonos selmaczbánya 3131 — 1901. tk. sz. Árverési hirdetmény. A nagykárolyi kir. járásbíróság közzé teszi, hogy Papp Miklós volt szatmári jelenleg dobi lakos­nak Orosz György és neje Rist Magdolna nagykárolyi és illetve Szabó Istvánné szül. Kiss Juliánná nagy- somkuti lakos elleni 400 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében miután Orosz György és neje Rist Magdolna nagykárolyi lakosok korábbi vevők az árverési feltételeknek ele­get nem tettek, terhökre a szatmárnémeti kir. tör­vényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén levő Nagykároly községi 727. sz. tjkvi A -j- 1539. hrsz. a. foglalt beltelkes házra és pedig a B. C. alatt Papp Klára javára feljegyzett utóörökösödési és illetve haszonélvezeti szolgalmi jog fentartása mellett az 1881. évi LX. t.-cz. 156. §-a értelmében egész birtokra az árverést 126 korona kikiáltási árban elrenelte, és hogy ezen birtok 1901. évi junius hó 7-ik napjának d. e. 9 órakor Nagykárolyban a kir. járás­bíróság mint telekkönyvi hatóság árverelő helyisé­gében megtartandó nyilvános árverésen a megállapí­tott kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozó a birtok kikiáltási árá­nak 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §.ában s a 3333/81. 1. M. számú Ren­delet 8. §-ban körülirt papírban a kiküldött kezéhez letenni avagy az idézett t.-cz. 170. §-a értelmében eljárni tartozik. Nagy-Károly, 1901. ápril hó 24-én. A kir. járásbíróság. ____________Jancsó, kir. aljbiró. Biz tos és felülmulhatlan szer rovarok ellen. Csakis üvegben árusítva valódi Elárusítók. Rozenberg Zsigmond Schuszteritsch F. Strohmájer Ferencz Ifj. Csepreghy Antal Weisz Lajos Ifj Matolcsy Sándor Nagy-Károlyban Nonn János Wagner Lajos Ferenczy István Janitzky Albert Kaufmann J. és Fa Kerekes Odón Kínál József Petz János Gsengerben: Kondor Pál Ér-Mihály falván: Grosz Herman Lévay Vincze Pollák Móricz Máté-Szalkán : Almer Béla Feldmann Testvérek Fülöp József 3 A szőlő OIDIUM betegsége ellen a legjobb szer a Dr. ASCHENBRANDT-íéle rézkénpor. Leszállított ára Budapesten : 50 kgos zsákokban á kg. 50 fillér ; 10 és 5 kgos zsákokban á kg. 54 fillér. Használata olcsóbb, mert Kevesebb Kell belőle; biztosabb, mert a lombhoz tapid, a szél le nem [ujja; ajánlatosabb — mert a mustot nem büdö­siti — mint a tiszta kénpor vagy a kénmáj. A szőlő érését sietteti, a termés minőségét javítja. Sok termelő megtakarított vele egy permetezést a peronospora ellen és megvédte vele szőlőjét az őszi rotha­dástól. Számos magyar gazda bizonyítványa kívánatra megküldetik. Megrendeléseket elfogad a Magyar Mezőgazdák Szövet­kezete Budapest, (V., Alkotmány-utcza 31. sz.) Megrendeléseket elfogadnaK a vidéki megbízottak is. Megbízott: Zinner István Nagy-Károly. 1—4 Közgazdaság« Védekezés az óidium ellen. (Védekezés a szőlő lisztharmat betegsége ellen.) Szőleink egyik legveszedelmesebb betegsége az o i d i u m (lisztharmat), mely már kora tavasszal meg­képezi a fiatal hajtásokon azokat a góczokat, ame­lyekből egész nyáron rajzik ki a veszedelmes gomba. Amint a bogyó növekedik, belepi piszkos fehér porá­val és vagy megránczositja vagy elrothasztja. Ellene nehezebb védekezni, mint a peronoszpora ellen. Általánosan kénport szoktunk ellene használni, beporozzuk vele a hajtást és a fürtöt. De fontos, hogy most, a nyár kezdete előtt porozzunk, mert a baj keletkezését előzhetjük meg. A tiszta kén port legalább 3—4 szer, de sokszor 5—6-szor kell egy nyáron használnunk. Ugyanis a kénpor leginkább az­zal hat, hogy belőle kénessav fejlődik, ami meg­öli a gomba csirát. Hogy azonban a gombasav fej­lődhessen, oda 15—20 C. fok melegre van szükség. Különösen nyár elején és ősszel, de meg akár­hányszor nyár derekán is, a mi éghajlatunk alatt, alig van a napnak 2—3 ilyen meleg órája, az is ren­desen délközben. A porozást pedig egész nap kell folytatni. A tiszta kénpor nem tapad a növényre, a legkisebb szellő leviszi. Azért nagy szerencse kell ahoz, hogy a reggel és délután kifujtatott kénport az a 1—-3 meleg óra ereje, különösen ha hatás bekövetkezte előtt a pornak az éjszakát is a tőkén kell tölteni, amikor a reggeli harmat is árt neki. Ez az oka, hogy oly gyakran nem hat kedve­zően a tiszta kén por használata és hogy a szőlős gazdáknak oly sokszor kell hiába porozni. Ezen a bajon segít a kénpornak egy uj kompo- zicziója, a dr. A s c h e n b r a n d t-f é 1 e „r é z p o r“ amelyet Magyarországon egy fővárosi előkelő kémiai gyáros állít elő. Ennek a pornak nagymennyiségű preparált réz és mészhydrát tartalma van, ami a kifujtatott szert oda tapasztja a növényhez és o 11 tartja addig, a mig a levegő a kellő hőfokra felmelegedett. Ez a tulajdonsága a „r é z k é n p o r“ hatását függetlenné teszi az időjárástól. — A dr. Aschenbrandt-féle „r é z p o r“ használata tehát már ebből az okból is összehasonlithatlanul előnyösebb mint a tiszta kénporé. Sokkal kevesebb is kell belőle mint a tiszta kénporból, mert a legfinomabb kiporozott réteg is, állandósága folytán elegendő arra, hogy a szőlőtő­két az o i d i u m t ó 1 megvédje. Réztartalma is sok mindenre jó. Számos tapasz­talat van arra, hogy használatával megtakarítható, a megfelelő viszonyok között az első vagy utolsó permetezés. Sok gazda állítja, hogy megvédte szőlőjét az őszi rothadás bizonyos nemétől. Á „r é z p o r‘ sietteti és elősegíti a szőlő-fürt érését és a mustot és a bort nem büdösiti úgy, mint a tiszta kénpor. Terjed is használata, számos előkelő gazda ta­pasztalatairól küldi meg bárkinek aki érdeklődik, a Budapesten levő „Magyar Meződazdák Szövetkezete“ mely a szert forgalomba hozza. Jelen számunkhoz fél iv melléklet van csatolva. Felelős szerkesztő: B A ü D 1S Z JENŐ Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY Glcsó tiőőányai Z)réfier sör. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy a Központi szálloda kér thely isé folyó évi május hó 12-én megnyitom, mely alkalommal sörcsarnokomban a valódi kőbányai Dréher-SÖPt a következő leszállított árakon mérem ki: 1 krigli 26 fillér, 1 pohár 16 fillér, 1 fütty 12 fillér, ezenkívül ZÓna-VÜláSFeg’g'eli mindennap kapható. A n. é. közönség tömeges pártfogását tisztelettel kéri Nagy-Károly, 1901. május hó. József, 3—3 szállodás. Házasulandók figyelmébe! A fővárosi előnyösen ismert Fodor József butorgyáros czég segédraktárait házlebontás végett a követ­kező évnegyedig (f. augusztus 1-ig) kiürí­teni tartozik, a minélfogva elhatározta, hogy az óriási mennyiségben felhalmozott saját műhelyeiben készült bútorzatait u. m. teljes hálószobákat ebédlőket és szalonokat a fentnevezett időig önköltségen árusítja. Elárusitási telep kizárólag : V. Nádor-utcza 2. sz. (József-tér sarok.) Kitűnő jó munkáért a legmeszebbmenö szavatosság nyujtatik. Szabott árak engedmény nélkül, s így tultartás ki van zárva 2—5

Next

/
Thumbnails
Contents