Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
4=3. szám. Nagy-Károly, 1901. deczember 1. XXVH évfolyam. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. *s/ 9 icj >• SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : Nagy-Kár olybán, Jókay-utcza 2. sz. HIVATALOS RÉSZ. 3273—1901. szám. Szatmár vármegye főispánja Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bízott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága az 1886. XXI. t.-cz. 79. §-a értelmében a tisztviselőket a 80. §-ban felsorolt kivételekkel a folyó évi november 28-iki rendkívüli közgyűlés által kitűzendő tisztújító széken 1902. évi január 1-től számítandó hat évre választja. Ekkor fog megválasztatní az alispán, a főjegyző, az I., II., III., IV. s V. aljegyző, a tiszti főügyész, a tiszti alügyész, az árvaszéki elnök, az öt árvaszéki ülnök, a pénztárnok, az ellenőr, a nagykárolyi, mátészalkai, fehérgyarmati, csengeri, szatmári, szinérváraljai, nagybányai, erdődi s nagysomkuti főszolgabíró és a tizenhárom szolgabiró. Évi javádalmazása az alispánnak: 4800 korona fizetés, 1400 korona úti átalány, természetbeni lakás, a tiszti szolga részére 600 korona bér s 240 korona lótartási általány. a főjegyzőnek: 3700 korona fizetés, 600 korona lakpénz s a tiszti szolga részére 240 korona, az I. aljegyzőnek: 2700 korona fizetés s 500 korona lakpénz, a II aljegyzőnek: 2400 korona fizetés s 400 korona lakpénz, a III. aljegyzőnek: 2200 korona fizetés s 400 korona lakpénz, a IV. aljegyzőnek : 2000 korona fizetés s 400 korona lakpénz, az V. aljegyzőnek: 1700 korona fizetés s 400 korona lakpénz, a tiszti főügyésznek : 2600 korona fizetés s 500 korona lakpénz, a tiszti alügyésznek: 2000 korona fizetés s 400 korona lakpénz, az árvaszéki elnöknek: 3700 korona fizetés s 600 korona lakpénz, minden árvaszéki ülnöknek : 2700 korona fizetés s 500 korona lakpénz, T A R C Z A. Vágy. Szeretnék még gyerek lenni. . . Mindig. . . mindig csak nevetni. . . Bekenném az arczom sárral. . . S ki kapnék a pipaszárral! Hátulgombos, uj nadrágba Felugranék a faágra. . . Madár tojást keresgélnék, Száz nadrágot összetépnék. . . Egy-egy kurta délutánra Nem mennék az iskolába, Az erdőkbe, ki a rétre Kipirulva nevetgélve. Henteregnék porba, sárba, A lányokkal elcziczázva, Átszaladnék hegyen . . . völgyön És kaczagnék mindörökkön. . . Megfognám a mama karját, Kikoldulnék egy-két krajczárt, No mire kell, hogyha kérdi . . . Valami irkát mesélni. . . S czukrot vennék egy kis lánynak . . . Annak a kis vadvirágnak . . . Kapnék érte csak egy csókot: Megköszönném nagyon jó volt. Az lenne a feleségem Megmondanám, hogy megkérem, Akkor aztán babát veszünk S nagyon . . . nagyon boldog leszünk. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés be* küldése mellett 5 korona. ns# ügyes szám áru 20 fillér, ima pénztárnoknak: 2700 korona fizetés s 500 korona lakpénz, az ellenőrnek : 2000 korona fizetés s 400 korona lakpénz, minden főszolgabírónak: 2700 korona fizetés, 1000 korona úti átalány, 500 korona irodaátalany és a tiszti szoJafrtj»aére 200 korona, az erdődi s nagysomkuti főSbigaoiro' természetbeni lakást, a nagykárolyi, szatmári s nagybányai főszolgabíró 500 korona, a mátészalkai, fehérgyarmati, csengeri és szinérváraljai 400 korona lakpénzt kap, a nagykárolyi s erdődi főszolgabíró iroda-helyiségéről a vármegye gondoskodik, a többi főszolgabíró irodabér czimén 500 koronát kap, minden szolgabirónak: 1800 korona fizetés s 300 korona lakpénz. Pályázók igazolni tartoznak, hogy minősítésük az 1883. I. t.-cz. 1. §-ában élői# követelményeknek megfelel. E törvény 3-ik szakaszában körülirt képzettség kimutatása megkivántatik az alispáni-, fő- és aljegyzői, főszolgabírói és szolgabirói állásra pályázóktól. A tiszti fő- és alügyészi állásra pályázóktól az ügyvédi vizsgának, az árvaszéki elnöki és ülnöki állásra pályázóktól legalább a jogtudományi államvizsgának sikeres letétele és igazolása kívántatik. Pénztárnoki és ellenőri állásra csak azok pályázhatnak, kik a minősítési törvény 18-ik szakaszában előirt képzettséggel bírnak. Szolgabirói állásra pályázhatnak azok is, a kik a jogi 4 évi tanfolyamot elvégezték, de az államtudományi államvizsgát még le nem tették. Ezek megválasztás esetén kötelesek az államvir^gát szolgálatba lépésük után legkésőbb egy év alatt letenni, különben állásukat vesztik. Szatmár vármegye azon tisztviselőit, a kik jelenlegi állásukban kívánnak továbbra is alkalmaztatni,Vagy oly állásra pályáznak, a melyre a törvény a mostani állásukban megkívánt képzettségnél magasabb minősítést nem ir elő, a minősítési okmányok bemutatása alól felmentem. Személyesen előterjesztendő pályázati kérvényeket deczember 8-ig átveszek. Nagy-Károly, 1901. november 18. Gr. Hugonnai Béla, főispán. Szeretnék még gyerek lenni: , Mindig mindig csak nevetni. . . Azt se tudni, hogy van álom, Sirni is kell a világon ! Fliesz Henrik. Három ország határán. (Barangolás az Aldunán.) Irta és a Nagykárolyi Kölcsey egyesületben 1901. évi november 17-én felolvasta Nagy Sándor. Folyt, és vége. Belgrádban. (Belgrád története. — A belgrádi vár és a városrészek. — Belgrád sétatere. — A szerb királyi palota. — Belgrádi középületek — Topcsider. — Lunye- vicza Nikodem. — A belgrádi gólya — Draga királyné. — Sándor király.— Milán király. — Szerb katonaság. — Egyenruha mánia. — Belgrád világítása és közlekedési viszonyai. — Szerb pénzszámitás. — Bocskorból épült paloták. — Kantáros ökrök. — Szerb rendőrtisztviselők előzékenysége.) Belgrád az Avala hegy lábainál terül el a Duna és Száva összefolyásánál, és pedig a Duna felől a régi város, a Száva felől pedig az újkori modern Belgrád. Belgrádot, a régi hires magyar Nándorfejér- várt szerbül Beográdnak (a mi magyarul fejérvárat jelent,) törökül pedig Dar ul Dsihadnak (magyarul vallásháború színhelye) nevezik. Belgrád a varból és a tulajdonképeni városból áll, s a város ismét hat városrészre oszlik, u. m. a dunavszki kvartra vagy dorcsolra, a varoszki kvartra, a szavszki kvartra, a teraziszki kvártra, a vracsarszki kvártra és a kalilulsz- ki kvártra. Belgrád történelme csaknem azonos Zimonyéval. Bele esik a keletet a nyugattal összekötő nagy világforgalmi útvonalba s egyik fő góczpontja annak. A rómaiak Singidunumnak hívták, a középkor folyamán pedig Álba Bulgarorumnak, Belogradumnak és Balleg- radának nevezik. A népvándorlás korában az avarok, Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetten levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. _____________ Sz atmár vármegye közönségének 1901. évi november hó 28-án tartott rendkívüli bizottsági közgyü- lgggnek^ jegyzőkönyvi kivonata. 1083—1901. bjkv. sz. Olvasla'tott a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter urnák f. évi nov. hó 7-ről 112,421. sz. alatt kelt körrendeleté, melyben tekintettel arra a körülményre hogy az 1895. évi deczember havában megtartott általános tisztujitás alkalmával megválasztott vármegyei tisztviselők megbízatása f. évi deczember hó 31-én lejár — felhívja a vármegye közönségét, hogy az általános tisztujitásnak az 1886. XXI-ik t.-cz. 79. §-sa értelmében az év vége előtt leendő megtartása iránt akként intézkedjék, hogy az uj tisztikar a jövő év január hó 1-én működését megkezdhesse. — Kifejezésre juttatja egyidejűleg azon meggyőződését, hogy a vármegye közönsége tisztviselőt választó jogával egybekötött erkölcsi felelősség átérzésének és az ide vonatkozó törvények rendelkezéseihez való lelkiismeretes alkalmazkodásának együttes hatása képes csak biztosítani azon czél elérését, a mely az 1886. XXI. t.-cz. rendelkezéseiben nyer kifejezést, és ezért kiváló súlyt helyez arra, miszerint a vármegyék törvényben gyökerező nagyfontosságu tisztujitása jogukat — minden más tekintetek háttérbe szorításával — egyedül a közigazgatás jól felfogott érdekeinek kielégítése c céljából gyakorolják, végül figyelmezteti a vármegye közönségét, hogy úgy a megválasztott vármegyei tisztviselők minősítését illetőleg, valamint a választási eljárás ellen esetleg benyújtott panaszokban az 1896. XXVI. t. ez. 42. §-a értelmében a m. kir. közigazgatási bíróság van hivatva eljárni. A felolvasott belügyminiszteri körrendelet tudomásul vétetvén, az állandó választmány véleményével egyezőleg — a vármegyei székház nagytermében megtartandó tisztújító közgyűlés határidejéül 1901. évi deczember hó 19-ifc és következő napjai azzal tűzetnek ki, hogy az ülés 19-én d. e. 10 és fél órakor veszi kezdetét. A közgyűlés ezen határozatáról a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur külön felirat, vármegyei főispán ur ő méltósága külön kisérő irat utján a határozat csatolása mellett, — továbbá a járási főszolgabíró és polgármesterek kihirdetés, — valamint az összes vármegyei tisztviselők, és az 1902. évre érvényes megbízatással és jogosultsággal biró vármegyei bizottsági tagok tudomás végett jegyzőezek után a bolgárok, majd a bizanczi császárok bírják, mig IV. Béla alatt magyar fenhatóság alá jut, s ott is maradt csekély kivétellel csaknem állandóan egész 1521. évi aug. 29-ig, a mikor is Oláh Balázs hősies védelme daczára árulás utján török kézre jutott. 1688-ban Lipót visszafoglalta, de l690-ben_ ismét elvesztette, mig végre 1717-ben Szavoyai Éugén újra elfoglalta, de csak 1738-ig maradt magyar kézen, mert akkor a török újra visszafoglalta, de a kitől Laudon 1789-ben ismét visszavette, s ez ostrom alatt II. József császár maga is Zimonyban tartózkodott és Zi- monyban ma is meg van az a ház, a hol szállva volt. A szisztovói béke értelmében 1792-ben visszaadták a töröknek, s bár Belgrád maga Szerbia fővárossá volt, a vár egész 1867-ig török kézen maradt, s ekkor tűnt el Belgrádról végképen a félholdas lobogó, 1872-ben pedig a szerb királyság székhelye lett. Belgrád fejlődése tulajdonképen 1867-tel kezdődik. Fontos szerepet játszik hazánk történelmében s az ő fejlődésének bölcsője is egykorú a mi ujabbkori alkotmányos életünk nagy esztendejével. S meg kell vallani, hogy igyekeznek helyre is pótolni mind azt, a mit a hosszú idegen uralom alatt mulasztottak. Belgrádnak ma körülbelül 65—70 ezer lakossá van, s élénk, csinos város, fekvése elragadó szép s az újkori Belgrád egész modern város, széles, egyenes, egymást derékszögben metsző utczákkal, díszes fasorokkal. Öntudatosan van építve, nem úgy mint a mi Budapestünk, a hol a levegőt elveszik az embertől. Főbb utczái aszfalt vagy czement gyalogjárókkal vannak ellátva, az utczák pedig topcsideri gránit koczkákkal vannak burkolva, a mely igen kemény kő, szép fekete vörös szinü szürkével árnyalva, de az a nagy hibája van, hogy könnyen törik. A vár két részre oszlik, u. m. a felső vagy fellegvárra s az alsó vagy vizi várra. A felső várban van a katonai főparancsnokság épülete, mely Milán király lakhelyéül szolgált. Itt vannak a kaszárnyák, egy négyszáz lépcsőzetü mély kút és a katonai kórház. A vizivárban pedig a katonai raktárak és mü-
