Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-24 / 47. szám
Nagy-Károly, 1901. november 24 U7. szám. XXVIL évfolyam SZATMÁR vármegye hivatalos közlönye.- * MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Hagy-Kár oly ban, Jókay-utcza 2. az. HIVATALOS RÉSZ. 3273—1901. szám. Szatmár vármegye föis pánja. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bízott Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága az 1886. XXI. t.-cz. 79. §-a értelmében a tisztviselőket a 80. §-ban felsorolt kivételekkel a folyó évi november 28-iki rendkívüli közgyűlés által kitűzendő tisztújító széken 1902. évi január 1-től számítandó hat évre választja. Ekkor fog megválasztatni az alispán, a főjegyző, az I., II., III., IV. s V. aljegyző, a tiszti főügyész, a tiszti alügyész, az árvaszéki elnök, az öt árvaszéki ülnök, a nagykárolyi, mátészalkai, fehérgyarmati, csen- geri, szatmári, szinérváraljaí, nagybányai, erdődi s nagysomkuti főszolgabíró és a tizenhárom szolgabiró. Évi javadalmazása az alispánnak : 4800 korona fizetés, 1400 korona úti átalány, természetbeni lakás, a tiszti szolga részére 600 korona bér s 240 korona lótartási általány. a főjegyzőnek: 3700 korona fizetés, 600 korona lakpénz s a tiszti szolga részére 240 korona, az 1. aljegyzőnek: 2700 korona fizetés s 500 korona lakpénz, a II aljegyzőnek: 2400 korona fizetés s 400 korona lakpénz, a III. aljegyzőnek : 2200 korona fizetés s 400 korona lakpénz, a IV. aljegyzőnek: 2000 korona fizetés s 400 korona lakpénz, az V. aljegyzőnek: 1700 korona fizetés s 400 korona lakpénz, a tiszti főügyésznek : 2600 korona fizetés s 500 korona lakpénz, a tiszti alügyésznek: 2000 korona fizetés s 400 korona lakpénz, az árvaszéki elnöknek: 3700 korona fizetés s 600 korona lakpénz, minden árvaszéki ülnöknek : 2700 korona fizetés s 500 korona lakpénz, ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett o korona. ügyes szám ára 20 fillér. *==a pénztárnoknak: 2700 korona fizetés s 500 korona lakpénz, az ellenőrnek : 2000 korona fizetés s 400 korona lakpénz, minden főszolgabirónak: 2700 korona fizetés, 1000 korona úti átalány, 500 korona irodaátalány és a tiszti szolga részére 200 korona, az erdődi s nagysomkuti főszolgabíró természetbeni lakást, a nagy károlyi, szatmári s nagybányai főszolgabiró 500 korona, a mátészalkai, fehérgyarmati, csengeri és szinérváral- jai 400 korona lakpénzt kap, a nagykárolyi s erdődi főszolgabiró iroda-helyiségéről a vármegye gondoskodik, a többi főszolgabiró irodabér czimén 500 koronát kap, minden szolgabirónak: 1800 korona fizetés s 300 korona lakpénz. Pályázók igazolni tartoznak, hogy minősítésük az 1883. I. t.-cz. 1. §-ában előirt követelményeknek megfelel. E törvény 3-ik szakaszában körülirt képzettség kimutatása megkivántatik az alispáni-, fő- és aljegyzői, főszolgabírói és szolgabirói állásra pályázóktól. A tiszti fő- és alügyészi állásra pályázóktól az ügyvédi vizsgának, az árvaszéki elnöki és ülnöki állásra pályázóktól legalább a jogtudományi államvizsgának sikeres letétele és igazolása kívántatik. Pénztárnoki és ellenőri állásra csak azok pályázhatnak, kik a minősítési törvény 18-ik szakaszában előirt képzettséggel bírnak. Szolgabirói állásra pályázhatnak azok is, a kik a jogi 4 évi tanfolyamot elvégezték, de az államtudományi államvizsgát még le nem„t'‘ték. Ezek megválasztás esetén kötelesek az államvizsgát szolgálatba lépé- sök után legkésőbb egy év alatt letenni, különben állásukat vesztik. Szatmár vármegye azon tisztviselőit, a kik jelenlegi állásukban kívánnak továbbra is alkalmaztatni, vagy oly állásra pályáznak, a melyre a törvény a mostani állásukban megkívánt képzettségnél magasabb minősítést nem ir elő, a minősítési okmányok bemutatása alól felmentem. Személyesen előterjesztendő pályázati kérvényeket deczember 8-ig átveszek. Nagy-Károly, 1901. november 18. Gr. Hugonnai Béla, főispán. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetten levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. ________ 33 44~- «7ám Szatmár vármegye főispánja. 1901, ---------------------2-----------------Me ghívó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait a november hó 28-án délelőtt 9 órakor kezdődő ~ ül é s i © a vármegye székházának kis tanácstermébe tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1901. november 18. Gróf Hugonnai Béla, — főispán. 3345__1901. sz. Szatmár vármegye főispánja. Me ghívó. Van szerencsém a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjait a november hó 28-án délelőtt IOV2 órakor kezdődő rendkívüli közgyűlésre a vármegye székházának nagytermébe tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1901. november 18. Gróf Hugonnai Béla, főispán. Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságu belügyminiszter ur leirata az általános tisztujitások tárgyában. Fj. 2. Alispáni előterjesztés a csengeri választó-kerületben a képviselő-választás alkalmával felmerült költségek tárgyában. Fj. 3. Alispáni előterjesztés a községi számadásoknak átvizsgálása ügyében 987. bjkvi f. évi határozattal elrendelt felirat fel nem terjesztése tárgyában. Fj. 4. Király-Darócz község képviselő-testületének a Királydarócz—gilvácsi esetleg kismajtényi egyes vágá- nyu lóvonatu vasút létesítése ügyében kelt kérvénye. V*. 5- 118. Csomaköz 1897—1898., Börvely 1898. évi számadása, Nagy-Sikárló, Monostor, Kis-Sikárló, Tyúkod, Csenger-Ujfalu, Ura, Mező-Aranyos,Tománya, T Á R C Z A. Három ország határán. (Bai angolás az Aldunán.) Irta és a Nagy károlyi Kölcsey egyesületben 1901. évi november 17-én felolvasta Nagy Sándor. (A zimonyi milleniumi emlék.— Régi magyar dicsőségünk. — Zimonyi tapasztalatok. — Zimony története. — Zimonyi középülete«. — Útlevél beszerzés. — Átrándulás Belgrádba ) Oly sok szépet hallottam és olvastam az Alduna szépségeiről, hogy évek óta hőn égtem a vágytól, azt színről színre láthatni, mig a nyár folyamán összekötve azt az atyafiságos és baráti látogatással, e vágyamat megvalósíthattam, s Novszkáról, keresztül a dúsgazdag Szerémségen vasúton az Alduna kezdőpontjára Zimonyba jutottam. Zimony elragadó szép helyen fekszik. Az egész várost uralja a régi Hunyady vár helyén emelt milleniumi emlék. Impozáns román stylben épített torony ez három emelettel, tetején kiterjesztett szárnyú bronzból öntött hatalmas turul madárral, a mely csőrében arany kardot tart. A tornyot a Szerémség felé néző homlokzaton az első emeletnél Hungária kőből faragott díszes szobra disziti, mellette két oldalon egy-egy Hunyady korabeli harczos vitézzel. Valóban költői gondolat volt ez imponáló emléket, mely 80 ezer forintba került, e festői pontra, melyhez annyi történelmi emlék fűződik, helyezni el. A toronyból fenséges tájkép tárul a szemlélő elé, s három ország határolja látképünket. Előttünk Belgrád terül el, a Duna és Száva partjain, kelet észak és dél felé a magyar Dunántúl a végtelen magyar Alföldben vész el tekintetünk s a Temes partjain Pancsova fehér tornyai csillognak felénk, mig nyűgöt felé a szlavóniai szerémi termékeny síkságon elszórt falvak lel-felvillanó tornyain akad meg szemünk, s a Duna folyása csillog ezüst övszalagként a Szerémség felől óriás magas függélyes bősz partokkal. A milleniumi emlék tornyot a csinosan parkírozott Hunyady várbeli bástya falak környékezik. Oly elragadó, oly fenséges kép tárul innen elénk, hogy nem hiszek oly fásult szivet, melyet magával ne ragadna. Gondolataim a múltba röpülnek vissza. Szemben velem Nándorfejérvár Szavoyai Eugén által emelt, épen maradt bástyafalai meredeznek ég felé, előttem a nagy törökverő hadvezér Hunyady János halottas ágya tárul fel, midőn nándori fényes diadala után ide jön meghalni az általa annyira kedvelt Zimonyba. Szemeimbe önkételenül könnyek tolulnak, a mint tekintetem a fejedelmi Duna locsogó habjain siklik tova, és szivembe nyilalik azért a sok drága magyar vérért, mely nemzetgyilkoló szörnyű harczokon Zimony s Nándorfejérvár birtokáért elfolyt, a Duna habjait pedig vérrel telítve vélem tova siklani s felsóhajtok a költővel: „Buda, Mohács, Nándornál elfutó, Tán honom könnye vagy te nagy folyó! De haliga! Álmodozásomból harangszó ver fel. Dél van. Hisz ez a déli harangszó is a magyar dicsőséget hirdeti! Hisz ezt a déli harangozást III. Kaliksz- tus pápa épen a Hunyady 1456. julius 22-iki nándori diadala emlékére rendelte el a keresztyén világban. Ez a déli harangszó a legnagyobb magyar fegyvertény dicsőségét hirdeti az egész keresztyén világban s a Nándorfejérvári diadalban elesett 40 ezer török halotti siratóját zengi; mert ennyi török esett el e napon az emberirtó harczban, továbbá 300 ágyú, 200 hajó, tenger felszerelés volt a hadi zsákmány s maga a hatalmas Mohamed is futva, sebesülten menekült. Megint csak a költő jutott eszembe, s felsóhajtottam Petőfivel: Magyar dicsőség, mi valál ? Hulló csillag ? mely tündökölt, Aztán lehullott a magasból És mindörökre elnyelé a föld. De ne ábrándozzunk, hanem térjünk vissza a földre. Nézzünk szét Zimonyban. Mondhatom érdemes reá! Mert sokat, nagyon sokat tanulhatunk mi a szlavóniai és horvát városoktól, csin, ízlés, tiszteség, olcsóság a főjellemvonása mindnek, s szeretik a fát, annyira, hogy alig van oly kis város, melynek egy kis parkja ne lenne. Mi örökösen panaszkodunk, hogy nincs idegen forgalmunk. Budapestet világvárossá akarjuk tenni, s ott sem tudunk idegen forgalmat teremteni. — Miért? —- Mert Magyarország a tejjel és mézzel folyó Kanaán talán a legdrágább hely az utas számára az egész föld kerekségén. Szlavóniában alig van oly kis hely, a hol csinos, tisztességes vendéglő vagy korcsma ne adna enyhet olcsón az utasnak. Nálunk méregdrágán sanyargatják agyon az utast. Midőn Zimonyba szeptember 3-án este 10 órakor megérkeztem, urias egyfogatu kocsi vitt be 60 krért a villamvilágitással ellátott utczákon keresztül a főutezán lévő fényes Streicher szállóba. Midőn elszállásoltak s körülnéztem az európai komforttal, villanyvilágítással ellátott, első emeleti erkélyes szobámban, a hátam kezdett borsózni a fizetségtől, s egy napra teljes kiszolgálással 1 frt 40 krt fizettem érte Ézt a mi vendéglőseink nem hiszik el, mert ők egyszerre akarnak meggazdagodni. Pedig Streicher is semmivel kezdte, s van olyan kitűnő magyar konyhája és jó bora olcsó tisztességes árban, hogy otthon sem izük jobban a jó magyaros ebéd mint nála. Na dehát van ott idegen forgalom is, az is igaz; mert Zimony egyik főköz- vetitő hely a kelet és nyűgöt közt, s utczái, indóháza, kikötői budapesti élénkségüek. Zimonynak a legutóbbi népszámlálás szerint 15,002 lakossá van s Horvát-Szlavon országnak népesség tekintetében harmadik várossá, a belvárossá pedig egész nagy városi színezetű. Az általam látott horvát szlavón városok közt a legkevésbbé chauvain, a mennyiben az utczák feliratai is három nyelven t. i. horvát, német s szerb nyelven vannak. Pár helyen magyar czégfelirást is láttam, s különösen jól esett magyar zenét rég nem hallott füleimnek, hogy magyar czigány játszott a vacsoránál. Hát bizony az nem volt Fátyol Józsi, de Zimonyban az is jó volt.
