Szatmármegyei Közlöny, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-21 / 16. szám
Nagy-Károly, 1901. április 21. ne. szám. XXYII. évfolyam. V _______ SZ ÁTMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. *s=SZERKESZTŐSEG ÉS KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők : A agy-Kór olybán, Jókay-utcza 2. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyoi községek egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett ö korona. hf# Egyes szám ára 20 fillér. «=Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 11080—1901. sz. Hirdetmény. A vármegye közönségének f. évi ápril hó 12-én tartóit rendkívüli közgyűléséből 330. Bjk. sz. a. k. határozatot, azzal teszem közhírré, hogy az ellen a netaláni felebbezések 15 napon belül hozzám beadhatók. Nagy-Károly, 1901. ápril 19. Nagy László, alispán. Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban 1901. évi április hó 12-én tartott rendkívüli bizottsági közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 330—1901 bjkvi sz. Olvastatott vármegyei alispán előterjesztése, melylyel bemutatja, a „Pesti hazai első takarékpénztár egyesületinek értesítését mely szerint az 1900. évi decz. hó 30 án tartott közgyűléséből 1108 bjkvi sz. a. kelt közgyűlési határozattal a Zsibó—n.-bányai h. é. vasút segélyezésére megszavazott 90000 koronás kölcsön felvételére vonatkozólag megküldött részletes feltételek illetve kötelezvény minta elfogadására nézve névszerinti szavazás megejtésével újabb határozat hozatalát követeli. Az állandó választmány véleményével egyezőleg a Zsibó—nagybányai h. é. vasút segélyezésére megszavazott 90000 korona segélyösszeg fedezetére az alább részletezett feltételek mellett a Pesti hazai első takarékpénztár egyesülettől, az elrendelt névszerinti szavazás eredményeként: Nagy László, Isaák Dezső, Kölcsey Antal, Domahidy Sándor, Deb- reczeni István, Kaufmann Márton, Reök Gyula, Kaufmann Ignácz, Ilosvay Ferencz, Kaufmann Jenő, Jeney Géza, Ilosvay Aladár, Kacsó Károly, Nonn Ferencz, Illyés Olivér, Bornemissza Géza, Simkó Géza, Gorzó Bertalan, Lucz György, Csaba Adorján, Kardos Lipót, Demidor Ignácz, Baudisz Jenő, Kende Zsigmond, Kozma Gerő, Mangu Béla, Horváth Mihály, Herskovits Miksa, Péchy István, Gáspár Pál, Domahidy Elemér, Dr. Jászy Ferencz, Ilosvay László, Péchy Péter szavazatával tehát egyhangúlag a kölcsön felvétetni elhatá- roztatik, és ugyan akkor a következő kötelezvény: Alulírottak mint Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának 1901. évi ...............hó . . . -én tartott kö zgyűlésében . . . . sz. a. hozott határozatával a jelen kötelezvény aláírására és a pénzfelvételre kiküldött megbízottak elismerjük ezennel, hogy a Zsibó— Nagybányai h. é. vasút részére megszavazott segély összeg kifizetésére Szatmárvármegye részére a „Pesti hazai első takarékpénztár egyesület“-tői 4 1/z °/o-ot kamatozó kötvényekben 90000 koronát azaz kilenczvenezer koronát vettünk fel kölcsön törvényhatósági kölcsönképen. 1. Kötelezzük adós Szatmárvármegye közönségét és jogutódait egyetemlegesen, hogy a jelen kötelezvénynek a hitelező egyesület birtokába leendő átadásával tényleg elszámoltnak és fölvettnek elismert kölcsöntartozását a kötelezvény keltétől számított 50 azaz Ötven év alatt félévi részletekben évenkint 5\50 század azaz öt egész és ötvan század százalékkal fogja törleszteni, és pedig aképen, hogy a kölcsön törlesztéséül megállapított 2475 kor. azaz kettőezernégyszázhetvenöt korona félévi törlesztési hányadot, melyben a tőke- törlesztés kamat és kezelési költségek benfoglaltatnak, mindenkor félévenként előre februárius augusztus hónapok (1) első napján fogja Budapesten a „Pesti hazai első takarékpénztár egyesület“ pénztáránál, készpénzben befizetni. 2. A kölcsöntőke, kamat és kezelési költségek törlesztéséül szolgáló 2475 kor. azaz kettőezernégyszázhetvenöt kor. törlesztési hányadok az első félévi törlesztés napjától számított 50 évig tehát 100 féléven át mindig félévről félévre, megszakítás nélkül folytonosan fizetendők. 3. A mennyiben adós vármegye közönsége vagy jogutóda a jelen kötelezvényben megállapított törlesztési hányadokat a meghatározott határidőkben pontosan befizetni elmulasztaná, köteles mindenkor a lejárat napjától a kifizetés napjáig számítandó 6 százalék azaz hatszázalékos késedelmi kamatot és ezen kívül — ha a késedelem 30 azaz harmincz napnál hosszabb és az egyesület igazgatóságától fizetési halasztást nem nyert —- a rendes időben be nem fizetett összeg után még 1 °/o azaz egy százalék bírságot is megfizetni. 4. Adós Szatmár vármegye közönsége fen- tartja magának a jogot, hogy a jelen kötelezvényben foglalt kölcsönt a hitelező egyesület igazgatóságához intézett de csak félévi fizetési határnapon eszközölhető előleges hathónap; írásbeli bejelentés, valamint 3 százalék, azaz három százalék stornódij megfizetése mellett a kikötött határidő előtt is visszafizethesse akár pénzben, akár pedig ugyanazon kamatlábú és lejáratú kamatozó kötvényekben, a minőben a kölcsönt fölvette, vagy arra készpénzben rendkivüli tőke- törlesztéseket tehessen. — Részletfizetések azonban csak oly összegben történhetnek, melyek által egy vagy több tervszerű törlesztési tőkerészlet maradék nélkül kiegyenlittetik. Az ily részletfizetések a legközelebb lejáró tőkerészletek törlesztésére fordittatnak ezek azonban a tervszerű törlesztést — mely továbbra is az eredetileg megállapított határidőkben és összegekben teljesítendő — meg nem szakítják, hanem csak is a törlesztési évek számát kevesbítik és csak is a felmondást követő legközelebbi fizetési határnapon teljesíthetők. A mennyiben azonban a jelen kötelezvényben foglalt kölcsön esetleg a hitelező „Pesti hazai első takarékpénztár egyesület“-nél konvertáltatnék, az esetben adós vármegye a fent kikötött stornódijat nem tartozik fizetni. 5. Kötelezzük adós vármegye közönségét és jogutódait egyetemDvesen, mindazon terheket viselni, melyek ezen k.‘ ’ ' létből folyólag a jelenleg fennálló vagy jövőh , -tolandó törvények alapján akár a tőke, akár a k - t akár pedig a kamatozó kötvények, vagy azok szelvényeinek megadóztatása következtében fizetendők. 6. A hitelező egyesületnek — jelen kötelezvényben kikötött egyéb jogosultságok épségben tartása mellett — joga van, tekintet nélkül az itt megállapított határidőkre vagy törlesztési föltételekre, követelését azonnal lejártnak tekinteni, ha adós vármegye közönsége vagy jogutóda bármely törlesztési részletet a hozzá intézett felszólítás után a kitűzött határidőben befizetni csak egyszer is elmulasztaná, a késedelmezés folytán felmerült késedelmi kamatot, esetleg bírságot kiegyenlíteni vonakodnék. 7. Per esetére alávetjük adós vármegye közönségét és jogutódait a hitelező egyesület által szabadon választható bármely bíróság előtt az 1868. L1V. illetőleg az 1881. LIX. és az 1893. XVIII. t. ez. értelmében a sommás eljárásnak és az 1874. XXXV. t. ez. 111. 112. §§-ai, illetőleg az 1881. LX. t. ez. szerinti végrehajtásnak. 8. A netáni per — végrehajtási és ügyvédi eljárási T Á R C Z A. Ind legenda. Hallga csak, —■ mese szól, — gangesparti nádban Ősbozót regélte fejér éjszakában Ingó holdsugárnak. Parti szél hallgatta, — röptében elkapta, Ingatta, lengette, — valahol elhagyta Mikor belefáradt. Sugaras hajnalán az öreg világnak Mikor ifjú földén még istenek jártak És virult az Éden, Bűbájos csoda állt, szent paradicsomfa Ágas bogas, ékes —r gyümölcsbe borulva Az öröm kertjében. S szólt Bráhma : „E fában kedvem telik nékem Áldással megáldom, malaszttal tetézem, Oly igaz, mint élek! Lelket csókolok rá, legyen a termése Érző csodagyümölcs, osztályosa, része Szivem melegének.“ És lön a mint mondá. De hogy tovaszállott, Ott terem a másik, az ősgonosz átok A sötétség atyja. Éles tőrt von elő, — s csak úgy tréfaképen A sok érző lelket elvágja középen S ott hagyja kaczagva. S hogy a hajnali szél a lombot megrázta Fél gyümölcs, felesziv széthullt a világba Viharos pusztákba. Hangos lett az Éden fájdalmak jajától, Fél szív a felétől messzekerült, távol S mind elhagyott árva. _____________________ Azóta mind máig nem szűnt el az átok, A vihar még egyre járja a világot És bár ázva-fázva Csupa gyászos lélek temetné a gyászát, Csupa társtalan szív keresi a társát, Sohasem találja. Olykor némelyikünk ujjongna felére, Véletlenül illik néha fél a félbe : Találomra épen, De valami mégis hiányzik belőle Felébredünk tőle,^— mert az álmunk dőre: Messze van az Éden. Margit. A kadét. 1. . . . Éjfél felé a tiszt urakon, valamennyin erőt vettek a színes hangulatok, káprázatok és legfeljebb csak abban különböztek már egymástól, hogy egyikük vörösnek, a másikuk narancsszínűnek, a harmadik meg kéknek látta a világot. Ez alatt a világ alatt pedig a kis vidéki kávéházat kell érteni, a melyet egy időig az ezred tisztikara bojkottált, kiadták ugyanis az ordre du bataillet, hogy abba a kávéházba, amelybe czivilek is járnak, tiszt nem teszi be a lábát. Oka ennek a szigorú parancsnak az volt, hogy az ezredes ur felesége és a polgármesterné valamin összekülönböztek egy jótékonysági bálon. Mi lehetett ennek a legtermészetesebb következménye ? Az, hogy az ezred tisztjeinek nem volt szabad ezentúl czivilek közé menniök, tehát a kávéházba sem. Hangsúlyozni kell ezt az a-t, mert a városkában nem volt több kávéház, igy tehát a tisztek egész délutánokon át azzal mulatták magukat, hogy kaszárnya viziteket tartottak a legénység rémületére, vagy pedig a tiszti étkezőben ásitoztak. Mikor azután kellő formában elégtételt kapott az ezredesné, egyszerre becsületes ember lett a polgár is, aminek nem annyira a polgárság örült, mint inkább a tisztikar, hogy hála istennek, lehet ismét hol agyonütni a délutánokat, az átkozottul unalmas estéket. Sajátságos, hogy az ezredes urnák és tiszteknek ez a jó véleménye a polgárságról első sorban abban nyert kifejezést, az immár békés napokban, hogy nap-nap után óriási dőzsölések folytak a kávéházakban, úgy hogy a kávés buzgón imádkozott azért, hadd legyenek csak efféle konfliktusok, annál édesebb a kibékülés s — annál több cognakot, meg pezsgőt fogyasztanak a tiszt urak a kibékülés örömére. A negyedik zászlóalj potrohos parancsnoka, Seid alezredes vitte a szót: — No ha holnap sem lesz velünk ő excellenciája megelégedve, akkor soha. Egy kis tömsi fiatalember, valami tiszteletbeli vármegyei harmadik aljegyző vágott közbe: — Miért éppen most, alezredes ur ? Az ital úgy látszik azt eredményezte az alezredesben, hogy kezdett egyszerre őszinteségi rohamokban szenvedni. — Mondja, aljegyző ur, ugye tudja, hogy két hónapig nem jártunk kávéházba ? — Tudom. — Nos, mit, gondol, mit tettünk ez alatt az idő alatt ? — Azt már nem tudom. Most már kitört az alezredesből az ősszinteségi roham : — Hát vérig szekáltuk a legénységet. A czivilek, meg az idősebb tisztek lehetetlenül részeg mosolylyal feleltek erre a beszédre, egy villogó szemű kis kadét, akinek alig pelyhedzett még az álla, nyugtalanul kezdett köhécselni. Ez még józan volt. Az alezredes egyszerre filozofálni kezdett s a kadét köhécseléséből arra a meggyőződésre jutott, hogy a kadét szemte- lenkedett. JNK~ Olcsó bevásárlási forrás I *9| Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy bevásárlási utániról hazaérkeztem és raktárom újólag a legdivatosabb ruhaszövet-, karton és hazai gyártmányú vászonáruval rendeztem be. Legújabb aranydiszek és gombok nagyválasztékban. Tisztelettel kéiem a n. é. közönséget erről meggyőződést szerezni és bizalmával megtisztelni. Kiváló tisztelettel Üzletem, Kaufmann Jakab ur házában. 7-10 JU.OMEN TI lit HISZ.
