Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-04-08 / 14. szám
Nagy-Károly, 1900. ápril 8. 14=_ szám. TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI és VEGYEST ART ALMU HETILAP. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZIiÖNYE.-s* MEGJELEN MINDÉ VASÁRNAP, hová SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Károly ban, megyeház-utcza 4G. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4- kor. Negyedévre 2 kor Megyei községek, egyházak cs iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.-B* ügyes szám ára 20 fillér. *&Hirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Bólyegdij minden beigtatásórt 60 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levele zőktöl fogadtatnak el. HIVATALOS RÉSZ. 666—1900. sz. Szatmár vármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatóságánál választás utján betöltendő tiszti alügyészi állásra pályázatot hirdetek. A törvényhatóság a tiszti alügyészt tavaszi közgyűlésében fogja megválasztani. Évi javadalmazás 1800 korona fizetés s 400 korona lak pénz. Minősítés tekintetében az 1883. : I. t.-cz. 1. és 5. §-ai irányadók. Pályázati kérvényeket május l-ig átveszek. Megjegyzem, hogy a törvényhatóság márczius hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében a tiszti al- ügyesz fizetését 11 és fél százalékkal emelte, e határozat azonban még nem jogerős. Nagy-Károly, 1900. márcziús 31. Gróf Hú g o rma i Béla, 1—2 főispán. 639 1900. sz. Szatmár vármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatóságánál kinevezés utján betöltendő alszámvevői állásra pályázatot hirdetek. Évi javadalmazás : 1800 korona fizetés és 400 korona lakpénz. Figyelemmel arra, hogy ez állást esetleg alacsonyabb fizetési fokozatban levő alszamvevő nyerheti el, egyidejűleg egy 1600 korona évi fizetéssel és 300 korona lakpenzzel javadalmazott alszámvevői állásra is pályázatot nyitok. Minősítés tekintetében az 1883. I. t.-cz. 1. és 17. §-ai irányadók. Pályázati kérvényeket május 1-iq átveszek. Megjegyzem, hogy a törvényhatóság márczius 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében az alszámvevői fizetést 11 és fél százalékkal emelte, e határozat azonban nem jogerős. Nagy-Károly, 1900. márczius 26. Gróf Ilugonnaí Bléa, 1—2 főispán, 673—1900. sz. Szatmár vármegye főispánja. Pályázati hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatóságánál kinevezés utján betöltendő vám agyi állásra páh ázatot hirdetek. Minősítés tekintetében az 1883.: I. t.-cz. 1. és 19. §-ai irányadók. Javadalmazás: 1000 korona évi fizetés, térné szetbeni lakás és fűtés. Pályázati Kérvényeket május 1-iq átveszek. Nagy-Károly, 1900. márczius 31. Gróf Huqonnai Béla, 1—2 főispán. 700—1900. sz. Szatmár vármegye főispánja Pályázati hirdetmény. Szatmár vármegye törvényhatóságánál kinevezés utján betöltendő szatmári járási irnoki állásra pályázatot hirdetek. Minősítés tekintetében az 1883.: I. t.-cz. 1. és 19. §-ai irányadók. A kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873.II. t.-cz. 5. §-a értelmében az esetre, ha ez állásra kebelbeli hivatalnok nem jelentkeznék, teljes képességüket igazolt igénynyel biró altiszteknek más pályázókkal szemben előnyt adok. Évi javadalmazás : 1000 korona fizetés és 200 korona lakpénz. Pályázati kérvényeket május 10-ig átveszek. Megjegyzem, hogy a törvényhatóság márczius hó 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében a járási Írnok fizetését 11 és fél százalékkal emelte, e határozat azonban nem jogerős. Nagy-Károly, 1900. ápril 4. Gróf Iluqonnai Béla, 1—2 főispán. Agrárismus és merkantilssmus. Alapos kilátás van arra, hogy az uj aera alatt egy nagy probléma nyer megoldást. Ez az agrarismus és merkantilismus érdekeinek összeegyeztetése. Nemcsak közgazdasági, de társadalmi életünk megújhodását is várjuk e két érdek egybe olvadása által, melyeket a haladó korszellem irt a zászlójára. Ennek a két érdeknek a harcza az, mely fél Európa gazdasági politkáját mozgatja s ebben a harezban már vagy tizenöt esztendeje benne van Magyarország is. Az agráriusok tizenöt esztendő óta szakadatlanul vívják a merkantilizmus hatalmas bástyáit, de a harcz ezeket a bástyákat nem ingatta meg.- A kiegyezés óta harminczegy esztendőn kgjősztül ez volt a magyar nemzet gazdasági vezift&fnek vezérelve. \>- 1 Magyar ipart és kereskedelmet kell teremteni. Harminczegy esztendőn keresztül minden vonalon érvényesült ez a vezérelv. Megmaradtunk ugyan földmivelő országnak, mert hisz a földből éltünk mindig, de amit tettünk újat, amit áldoztunk nagyot, azt mind a merkantilizmus oltárán helyeztük el. Minden érvényesülő törekvés odairányult, hogy Magyarország T A R C Z A. A „Néant’“ Most hogy a párizsi világkiállítás megnyitásától még csak néhány nap választ el bennünket, nem lesz egészen érdektelen, ha a Szajna bábéi egyik érdekességéről esik néhány szó. Az angolt gyanúsítják a legtöbbször azzal, hogy ő a találmányok embere, ez igaz is, de találmányai inkább a praktikussag mezejét kalandozzák be, mig a raffinement, a sikk eredete mindig Párizsra vezethető vissza. Fogadom, hogy szép asszonyainkat sokkalta kevésbbé érdeklik a Beliek, az Edizonok és egyébb nagy iventeueget ostromló találmányaikkal, mint például a Worth Rue de la Paix atelierjének, vagy a Redfern Rivoli salonjának alkotmányai. De ezúttal nem a párizsi szabómüvészek javára rendezendő dicshimnuszokkal akarom olvasóim érdeklődését lekötni, hanem egy kávéházról szól az ének. Az idegen legjobban tájékozódik a nagy opera után. A boulevard des Italiennes, a Capucir.es, a rue de la Paix, mindezek a placc de Operába nyílnak, innen tehát legkönnyebb a tájékozódás. Az operától jobbra haladva a Rue de la Chaus- sée d Antién végig, a Trinité temploma elé értünk, mely maga is már látványosság. A templomot balkézről hagyva a rue de Blanche nevű hosszú zsák ut- czába érünk, mely a place de Blancheba végződik. Alig hogy a place de Blanchera lépünk, — este van. mert a Néantba csak este lehet menni — már messziről szembe ötlik a hírhedt moulin rouge óriási szélkereke rikító veres villamos lámpáival, szinte hasonlít a Somossy mulatóra, csakhogy nem oly elegáns, a régi építmény mely a harmadik királyság idejéből maradt reánk, igen furcsa beosztású. Hosszú folyosó szerű ruhatárak mellett inyenczeknek való „Amerikán bar“ terjeszkedik. Szinte felesleges megemlíteni, hogy az egész világ,— túloztam,csak a félvilág — legszebb leányai iparkodnak a naiv idegen zsebeiből, italokért és édes mosolyért minél több Louist a sajátjaikba varázsolni. Ez a kenyerük. Majd tágas kerthelyiségbe jutunk. Óriási elenfánt állítja itt meg az embert, hastánezot járó czigánylányok furcsa mezben -- vagy anélkül, — mulattattják a nézőt. Bodegák, ezéllövő bódék, mint a ligetben nálunk semmiben sem külömböznek ezektől, természetesen ott is jelmezes cocottek barátságos mosolyaival találkozunk.Amott belül óriási terem, melynek egyik végében afféle café chantant előadás folyik, trágár dalokat énekelnek, ezéda nénikék egymással vetekedve, ki tudja magastibban vetni a lábát. Mindezt belépti dij nélkül láthatja bárki, csupán csak a „consomnation“ ért, ital vagy kávé értetik itt, a fogyasztás szó alatt, melynek ára egyformán 1 — frank, bele nem értve a 2 — frankos belépti dijat. A kert közepén olyan körhinta szerű térség van, fedett terasszal, középen emelvénynyel, itt játszik az egyik tánezzenét szolgáltató czivil- banda. Tudatosan használom a ,,banda“ szót, mert oly rossz zenekart ritkán találni. Érdekes ti tánezoló párokat nézni, kiváltképen a négyesben, inéi vnek hatodik száma tudvalevőleg a kankán. Louvre, Bon Marché, Au Printernps, és a többi áruházak alsószoknya kiállítása lehetne ez. Itt a lányok többnyire egymással járják, vagy ha akadt fizetett ferfitánczosokkal. E négyesek azért rendeződnek, hogy a körülálló férfi nézők előtt mutathassák formás lábikráikat, és nagy chikkel tánczolt mozdulataikat. Ez olyan horog féle a melyre szívesen akadnák nézők — bár drágán adják meg az árát. A chambre separékről és a bal mobilékról nem tartom alkalomszerűnek ezúttal beszélni, s igy ezt máskorra halasztóm. Tova balra haladva, a moulintől sötétzöld lámpásokkal világított furcsa kis házikóhoz jutunk. Gyászportás áll előtte s minden érkezőt őszinte részvétének kifejezésével fogad. Hosszú fehérszakállu öreg ez talpig mély gyászban. A falak fekete gyászposztóval bevonva. —- Pompes funébres kocsik egészítik ki a furcsa képet. A belépőt néhány halottmosó szomorú kórussal fogadja: szerencsétlen halandó, ki még mindig élsz, válaszd ki koporsódat és feküdj bele. Koporsókkal van fiz egész terem teli egyszerű deszkakoporsókkal fekete posztóval leboritva. Kecskelábakon álló koporsók elé ülünk le, frissen hányt hantokra. E közben gyászko- rust énekelve, közeleg egy morguebeli öltözetű ember, aki mély basszus hangon kérdi, miféle itallal akarjuk a még bennünk lakó lelket tartani. Sört koponyákban, fekete kávét lábcsontokban hozzák, a vizet köpőládákban. Szóval kellemes menü! Csakhamar megtelik a tágterem a kiszolgáló halottmosó folytonos gyászgaj- dolásaik mellett, mire hirtelen nagy robbanásszerű Jacobovics Jóssí férfi- és nőidivat-üzlétében már megérkeztek a tavaszi czikkek, hol. is dús választékban, meglepő olcsó «-row. és kitűnő minőségben kaphatók férfi-ingek, kalapok, nyakkendők, harisnyák, keztyíik, sétabotok, tajtékpipák és szipkák, utibőröndök es kosarak, női napernyők, inqblusok, hozzávaló divatos övék, toilette és pipere- csikkek és számos itt mind fel nem sorolható hasznos és divatos tárgyak, miért is ezen a vidéken legjobban beren- dezett üzletet a nagyérdemű közönség becses figyelmébe ajánljuk'. _______________________________ Gyomor-bél hisr ut és elnyálkásodásnál a Feremcz «József Isesarüvíz gyógyhatása páratlan, ajánlatos csakis Ferencz Józzel keserüvizet kérni és nem budai vagy w egyéb elnevezést használni, mert több csekély értékű viz csalódásig hasonló vignettákkal jön forgalomba. Nagybani raktár: JANITZKV ALBERT, KAUFMANN JAKAB ÉS FIA és WEISZ L JOA czégeknel.
