Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-04-08 / 14. szám

s z

megvalósítsa a nagy Szécheny István gróf félben maradt programmját.

Részrehajlás és rosszakarat volna, ha azt állítaná valaki, hogy ennek a czéltudatos és harminczegy éven át következetes munkának nincsenek meg a nagyszabású hasznos eredményei. Az eredmény szembeötlő mindenütt. Remek vasúti hálózatunk, hatalmas kereskedelmünk és gazdaságunk tényezői között első helyen álló gyáriparunk van. Mindezek hatványozott mértékben vannak meg most, mint voltak a kiegyezés előtt. Uj egészséges lüktető életet teremtettünk meg s Magyarország a müveit nyugat nemzetek mellé sorakozik.

Ez a merkantilizmus diadala Magyarországon.

De erőnk felosztásában nem tartottuk be a kellő arányt. A merkantil érdekek ápolása elterelte a figyelmet Magyarország létének tulajdonképpeni és természetes alapjától, a földtől. Órást érdekei vannak a földnek, egy modern ország gazdasági politikájának felét őstermelés foglalja le. S ebben a tekintetben az elmúlt harminczegy esztendőn keresztül nem voltunk modern ország.

S nem az volt a főbaj, hogy nem részesítettük kellő ápolásban és állami kedvezményben a földmivelést, hanem inkább az, hogy a földet némely főtekintetben a merkantilizmusnak rendeltük alá.

Nem egy törvényt, nem egy kormányin- tézkédést, nem egy közérdekű újabb intézményt leng át az a szellem. A mellett, hogy kiváló gondoskodás tárgyát képezte a földművelés mesterségének javítása, a földművelésre alkalmas területek szaporítása, a föld produktumainak értékesítése a merkantilizmustól lett függővé téve. Ez az utóbbi pedig gyakran érdemelte ki azt a szemrehányást, hogy a helyzetet a maga előnyére aknázza ki. S emellett óriási s évről-évre növekedő adóteher nehezedett a földre, aránylag jóval nagyobb mint a kereskedelemre s a gyáriparra.

Ezek ellen jajdultak fel és léptek a síkra az agráriusok. Jogos, szükséges ez a harcz, de hogy nem tudták egy csapásra a közvéleményt a maguk részére hódítani, annak az agáriusok harczmodora az oka. Ebben a tisztán gazdasági küzdelembe olyan szempontokat vittek bele, amelyek részben fölöslegesek, részben a társadalmi békés együttélés tekintetében ellenszenvesek voltak. Azt a hibát követték el a magyar agráriusok, hogy betűről betűre átvették a nemet agráriusok programját. A junkerek mintájára szervezkedtek és viselkedtek a közélet fórumain. Német példa pedig nem

zajjal földöntúli hangok kíséretében ördögsötét -lesz a terem, nem idegeseknek való mulatság ez. Czikkázó villámlásokkal vegyest a falon nagy érdekes képek válnak láthatókká. Csakhamar a képeken lévő emberek elhalványodnak, és lassan-lassan annyira lefogynak, hogy csak csontvázaik maradnak meg. A leger- dekesebb kép a szomszédos Moulin rouge egyik jelenetét ábrázolja, a mint a bal mabile alkalmából a legnagyobb orgiák folynak. Egyszerre csak azon vesz- sztik észre magunkat, hogy a szép telt idomok helyén rut csontvázak járják a kankánt, közben csontzörgés és más hasonlóan kellemes hangokkal tarkítják ez amúgy is kellemes látványosság izgató voltát. Majd megnyílik egy kripta ; pincze bűz üti meg az ember orrát, jobbrul is balról is csontok, koponyák, koporsódarabok, s a halvány zöld színben pislogó egy szál lámpás még borzalmasabbá teszi e helyiséget. Ismét koporsókra ülünk.

A kriptaszerü odú, a színpad, a mely sírásók tanyája. Épen hántolnák egy sirt, hoznak egy koporsót, majd egy folyton humorizáló ipse a közönségköréből kér valakit fel, hogy feküdjék a nézők szeme lattára a koporsóba. Hogy belefekszik elhalványodik, és néhány perez múlva csak a csontváza látszik már, viszont ismét lassan-lassan vissza nyeri régi alakját és csodálkozva hagyja el kellemetlen fekvő helyét.

Tükrökkel csinálják az egészet nagyon ügyesen. Magam is bele feküdtem a koporsóba, de nem vettem észre semmit sem, bármint is figyeltem. Egy másik kriptába érve, újabb tükörmutatványokkal kedveskednek a melyek azonban már csak absolut korú hölgyeknek, vagy kiszolgált obsitos huszárkáplároknak való látványosság. De ezt is elég humorral csinálják, úgy hogy szívesen néztük végig.

A helyiségbe való érkezéskor mindenki mellé állítanak két kis viasz gyertyát, s a mikor a gyertyácskák kialusznak le kell fizetni a csekély 65 czentimet kitevő „consomation“ diját,

természetes, hogy még egy francba bele kerül a külömböző „pourboir“, mert a franczia humorizálása közepette is nagyon komolyan veszi a dolgát baksisok ügyében, talán még inkább mint a baksivevésről hires olasz.

D’ Amant Leó.

vonz Magyarországon; évezredes történetünk bizonyítja ezt.

Sok a jó, hasznos és üdvös az agráriusok proprammjábol, de német elfogultság és a junker gőg ostyába göngyölítve a magyar nép nem veszi be ezt az orvosságot. Hogy az agrárizmus nem tudott eddig nálunk érvényesülni, annak az is az oka, hogy féktelenül rontott neki a merkantilizmusnak, valósággal elakarta tiporni. Már pedig a magyar merkantilizmusnak olyan számos közhasznú alkotása van, melyeknek lerombolása egyenértékű a nemzet megkárosodásával.

Ebben a helyzetben csak egy ujta van a nemzet gazdasági boldogulásának : az arany középút.

S akik az uj aerában a nemzetet vezetik, azok ezt az utat választották. Az ország törvényhozásában, a legilletékesebb helyen kiadták az uj jelszót.

A merkantilizmus és agrárizmus érdekeit össze kell és lehet is egyeztetni. S ez az igazi. A kereskedőnek és gyárosnak éppen úgy mint a kis gazdának és földbirtokosoknak meg kell adni a magáét. A földet és vállalkozást összhangba kell hozni és egyaránt kell istápolni. Arányosan és igazságosan.

Melegen üdvözöljük ezt a közös, egyesített programmot. Régóta vártuk. A merkantilizmus és agrárizmus problémájának megoldása immár égető szükség. Nemcsak gazdasági bajaink orvoslását várjuk tőle, hanem a szoczi- ális bajainkét, is.

HIKE K.

— Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja f. hó 6-án a reggeli vonattal Budapestre utazott, a honnet hétfőn Szatmárra érkezik.

A vármegye április havi közigazgatási bizottsági ülése a nagy hét miatt nem pénteken, de f. hó 18-án kedden lesz megtartva.

— Egyházmegyei hir. Ő felsége a király a szatmári székes káptalanban Keszler Ferencz olvasókanonoknak a nagyprépostságra, Szabó Norbert őrkanonoknak az olvasókanonokságra, Kádár Ambrus székes egyházi főesperesnek az éneklő kanonokságra és Hámon József mester kanonoknak az őrkanonokságra való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ekként megüresedett utolsó előtti kanonokságra, Hehelein Károly ez. prépost, ungi főesperes és ungvári plébá- nust legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Hehelein Károlynak kanonokká történt kineveztetése megye szerte köztetszéssel találkozóit, mert a nevelésügy régi bajnokát és kellemes társadalmi embert ért a megérdemelt kitüntetés!

— Hivatal vizsgálat. A főispán ur a belügyminiszter vizsgálatból kifolyólag leérkezett leiratban foglalt megyhagyások teljesítésének ellenőrzése végett a múlt héten a központban vizsgálatot tartott s arról győződött meg, hogy a hiányok legnagyobb _része pótolva lett.

Meszlényi Gyula megyés püspök márczius 3l-én, Hámon József kanonok es Hámon Róbert szentszéki jegyző kíséretében városunkban érkezett. O méltósága a kegyesrendiek meglátogatása végett éikezett körünkbe és vasárnap délután a litánia után egyházi beszédet mondott. A püspök, a ki kedden az esteli vonattal utazott vissza Szatmárra, itt időzése alatt látogatásával az apácza zárdát is kitüntette.

— Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minisz tér Schnébli János m. kir. posta és táv. tisztet, városunk fiát, a nagy-károlyi m. kir. posta és távirda hivatal főnökévé nevezte ki. E kinevezéshez csak gratulálhatunk, mert benne egy előzékeny hivatalfőnököt nyerünk, ki mint főnökhelyettes is kiérdemelte a közönség elismerését.

— Az uj dandárparancsnok Vukovics János ezredes f. hó 5-én városunkba érkezett, hogy a helybeli honvédzászlóalj felett szemlét tartson. A dandár- nok az nap látogatásokat tett a tisztikarnál, pénteken és szombaton pedig a zászlóalj felett tartott szemlét s megelégedésének adott kifejezést.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter Orel Gézát a budapesti pénzügyigazgatóság titkárát a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz pénzügyigazgató helyettesnek nevezte ki.

— Kinevezés. Mondics Jenő pénzügyminiszteri számvizsgálót, a ki huzamosabb ideig a helybeli kir. pénzügyigazgatóság számvevőségi főnöke volt, szám- tanácsosnak nevezték ki.

— A nagybányai ev. ref. egyház saját pénztára javára 1900. év április hó 16-án a nagyvendéglő dísztermében tánczvigalommal egybekötött zene-estélyt rendez. Nagy-Bányán, 1900. április hó 2-án. Soltész Elemér lelkész. Incze Lajos jegyző. Szűcs Károly pénztáros. Dobi Ervin gondnok. Helyek ára személyenként az i-ső és Il-ik széksorban 2 korona 40 fillér; a Ill-ik és IV-ik sorban 2 korona; a többi széksorban 1 korona 60 fillér. Karzat 2 korona 40 fillér. Deák-jegy 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Jegyek előre válthatók Molnár Mihály ur könyvkereskedésében. Felülfizetéseket a jótékonyczél érdekében hálás köszönettel fogad a rendezőség. A m. t. közönséget pontos megjelenésre kérjük. Műsor: I. W. A. Mozart: II. 4. vonós-négyes. Előadják; Schönherr Sándor,

Y

Kassay Lipót, Petbe Endre és Vájná Miklós urak II. a) Beethoven : „Sonata;“ b) Chopen : „Valse.* Zongorán előadja: Ábrahámné jVlarosffy Janka őnagy- sága. III. Felolvasás. Tartja: Égly Mihály ur. IV. a) Mascagni: „Siciliana;“ b) C. Vilhelm: „Wacht am Rhein;“ c) Kurucz dalok. Révész Jánosné őnagysága zongora-kísérete mellett énekli Révész János ur. V. Czerny : Trio. Zongorán, gordonkán és hegedűn előadják : Ábrahámné Marosffy Janka őnagysága, Vájná Miklós és Schönherr Sándor urak.

— Helyettesítések. A főispán ur ő méltósága Gallasz Ödön másod ellenőrt alszámvevőnek és Mándy Ödön másodosztályú Írnokot másod ellenőrnek helyettesítette és az alispán ur Gallasz Ödönt a számfejtő hivatal vezetésével bízta meg.

— Nagy Károly város képviselőtestülete f. hó l-én közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés tudomásul vette a polgár- mester évi jelentését. Ä kövezetvám terhére építendő utak, hidak és átereszek készítésére s földmunka teljesítésére beérkezett ajánlatokat tárgyalás alá vévén, az építési és jogügyi bizottságok valamint a tanácsi javaslat alapján a földmunkára vonatkozólag Deutsch Herman nagykárolyi lakos ; a kőanyag félkoczkakő szállítására valamint a hengerelésre vonatkozólag Glasner József budapesti ezég; a cyclops-folyókák és kövezet teknőcsatornák készítésére vonatkozólag részben Glasner budapesti, részben Kacsmarik nyíregyházai ezég; a falazott kőátereszek készítésére Bunda Miklós nagykárolyi lakos; a betonátereszek készítésére pedig Pollák Samu kolozsvári ezég ajánlatát fogadta cl, ezekkel a szerződést megköttetni rendelte, egyben névszerinti szavazással azt is elhatározta, hogy ezen határozata csak birtokon kívül felebbezhető. Névszerinti szavazással elfogadta a közgyűlés a Hágen István ól 2000 koronáért vett földhordó hely vetelére és és a Csikós-féle teleknek özv. Biró Károlyné részére történt eladásáról, a Norm Gyula telkéhez csatolt 164 négyszögöl területnek eladásáról szóló szerződést. A Pesti Hazai Első Takarékpénztárról 94^2 Százalék névértékű, 50 évi törlesztésre, ö1^ százalékkal visszafizetendő 300,000 korona kölcsön felvételére vonatkozó szerződést jóváhagyta a közgyűlés és a pénz felvételével a polgármestert és a tiszti ügyészt bízta meg. Ezen határozatot jóváhagyás végett beterjesztik a törvényhatósághoz. Hasonlókép jóváhagyták a Bunda Miklós nagykárolyi lakossal a homokszállitás tekintetében kötött szerződést. A múlt évi számadásokat beterjesztik a megyei közgyűléshez. A városi kertészetben 3519 korona költséggel 2 lakszoba és konyhából álló épületnek építését elrendelte a közgyűlés. Néh. Jelinek Rozália által a főgyimnasiutn részére tett 1000 frtos alapítványról (melynek kamatai fele részben egy érettségit tett, másik fele részben egy 5—7 osztályt végzett tanuló jutalmazására), továbbá szegénynők részére tett 1000 frtos alapítványról (melynek kamatai 5 jobb módban élt s elszegényedett nők segélyezésére fordítandók) kiállított okiratokat jóváhagyta. Ezenkívül letárgyalta a közgyűlés a tárgysorozatba felvett többi ügyet is.

— Doktorrá avatás. Brédy Miklóst Bródy Lajos helybeli ügyvéd fiát a tegnapi napon a kolozsvári egyetemen az államtudományok tudorává avatták. Bródy Miklós aki sokoldalú ember, mert egyúttal zeneszerző és sakkmester, mint halljuk nem akarja hasznát venni diplomájának, mert nem sokára valamelyik bel vagy külföldi színházhoz megy dirigensnek.

— BilCSU. Mindazon barátaim és ismerőseim, a kikhez 24 éves itt lakásom emléke csatol és a kiktől személyesen bucsot nem vehettem, fogadják ezúton ősszinte isten hozzádomat. Nagy-Károly, 1900. márczius 5. Rohay László nyug. p. ü. számellenőr.

— Gyászhir Szakács József 1848—49-iki honvédfőhadnagy, a ki a Klapka táborában szolgált, a napokban Budapesten hosszas szenvedés után elhunyt. Nevezetes volt az öreg ur arról, hogy mikor Klapka tábornokot éjjel, titokban akarták eltemetni, ő egész éjjel őrizte egykori tábornoka ravatalát. Ezen tettével annyira megnyerte gr. Károlyi István tetszését, hogy pártfogásába vette az öreg honvédet, a ki igy aztán több éven át városunknak volt lakosa. Az öreg urat városunkban mindenki ismerte, főleg arról a rajongó szeretetéről, a melylyel a szabadságharcz dicsőségéről tudott beszélni. Ez a rajongó lelkesedése vezette ki minden halottak napján a helybeli temetőbe is, hogy az ott nyugvó honvédek sírját megkoszorúzza és pár kegyeletes szóval adózzék emléküknek. Öreg honvéd Isten veled! Legyen örök álmod édes a magyar szabadságról!

— Nagy-Károly város képviselőtestülete. A folyó év április hó 10. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart. — Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságu m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 22406 szám alatt kelt leirata a kövezetvám szedési ügyben. 2. A város kezelése alatt levő pénzek elhelyezése iránti határozat. 3. Polgármester jelentése útépítési czélokra 10,000 frt. kölcsönnek felvétele iránti felhatalmazás megadására.

— A helybeli fögyimnasium ifjúsága az 1848 iki törvények szentesítése emlékére rendelt április 11 -iki nemzeti ünnepet, minthogy az idén nagy hétre esik, kivételesen f. hó 21-én fogja megünnepelni.

— Mérken ev. ref. templomot akarnak építeni. A főszolgabíró az építésre ki is adta az engedélyt s kimondta határozatában, hogy az csak birtokon kívül felebbezhető. Ez ellen panaszt emelt a mérki róm. kath. plébános s a miniszter kimondta, hogy a határozat birtokon belül megfelebbezhető s azért a templomi építkezést egyidejűleg betiltotta. — Utólag felemlítjük azt, hogy az ev. ref. egyház templom czél- jaira 100 négyszögölnyi utczai terület áténgedését kérte a községtől, a mely ezen kérését megtagadta,