Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-03-11 / 10. szám
Nagy-Károly, 1900. márczius 11. IO. szám. XXVI. évfolyam. %j ___. SZ ATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. • MEGJELE DEN VASÁRNAP. *NSZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők: Eagy-Kár olybán, megyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Megyei községek, egyházak és iskolák részére egész évi előfizetés be» küldése mellett 5 korona.-3» Egyes szám ára 20 fillér, iísHirdetések jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér. Bélyegdij minden beigtatásórt 60 fillér. Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. híva talp s r é s z. 130—1900. E. B. sz. Pályázat. Szatmár vármegye törvényhatósága egy másodosztályú összesen 814 korona fizetés és egyéb illetményekkel javadalmazott erdőőri állomás betöltésére pályázatot hirdet, hiteles okirattal igazolandók: 1. fedhetlen élet, 2. 24 éves életkor, 3. erdőőri szakvizsga, esetleg eddigi erdészeti szolgálat, 4. ép egészséges testalkat, 5. katonai kötelezettség teljesítése, 6. a magyar s román nyelv ismerete. Megjegyeztetik, hogy az erdőőri szakiskolát végzettek ha alkalmasaknak találtatnak előnyben részesülnek, a sajátkezüleg irt folyamodványok alantirt bizottsághoz folyó évi julius hó végéig beterjesztendők. Végül megjegyeztetik, hogy az esetben, ha a kívánt kellékekkel felszerelt kérvények be nem érkeznének, az erdőőri szakiskolát végzett, de még nem szakvizsgázott esetleg más alkalmas egyének folyamodványai is figyelembe fognak vétetni, azonban egyelőre 200 frt évi fizetés s különféle mellékilletmények czimén 74 frt fog kiutalványoztatni. Kelt Nagy-Károlyban, Szatmár vármegye közigazgatási erdészeti bizottságának, 1900. évi márczius 1-én tartott ülésében. Nagy László, alispán, b. elnök. Közgyűlés. Vármegyénk közönsége f. hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott. Gróf Hugonnai Béla főispán éljenzés között elfoglalván az elnöki széket, rövid szavakban üdvözölte a közgyűlést és azt megnyitotta. A közgyűlés legérdekesebb tárgya lett volna Luby Géza indítványa a kvóta emelés ellen. De minthogy az állandó választmány a diskussib folyamán abból a nézetből indulva ki, hogy az indítvány elfogadása nem fejez ki bizalmatlanságot a kormánynyal szemben, sőt megerősíti álláspontját e kérdésben, az indítvány elfogadását javasolta, e kérdést a közgyűlés minden nagyobb vita nélkül letárgyalta s elfogadta az állandó választmány javaslatát. Az indítványozó nem volt jelen, minthogy a közgyűlés, m mely 9 órakor vette kezdetét, a 11 órás vonat megérkezése előtt véget ért. A tárgysorozat többi pontjai közül felemlítjük a következőket: A közgyűlés, a vármegyei közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletet akként módosította, hogy ezentúl évenként négy rendes közgyűlés tartassák és csak az alispán évi jelentése nyomassák ki és küldessék ki előzetesen a bizottsági tagokhoz. A közig, bizottság átirata és az alispán előterjesztése folytán felírtak a belügyminiszterhez az iránt, hogy még három dijnok alkalmazását engedélyezze, a mennyiben a vármegyénél a belügyminiszteri kiküldöttek által foganatosított vizsgálatra érkezett leirat folytán az alispán több dijnokot elbocsátani volt kénytelen. A vármegyei székházon szükséges javítások megtétele czéljából utasította a közgyűlés az alispánt, hogy a javítások tekintetében, készíttessen el a kir. államépitészeti hivatal által költségvetést, addig is azonban az elodázhatatlan tatarozásokat eszközöltesse. Ezután a vármegyei székház keleti szárnyának kiépítésére annak idején megszavazott 17 ezer frt kölcsön felvétele kerülvén tárgyalás alá, a közgyűlés a kölcsön ügylet megkötésével megbízta az alispánt és a tiszti főügyészt oly utasítással, hogy lehetőleg készpénzben kössék meg a kölcsönt. A régi árva tüzbiztositási dijakból még be nem hajtott 603 frt 75 krt a házi pénztárnak a gyámpénztári tartalék-alapból rendelték megtéríteni. f Ezután a miniszteri -kiküldöttek által észlelt hiányok pótlása gyanánt elrendelte a közgyűlés, hogy ha a belügyminiszter ragaszkodik ahhoz, hogy a pénztári helyiség ablakai vastáblákkal láttassanak el, daczára annak, hogy a pénzszekrények külön tüzmentes helyiségben őriztetnek, a vastáblák elkészítendők lesznek. Továbbá felhívta a közgyűlés az alispánt, hogy a főszolgabírókat utasítsa az iránt, hogy* a községi számvizsgáló gyűlések elnökeinek kiküldése iránt tegyenek javaslatot. Krausz Gyula felsőbányái városi állatorvos oklevelét kihirdették. Ezenkívül letárgyalták a tárgysorozatba felvett többi pontokat is. Végül megjegyezzük, hogy a belügyminiszter által a vármegyei tisztviselő, segédkezelő személyzet és a szolgaszemélyzet pótjavadalmazására megállapított 17240 korona mikénti felhasználását levették a napirendről, mert csak pótmeghivóval lett felvéve a tárgy- sorozatba és a szabályszerű 8 nap e tekintetben megtartva nem lett. A közgyutés^főispán éltetésével ért véget. Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közig, bizottsága f. hó 9-én tartotta márczius havi ülését. Jelen voltak r gr. Hugonnai Béla főispán elnök, Nagy László alispán, llosvay Aladár főjegyző, Nagy Béla, Domahidy Sándor, Kende Zsigmond, Luby Géza, N. Szabó Antal, Szuhányi Ödön, ifj. Böszörményi Sándor, Balázsy József, Jékey Zsigmond bizottsági tagok. Kemény Alajos, dr. Serly Gusztáv, llosvay Ferencz, Kováts Béla, Kacsó Károly, Nyárády László, Dienes Lajos, Luby Béla, és dr. Schönpflug Richárd szakelőadók. Az ülés elején Domahidy Elemér főszolgabíró és llosvay Gusztáv szolgabiró letették az erdészeti kihá- gási bírói esküt. N. Szabó Antal szóvátette azt, hogy a Várkonyi Ignácz panasza folytán llosvay Emdre főszolgabíró ellen elrendelt vizsgálattal ő bízatván meg, minthogy ezen ügy összefüggésben áll a miniszteri kiküldöttek vizsgálata folytán elrendelt vizsgálattal és az utóbbi már befejeztetett, az erre vonatkozó iratokat részére kiadatni kéri. Hosszas vita után elhatározta a bizottság, hogg az iratokat N. Szabó Antalnak kiadja. T Á R C Z A. Privigyey, a bosszuálló. Privigyey Ferencz országgyűlési képviselő, a kit a Házban tréfásan Felség- nek szoktak szólítani (mert a Privigyey egy ősét Privigyeszky- nek hívták s ez az ős állítólag rokonságban állott a lengyel királyokkal), a Svábhegyen volt a feleségével és a leányával. A nyári mulatságnak csak éjfélután szakadt vége, s mikor Privigyeyék visszatértek a József-körutra, kelet felől már világosodott az ég alja. A képviselő megnézte az óráját, s konstatálván, hogy a kocsit ötödfél óráig használta, egy ropogós tizes bankót nyomott a fiákeres markába. A kocsis úgy nézett a bankóra, mintha egy güatemalai vagy Uruguayi pénzdarabot látott volna. — Mi ez ? kérdezte Privigyeytől szemtelenül. A Hogy ez mi ? szólott a képviselő bámulva. — Teringettét, csak nem vakult meg talán útközben ? . . Hát ez tizes bankó. — És miért adja az ur nekem ezt a tizes bankót ? — Miért? szólott most már Privigyey idegesen. — Hát azért, hogy oly kegyes volt s engem a Svábhegyről idáig hozott .... A kocsis megforgatta a kezében a tizes bankót, élűiről, hátulról megnézte még egyszer s aztán fitymálva tekintett le a bakról a régi lengyel királyok utódjára. —: Ha az urnák nincs több pénze tiz forintnál, mondta pökhendi hangon — akkor jobb lesz ha máskor gyalog jön le a Svábhegyről . . . Privigyey rekedt ordítást hallatott, nyakerei kidagadtak, arczát elfutotta a vér, bizonyára pozdorjává töri a szemtelen kocsist, ha a felesége és a leánya ijedten közbe nem vetik magukat. Mig az' asszonyok az öreg emberrel bajlódtak, a fiákeres szerencsésen kereket oldott. Privigyey azonban még ekkor is reszketett a fölindulástól, a szivart kiejtette a kezéből, s magán kívül dühösen kiálltotta : Várj kutya, várj, ezért meglakolsz .... Velem beszélt igy, velem, akinek minden pereputtya gavallér volt .... Szerencsére tudom a gazember számát : 969 . . . Ezt az éjszakát, hitvány léhütő, még késő öregségedben is megemlegeted .... Privigyey tehát korán reggel el ment a kerületi kapitányhoz. A tisztviselő, a ki a parlamentből jól ismerte az öreg urat, előzékenyen helylyel és szivarral kínálta meg, majd meg tudván, hogy miről van szó, nyájasan lecsillapította a haragosan gesztikuláló bácsikát. — Legyen nyugodt a képviselő ur, a goromba kocsis meglakol a kihágásért . . . . Még ma beidéztetem a kapitánysághoz, s ha képviselő ur szives lesz holnap idefáradni . . . — Hogyne fáradnék! . . . Még azt is végignézném amikor a csirkefogót felkötik .... — No, az bajos lenne kissé ! . . . Rendszabályaink az ilyen esetben csak pénzbírságot, vagy elzárást ismernek . . . — Pénzbírságot, vagy elzárást! . . . Nyomorult pénzbüntetéssel sújtják azt, a ki egy Privigyeyt megbántott ! . . . Úgy látszik, a kapitány ur nem tudja, hogy a Privigyeiek a lengyel királyoktól származnak. — De nagyságod is tudja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő ... A fiákeres akkor is csak ilyen büntetést kapna, ha közönséges füszerkereskedőt sértett volna meg .... Egyébként a képviselő ur micsoda büntetést kívánna ? — Micsoda büntetést? . . . Teringettét, ha már föl nem kötik az akasztófát, tartsák két hónapig kenyéren és vizen .... A klubban résztvevő csoportok vették körül aznap este az öreg Privigyeyt, a ki még akkor is magánkívül gesztikulált. — Nekem mondta, hogy gyalog járjak, nekem, hörögte dühösen, elrekedve. -Hajdanta pallossal vágták volna le fejét, mig most . . . — Talán csak van bennük annyi becsület, hogy most is levágják, szóltak a fiatalabb képviselők tréfásan. A belügyminiszter, a ki éppen arra felé jött, évődve megállott az öreg ur előtt. — Jérum, mi a baj, Feri bácsi ? — Mi a baj ? Az, a baj kegyelmes uram, hogy az országot tönkreteszik a fölösleges humanizmussal, Tiz vagy húsz pengőt fizessen az a nyomorult, aki egy Privigyeyt megbántott ? . . . Bezzeg ha én álía- nék a belügyek élén . . .-- Mit tennél, Feri bácsi? kérdezte a miniszter jókedvűen. — Huszonötöt veretnék rá nyilvánosan a Kere- pesi-uton és azután fegyházba, vagy börtönbe kül- deném. A belügyminiszter nyájasan megveregette a haragos öreg ur vállát. — Csak menj el, Feri bácsi, a kapitány elé, majd ott meg kapod az elégtételt. Ha a kocsis csakugyan vétett, — amiben nem kételkedem, -— akkor keményen és igazságosan meg büntetik .... — Pedig nem igen lesz jó, ha oda megyek, dörmögte Privigyey szikrázó szemmel. — Miért nem ? — Mert ott, a kapitány előtt, szétmorzsolom. A kapitány végighallgatta a feleket, majd hangosán kimondta az Ítéletet: — Csuka Mihályt, a 969. számú fiáker bérkocsisát, illetlen és tiszteletlen magaviselet miatt, húsz forint pénzbírságra vagy esetleg négynapi elzárásra ítélem ....
