Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-03-11 / 10. szám
SZATMAR MEGYEI T7ív 0 Z L 0 N Y Az alispán havi jelentése szerint január hóról átjött 476 ügydarab, február hóban beérkezett 3009, február hóban elintéztetett 2955, maradvány 550 ügydarab. A közigazgatási bizottság éves jelentésének tárgyalása alkalmából több észrevételnek és javaslatnak felvételét indítványozták a bizottsági tagok. így N. Szabó Antal a vármegye területén újabban észlelhető tömeges kivándorlás korlátozása tekintetében kért javaslatot tenni és ezt az indítványt magyar nemzeti szempontból Kováts Béla kir. tanácsos is melegen támogatta. Másrészről felhívni határozták a miniszter figyelmét arra, hogy a főszolgabirák munkaköre az uj bűnvádi eljárás miatt, a melynek keretében a főszolgabirák megbizatnak az előnyomozás megejté- sével, ezeknek munkaköre lényegesen megnövekedett s azért a főszolgabirói hivatalok személyzetének létszáma felemelendő lesz. A kivándorlás kérdésének kapcsán felszólalt a főispán is. Ugyanis ő a nagybányai járásban észlelt tömeges kivándorlás megakadályozásának kérdését tanulmányozta és arra a meggyőződésre jött, hogy ott a munka hiánya mozdította elő a kivándorlást. Kinyomozta azt, hogy annak oka kétféle. Az első az, hogy a kincstári kohókban eddig fával fütöttek s csak újabb időben tértek át a kőszénnel való fűtésre. Ennek pedig az lett a következménye, hogy az ottani lakosság, a fafuvarozás megszűnte miatt legalább 40 ezer frt keresettől esett el évenként. A másik oka a kivándorlásnak az, hogy az állattenyésztéssel foglalkozó népnek nincs elég legelője. Azért ő ezen bajok orvoslása végett már hetekkel ezelőtt két előterjesztést is tett az illető szakminiszterekhez és a kivándorlás korlátozása czéljából a kohókban a fával való fűtés behozatalát és az állami erdőkből legelő részek kiszakitását hozta javaslatba. Ugyancsak a főispán indítványára az illető ipari felügyelő kint járt a nagybányai járásban oly czélból, hogy alkalmas-e a talaj egy agyag-edény gyár felállítására. A bizottság a főispán kijelentését éljenzéssel fogadta s Nagy László alispán ezért köszönetét mondva a főispánnak a bizottság nevében, felhívta figyelmét arra is, hogy a vármegye hegyes vidékein czélszerü volna szekér alkatrészeket készítő gyár felállítása is. — N. Szabó Antal pedig az évi jelentésbe bevétetni kérte azt, hogy olyan városban, mely törvényszék székhelye, az uj házak adómentessége 10 évről 20 évre emeltessék fel. Simkó Géza számvevő felebbezéssel élt az alispán azon határozata ellen, a melylyel felebbező ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat lett elrendelve az illetőnek állásától egyidejűleg felfüggesztése mellett. A bizottság a felebbezést elutasította. A sályii Szamos átmetszés által szükségelt kisajátítási terv megállapítására dr. Schönpflug Richárd elnöklete alatt ifj. Böszörményi Sándor és Luby Béla tagokból álló bizottságot küldték ki. A jövő havi bizottsági ülést, minthogy ennek napja Nagy Péntekre esik, 10-én tartják meg. Kovács Béla tudomására hozza a bizottságnak, hogy a tervbe vett vasúti menetrendszerint a mostani gyors vonatokat a debreczen—szigeti útszakaszon beszüntetik s e helyett délután induló gyorsvonatokat hoznak be. Minthogy azonban a mostani idősze- rint közlekedő gyorsvonatot Debreczenig ezenkívül is fentartják, feliratot kér intézni a miniszterhez az iránt, hogy ezen gyorsvonat Szatmárig terjesztessék ki. N. Szabó Antal indítványára pedig az iránt írnak fel, hogy a nagykárolyi indóházat a forgalomnak megfelelőleg bővítsék ki. A múlt ülésen történt felszólamlások folytán felhívást intézett az alispán a folyammérnöki hivatalhoz az iránt, hogy a bizottsághoz tegyen jelentést a Nagy-Majténynál előállott árvíz okairól. Nyárády László főmérnök erre az ülésre beterjesztette jelentéÉs a vádlott felé fordulva, igy folytatta. — Lefizeti-e Csuka Mihály a húsz forintot, vagy leüli-e a négy napos büntetést ? Csuka Mihály megvakarta a feje búbját és hosz- szasabb köhécselés után igy szólott: — Téns kapitány ur, alázatosan jelentem, hogy húsz forintot már nem láttam egy esztendeje, mert egy egész hosszú hónap alatt se keresek összesen húsz forintot ... Ha pedig a téns kapitány ur négy napra lecsukat, a gazdám irgalmatlanul elcsap . . . — Paperlapap, ne karatyoljon itt annyit! szólott a kapitány szigorúan. — Arra feleljen kend: vájjon fizet-e, avagy természetben akarja a négynapi lecsu- kást ? — Téns kapitány uram alásan jelentem, hogy odahaza négy neveletlen kölykem van s ha lecsuknak, mind a négy kölyök éhen marad .... A kapitány most megnyomta íróasztalán a villamos csengetyüt. — Gogolák, mondta a besiető rendőrnek — ezt az embert lecsukják négy napra .... — Tyüh, fakad ki a kocsis verejtékezve, a kölykeknek bizony felkopik az álluk .... Gogolák karonkapta a kölykek apját, de Privi- gyey, a lengyel királyok unokája, most bátortalanul igy szólott a kapitányhoz: — Ha a kapitány ur megengedné, volna némi beszélni valóm a vádlottal .... — Tessék képviselő ur . . . Privigyey bevonult a sarokba, titokzatosan közelebb hajolt a bérkocsishoz. — Lám, mondta, — lám buta állat, ugy-e mire- való volt gorombáskodni egy képviselővel . . . . Most már itt van, elmehet .... azaz, hogy az ördögbe mehet . . . úgy lecsukják mint a pintyet . . . Az ártatlan kölykek meg szépen koplalnak odahaza . . . Hát kellett ez magának, vén szamár? . . Most már aztán besózhatja az egész dolgot .... sét és azt szóbelileg is megindokolta. Felszólalásának rövid kivonata az, hogy az idei árvíz oka az volt, miszerint a Kraszna elvezetésére szolgáló csatorna csak a vasúti hídig van készen, mert itt a lápi szabályozás befejezését kisajátítási nehézségek gátolták. Ennek tulajdonítható az, hogy február 8-án a legnagyobb vízállás mellett a viz a nyulgátakat meghágta s 1300 hold területet elborította melyből 1000 hold legelő. A múlt ülésen elhangzott azon megjegyzésre, hogy a tudománynak sikerült a vizet a hegyre felvinni, kénytelen kijelenteni hogy az nem való, mivel az idén az útszakaszt a viz a legnagyobb vízállás mellett sem érte el, alacsonyabb volt 40—45 centiméterrel, mint a múltban. A mi a társulat részéről történt rendkívüli intézkedéseket illeti, azon megjegyzése van, hogy árvízveszély alkalmával köteles minden lehető védekezést, átereszek betömését, védtöltések átmetszését megtenni s ezt a hatóságnak előlegesen bejelenteni. Hogy a zsilipek rósz helyen volnának elhelyezve, erre azon megjegyzése volt, miszerint a zsilipek nem arra valók, hogy árvizet vezessenek le, de csapadék vizet. Végül a lápi csatornákat is elkészítette a társulat s a belvizlevezető csatornák tervezete is elkészült már. Nagy László alispán válaszában kijelentette, hogy most is fentartja azon állítását, hogy a hegynek vitte a vizet a társulat. Hivatkozik egy nagykárolyi birtokosra, a melynek viz által soha nem járt tagjában is mutatkozott az idei árvíz. Tehát olyan magaslaton volt, a hol ezelőtt soha sem jelentkezett. Erre vonatkozó nyilatkozata lehetett drasztikus, de nem alaptalan. Megjegyzi, hogy a lápi szabályozó munkálatokat egy műszaki tanácsos már átvette, mint befejezett munkálatot és most kisül az, hogy a vizi munkálatnak épp a száját hagyták nyitva, a mi az árvizet és az érdekeltek megriasztását vonta maga után. A társulat kihágást követett el a töltések minden bejelentés nélküli átvágásával. Ezután példákkal igazolta azt, hogy a zsilipek rósz helyen vannak elhelyezve és nem elégséges számban. A Homoród csatorna is hibás és ez majd akkor fog kitűnni, ha valamely rendkívüli időjárás minden kalamitása be áll. E csatorna medre már sok helyen befuvatott. Szerinte kötelessége a közigazgatási bizottságnak a szakértelemmel szemben rámutatni bizonyos bekövetkezhető dolgokra felirat alakjában. Igazán megdöbbenéssel kell fogadni azon kijelentést, hogy midőn az ecsedi-láp szabályozási költségei elérték a makszimumot, a költségek 5 millióról 7 millióra emelkedtek, akkor azt mondják, hogy ezenkívül az elkészítendő belvíz levezető csatornák még 12 krba fognak kerülni holdanként. Pedig a társulat czimében is benne van a belvizlevezető, ármentesitő jelző s mikor a munkálat be van fejezve mégis újabb költségekre van kilátás. A választ megnyugtatónak nem találja s a nélkül, hogy be akarna avatkozni a társulat authonomikus jogaiba, szükségesnek tartja a minisztert a bajokra figyelmeztetni. Feliratot indítványoz. Kacsó Károly az államépitészeti hivatal főnöke megjegyzi, hogy már a múlt ülésen védelmet kért a közlekedési ut tekintetében és most a folyammérnöki hivatal válasza után határozottan állítja, hogy a társulat közegei kihágást követtek egy felől azért, hogy az általok tervezett védelmi munkálatot előlegesen be nem jelentették, másrészt, hogy a védelmet a felső csatorna szakasztól lefelé három kilométerre eső útvonal hidnyilásainak eltömésével akarták elérni, a mit a helyi viszonyok ismerete mellett tenniök nem lehetett, de meg a védelemnek nem is ott volt a helye, hanem lett volna a kismajtényi indóháztól a Nagy-Majtény felé vezető útszakaszon. A zsilpekre megjegyzi, hogy azon időben Domahidán utazván, a Domahida közvetlen közelében levő zsilipen alig látott valami viz folyást mig a folyamCsuka Mihály kínosan fejet hajtott. — Be voltam csípve, nagyságos ur, úgy be voltam csípve, mint a csap . . . Annyi bort ittam estétől hajnalig, hogy hajnalra már azt se tudtam, hogy áll a fejem .... — Minek iszik, ha nem bírja! fakadt ki Privigyey dühösen. Nekem is megárt a bor, de nem is iszom soha életemben két pohárnál többet . . . Most aztán jó lesz ugy-e, ha lelakatolják? . . . Teringettét, ostoba fráterje, teringettét . . . Egyébként várjon csak, hadd nézem .... Privigyey kihúzta a bugyellárisát, szégyenkezve elővett két tizes bankót és a pénzt titokban odadugta az illetlen kocsis markába. — Itt a húsz forint, mondta halkan, nehogy a kapitány vagy Gogolák meghallja. Fizesse le gyorsan a büntetést és siessen haza iziben a kölykekhez . . . Remélem, hogy most okult, valamicskét vén csacsi és máskor illedelmesebb lesz a kuncsaftokhoz. Privigyey ezzel kezet fogott a kapitánynyal és gyorsan kisietett a hivatalból. A kocsis pedig, zsebre dugván a húsz forintot, alázatosan összeütötte a bokáját, igy szólván : — Jelentem alásan a téns kapitány urnák, hogy inkább leülöm a négy napot . . . — Nos? kérdezte Privigyeyné, a mikor az ura délben haza jött a kapitányságtól. Privigyey ledobta a kalapját és diadalmasan dörmögte : — Ezt ugyan megtanítottam móresre!. Fogadok, hogy nem lesz többé kedve hepcziáskodni az utasokkal . . . Szomaházy István. mérnöki hivatal főnöke által is említett ezer holdat elborító víztömeg attól felfelé alig 1 kilométernyi távolságnyira stagnált. Nem állítja ugyan, hogy a zsilip nem meg felelő helyen lenne elhelyezve, de consiatálni kívánja, hogy a belvizek bezetésére ahoz vezető árok hiányzik. A kihágási eljárás megindítva van. Ifj. Böszörményi Sándor megerősíti az alispán azon állítását, hogy a Homoród csatorna már bevan fuva. Igazolja ezt azon körülmény, hogy az idei árvíz alkalmával Pettyénnél alig volt a csatorna félig tele és ugyanekkor Hirip és Rézteleknél alig egy méter látszott ki az útból. Tehát egy nagy árvízkor itt átfogja hágni a viz a töltést és elönti a lápi területet. Ő is szükségesnek tartja a bizottság aggályait tolmácsolni a miniszter előtt. Nyárády László ismételten kijelenti, hogy az idei árvíznek egyedüli oka az volt, hogy a felsőcsatorna Nagy-Majténynál nem volt elkészíthető, mivel kisajátítási nehézségek merültek fel. (Úgy tudjuk, hogy csekély 400 frt különbségről volt szó és a társulat inkább kitette az érdekelteket az árvízveszélynek, sem hogy ezen összeget megadta volna. Szerk.) De most már ezen nehézségek eloszlatva lettek s ha ez a felsőcsatorna és a belvizlevezető csatornák készen lesznek, elmúlik minden baj. A gazdasági csatornák elkészítése, a gazdák kötelessége, mert a társulat nem mehet tovább az alakuláskor elfogadott tervnél. Miután még az alispán reflektált volna pár szóval, elhatározta a bizottság, hogy felír e tárgyban a földmivelési miniszterhez. A felirat szövegét a jövő ülésen mutatják be. A bizottság a többi ügyet is letárgyalta s az ülés este fél nyolcz órakor ért véget. 35—1900. ein. szám. Felhívás. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ur ő exellentiája f. hó 15-én este Szatmár-Németi sz. kir. városába érkezvén, Szatmár vármegye közönsége főispán ur Öméltóságának vezetése alatt az üdvözlő küldöttségek sorában részt veend; és ennélfogva felkérem a vármegye bizottsági tagjait, hogy e küldöttségben minél nagyobb számban résztvenni szíveskedjenek, hogy ez által fejezze ki a vármegye. ázon tiszteletet és szeretetet, a melyet ő exellentiája személye iránt érez. A küldöttség gyülekezésének helye és ideje később fog megállapittatni s e tekintetben felkérem czimet, hogy a helyi lapok erre vonatkozó közléseit figyelemmel kisérni szíveskedjék. Maradtam hazafias üdvözlettel Nagy-Károly, 1900, márczius 10. Nagy László, alispán. Értesítés. A Kölcsey-Egyesület f. hó U-én vagyis ma vasárnap, a régi kaszinó nagytermében felolvasó-estélyt tart. Belépő-dij nem lesz. — Kezdete este 6 órakor. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. évi márczius 7. Poór János, az irod. bizottság elnöke. 3>v£egrlrl-sró. A „Nagykárolyi Vívó- és Torna-Club tagjai a Clubnak folyó évi márczius hó 11-én vagyis ma d. u. 4 órakor a régi kaszinó dísztermében, illetve helyiségeiben megtartandó Il-ik évi rendes közgyűlésére tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Igazgató-választmány jelentésé az évi működésről. 3. A számadás megvizsgálására 3 tagú bizottság kiküldése és a felmentvény megadása tekintetében intézkedés. 4. A szertár állapotát magában foglaló jelentés. 5. Az évi tagságdij meghatározása a rendes- és pártoló tagokra nézve. 6. Az évi költségvetés megállapítása. 7. Indítványok, 8. Az igazgató-választmány (elnök, igazgató, titkár, pénztáros, ügyész, szertáros, orvos és nyolcz választmányi tag) és négy választmányi póttagnak a legközelebbi rendes közgyűlés időtartamáig való megválasztása. Az alapszabályok értelmében a személyes kérdések titkos szavazattal döntetnek el. Kelt Nagy-Károlyban 1900. február 17. Dr. Schönpflug Richárd, Bubregh Béla, elnök. litkár. HÍREK. — Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla vármegyénk főispánja a tegnap reggeli vonattal Budapestre utazott. — Galba Lajos a szatmári kir. törvényszék elnöke f. hó 9-én megfordult városunkban, a hol egy pár látogatást tett. — A kereskeddmi miniszter vármegyénkben. A szatmári ev. ref. főgymnasium fentartó ' testületé gr. Bethlen András elhalálozása után Hegedűs Sándo
