Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-11-25 / 48. szám
SZATMARMEGYEI T r í Ö Z L Ö N Y éve tart. A kiegyezés az az idő pont, a melytől az ifjú Magyarország megszületését számítani szoktuk. Egy halálos zsibbadtságból ébredt ekkor ez a nemzet. Erői felszabadultak, a halálos csendet, mely az országot közzel húsz esztendőn át betöltötte, a munka vidám zsibaja váltotta fel. Azóta dolgozunk, egy ifjú izmos óriás minden erejével. Az elért eredményekkel pedig, a melyekre e rövid idő alatt eljutottunk, meglehetünk elégedve. A dermedt visszamaradt országból kultur államá lettünk, ipart, művészetet, kereskedést teremtettünk a semmiből. De a munka még koránt sincs befejezve. Sokat tettünk, de még többet, sokkal többet kell cselekednünk, hogy a nagy czélt: Magyar- országnak, mint minden tekintetben méltó versenytársnak beillesztését a nyugat nagy kulturállamai sorába, elérhessük. Nem az erők szétforgácsolására, hanem az összes erőforrások egyesítésére van tehát nekünk szükségünk és pedig nekünk ezerszer inkább, mint bármely más népnek. Nem csupán azért, mert nekünk több a tenni valónk, hanem azért is, mert közöttünk amúgy is elég a széthúzó törekvés, amelyet leküzdeni, sem békés utón elcsendesitenünk eddig nem sikerült. Mindenki tudja, hogy ez erők alatt a nemzetiségeket értjük. Más nemzetiségű véreink még mindig nem tudtak igazi testvéreinkké válni. Nekünk tehát kettősen kell összetartanunk, hogy betelé is, kifelé is mint tömör, megingathatlan faj álljunk nem alkuvó egyöntetű magyarságunkkal. Második baj gyanánt, mint amely társadalmi egységünk megbontására van hivatva, jelentkezik a felekezeti ellentét. Ez a kérdés a múltban sok bajnak volt okozója. Lelkiismeretlen izgatok most ujböl kísérletet tesznek, hogy belőle czéljaikra tőkét kovácsoljanak. Reméljük és hisszük, hogy népünk kipróbált józanságán e kísérletek meg fognak törni és terjesztőik siker nélkül fognak visszahullani a homályba, melyből születtek. Társadalmunk harmadik nagy baja s talán a legfontosabb, hogy annak osztályai nem olvadtak még kellőleg össze. Régi panasz, hogy arisztokráncziánk nem veszi ki a nemzeti munkából kellőleg részét. E téren az állapotok újabban tagadhatatlanul javulnak. A politikai és művészeti életben számos fényes név viselője jutott fényes szerephez, amelyet nemcsak történeti nevének és vagyonának, hanem eszének, szorgalmának köszönhet. De ha a nemzeti munka más ágait tekintjük, még mindig szomorú tünetekkel találkozunk ez irányban. Az ipar, a kereskedelemre nézve az a roppant anyagi és erkölcsi tőke, mely arísz- tokrácziánk kezében van, ma is el van veszve. Szemben a külföld példáival, hol a legnagyobb nevek viselői sem restellik virágzó ipari- és kereskedelmi vállalatokat létesíteni és ez által bealianak a produktiv nemzeti munka munkásai közé, nálunk ma is fehér holló számba megy az oly főur, aki hasonló vállalkozásba bocsátkozik. Még mindig szégyennek tartják a polgári munkát s gőggel fordulnak el attól, akinek életczélját ez képezi, s zömük kizárólag a lóversenyben és hasonló élvezetekben találja gyönyörűségét. Ez az igazi osztályharcz, mely gátként áll társadalmunk egyesülése elé. Ez az a tényező, amely gátként áll társadalmunk egyesülése elé. Ez a tényező, amely társadalmunk egységét megbontja, a munka sikerét állandóan veszélyezteti. Ennek kell megváltoznia. A nagy műben mindnyájunknak össze kell fogni, a nagy munkában egyesülni. Csak igy vihetjük törek véseinket diadalra, igy tiporhatjuk le ellenségeinket s foglalhatjuk a nyugati kulturállamok sorában azt a helyet, amely bennünket megillet. Meghívó. A Kölcsey-Egyesület irodalmi szakosztálya f. hó 25-én vasárnap d. e. 11 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart, melyre a szakosztály t. tagjait van szerencsém meghívni. Tárgysorozat. 1. A pályakérdések megállapítására kiküldött bizottság jelentése. 2. Folyó ügyek. Nagy-Károly, 1900. november 20. Dr. Kovács Dezső, az irodalmi szakosztály elnöke. Meghívó. A Kölcsey-Egyesület igazgató választmánya f. hó 25-én vasárnap d. e. fél 12 órakora vármegyeház nagytermében ülést tart, melyre a t. tagokat van szerencsém meghívni. Tárgysorozat: 1. Az irodalmi szakosztály által megállapított pályakérdések dijainak megállapítása. 2. Folyó ügyek. Nagy-Károly, 1900. november 20. Nagy László, egyesületi elnök. HÍREK. — Személyi hir. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter a tegnap délivonattal vármegyénk főispánjának társaságában keresztül utazott a helybeli állomáson. A miniszter a szatmári ev. főgimnázium feutartó testületének ülésén vesz részt mint elnök. A főispán a ma esteli vonattal székhelyére érkezik. — Gyászisteni tisztelet. Erzsébet napján a helybeli róm. kath. templomban Erzsébet királyné lelkiüdveért gyászisteni tiszteletet tartottak. A misét fényes segédlettel Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök kormánytanácsos mondta, s a misén megjelentek a honvédtisztikar, a helybeli összes hatóságok és mindkét nembeli tanuló ifjúság testületileg. — A Kölcsey-Egylet Vörösmarty ünnepélye. A nagykárolyi Kölcsey egyesület Vörösmarty Mihály születésének 100 éves fordulója alkalmából 1900. évi decz. 2-án délután 6 órakor a Régi kaszinó nagytermében ünnepélyt rendez, melyre Nagy-Károly város és vidéke t. közönségét meghívja. Műsor . 1. Szózat. Előadja a dalárda. 2. Elnöki megnyitó. Tartja Nagy László. 3. Szép Ilonka. Vörösmartytól. Szavalja Vuko- vics Mártha kisasszony. 4. Vörösmartyról. Irta és felolvassa Dr. Kováts Dezső. 5. Dalünnepen. Kern Károly- tól. Előadja a dalárda. Belépő dij nincs. — Esküvő. Gellért, Endre, Nagy-Bánya szab. kir. város népszerű polgármestere f. hó 29-én esküdik örökhüséget M.-Szalkán Ilosvay Blanka kisasszonynak, Ilosvay Endre főszolgabiró és neje Jeszenszky Erzsébet kedves és szép leányának. — A fögimnáziumi ifjúság kegyelete. Erzsébet napján a helybeli főgimnázium ifjúsága szép emlékün- nepélylyel hódolt Erzsébet királyné emlékének. A róm. kath. templomban tartott jistenitisztelet után az ifjúság a tornacsarnokba vonult, a hol kezdetét vette az ünnepély d. e. 10 órakor. Megnyitotta ezt az énekkar által elénekelt Hymnusz, majd Schuszte- rich Béla VI. o. t. szavalta érzéssel Mészáros Armand „Erzsébet napján“ czimü költeményét. Ezután Czu- kor István VII. o. t. és Csiiléry Ferencz VI. o. t. zongorán Beethoven „Gyászindulóját“ játszták el igen sikerültén. Az énekkar éneke következett, majd Suppe „Paraszt és költő“ czimü zenemüvét adta elő egy sextett, melyet Adler Ernő V. o. t. kisért ügyesen zongorán. Ezután Hám József főgimnáziumi igazgató magas röptű beszédben méltatta az emléknap jelentőségét. A hazafiságtól áthatott szép beszéd nagy hatást keltett. Ezután a főgimnáziumi zenekar Erkel Bánkbánjából játszta el a tisza-parti jelenetet szép összhanggal. Majd Brandsch Gyula VI. o. t. szavalta hatásosan Zichy Géza „Királyunkhoz“ czimü költeményét helyes hangsúlyozással, s befejezte az ünnepélyt a „Szózat“ eléneklése. A tornacsarnokot egészen betöltötte a közönség, a melynél a program minden egyes száma tetszéssel találkozott. — Gyászeset. Sántha Dezső tasnádi ügyvédei, Szilágy vármegye tekintélyes bizottsági tagját családi gyász érte. Édes apja Sántha Imre f. hó 22-én élte 89-ik évében elhunyt. Az öreg ur fiatalabb éveiben vármegyénk tisztviselője is volt, Nagy-Károlyban központi főszolgabiró és mindenkiismerte városunkban, mint példa beszéddé vált szórakozott embert, de a ki a mellett tiszteletre méltó,örökifjú mozgékonyságuöregurvolt.Mert őt a telj esen ősz férfiak éppúgy öreg urnák ismerték mint a fatal- ság, oly hosszú élettel és jóegészséggel áldotta meg a jó Isten. Benne Bay Mihály csomaközi földbirtokos apósát gyászolja. Temetése a tegnapi napon d. u. 2 órakor ment végbe Ér-Töviseden, a kiterjed rokonság és a család tisztelőinek és barátainak jelenlétében. A család a következő gyászjelentést adta ki: Sántha Dezső és neje Tarczali Lenke s gyermekeik Eveline, György í Irén; Sántha Ida férjével Nagy Domokos s gyermekeik Dezső, Ilona. özv. Péchy Istvánná, Béla és Erzsébet; Sántha Erzsébet férjével Bay Mihály és gyermekeik Miklós és Anna s férje Kónya Kálmán, úgy a magok, mint számos rokonok nevében a legmélyebb fájdalommal tudatják a felejt- hetlen jó apa, szerető nagyapa, após és rokonnak : csiktusnádi Sántha Imre földbirtokosnak f. évi november hó 22-én éjjel 12 órakor életének 89-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos kimultát. Megboldogult kedves halottunk hült tetemei f. hó 24 én d. u. 2 órakor fognak Ér-Tövisden beszenteltetni s onnan a csáládi sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Ér- Tövised, 1900. november hó 23-án. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Vörösmarty ünnepély. A kegyes tanitórend hazafias vezetése alatt álló helybeli főgimnázium ifjúsága, Vörösmarty Mihály születésének 100-ik évfordulójára decz. 1-én d. u. fél 4 órakor a városi tornacsarnokban ünnepélyt rendez. A mérsékelten megszabott belépti dijak jövedelmét a Vörösmarty szobor javára fordítják. A változatos és élvezetes ünnepély meghívója a következőleg szól. Meghívó. A nagykárolyi róm. kath. főgimnázium deczember hó elsején Vörösmarty Mihály, a költő-király születésének 100-ik évfordulóján, d. u. fél négy órakor, a városi tornacsarnokban Vörösmarty ünnepélyt rendez, melyre t. czimet és családját tisztelettel meghívja az igazgatóság. Belépő-dij" Az 5 első sorban 2 K., a többi sorokban 1 K. Jegyek előre válthatók Csóti tanárnál. (Piarista társház, emelet, 25. sz.) A befolyó tiszta jövedelem felét a Vörösmarty-szobor alaphoz küldjük, a másik felét pedig a főgimnáziumi zene egyesületnek adjuk. Műsor: i. Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise. 2. Délután fél négy órakor: 1. Angol őrjárat. Induló George Asch-tól. Előadja a főgimn. zenekar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja az Önképző-kör vezető tanára. 3. La Siréne Székely J.-től. Zongorán előadja Csiiléry Ferencz VI. o. t. 4. Vörösmarty emlékezete. Oda. Irta Medvey Lajos VIII. o. t.; előadja Gönczy Pál VIII. o. t. 5. Hársfa.. . Schuberttól. Előadja a fögimn. énekkar. 6. Fantasia Streabbogtól. Zongorán előadják Adler Ernő és Schick Emil V. o. tanulók. 7. A szegény asszony könyve. Vörösmartytól. Előadja Sikolya István 111. o. t. 8. Népdal egyveleg. Előadja a főgimn. zenekar. 9. Vörösmarty Mihály emlékezete. Irta Szin- tay Lajos VII. o. t.; felolvassa Papp György VI. o. t. 10. Népdalok Szentirmaitól. Előadja a főgimn. énekkar. 11. Magyar ábránd Székely J.-től. Előadja Czukor István VII. o. t. 12. Részlet Zalán futásából. Előadja Csiiléry András VIII. o. t. 13. Vörösmarty-Elbert: A hontalan. Melodráma. Kaufmann Sándor VII. o. t. zongora kísérete mellett előadják Szintay Lajos VII. és Adler Ernő V. o. tanulók. 14. Szózat. Vörösmartytól. Előadja a főgimn. énekkar. 15. Záróbeszéd. Tartja a főgimn. igazgatója. 16. Parade-induló. Wenzel P. H.-tól. Előadja a főgimn. zenekar. — Erzsébet napja a polgári leányiskolában. A helybeli polgári leányiskolában is szépen ünnepelték meg, f. hó 19-én Erzsébet királyné emlékünnepét. A közönség egészen betöltötte az iskola dísztermét, s meggyőződött ezúttal is arról, hogy az iskola növendékei kitűnő és hazafias nevelésben részesülnek. Az ünnepély programjából felemlítjük a következő számokat. Ilosvay Katicza I. o. t. ügyesen szavalta Pósa Lajos „Erzsébet királyné emlékére“ czimü alkalmi költeményt. Adler Margit és Kacsó Erzsiké zongora kettőse is tetszést aratott. Zampa „Ouvertures“-ét játszták el, s örvendetes haladás volt észlelhető játékukon. Az ünnepély jelentőségét szép beszédben méltatta Kurucz Erzsébet tanitónő. A rokonszenves és értelmes felolvasást élénken megtapsolták. Ezután nagy tetszést aratott Péchy Ilonka zongora játéka, mert a szép darab nehéz részleteit mind érvényre emelte. Tetszett Bornstein Szerénáik o. t. szavalata is. „Erzsébet“ czimü költeményét adta elő Sajó Sándornak, igen ügyesen és átérzett hangsúlyozással. Ezután Sternberg Anna ügyes zongora kisérete mellett Kaufmann Anna adta elő hatásosan „Erzsébet királyné halálára“ czimü melodrámát. Igazán hatásos szám volt. Janitzky Margit is szépen és nagy hatás mellett szavalta Lampert Géza „Cziprus lombok Nagyasszonyunk halálára“ czimü költeményét. Miután még Kacsó Irénke és Janitzky Albert Belho- ven „Gyászindulóját“ zongorázták volna el köztetszés mellett, befejezte az ünnepélyt a „Szózat“ — Házfelavatás. A nagykárolyi kath. legényegyesület szép és lélekemelő ünnepélyre készül. Ugyanis folyó hó 25-ón, azaz vasárnap fogják az átalakított helyiséget felszentelni az eddigi értesülésünk szerint a lehető legünnepélyesebben. Az ünnepély iránt városszerte nagy az érdeklődés. Meg is érdemli ez a derék egyesület, mely társadalmi életünknek egy igen számbaveendő és becsülésre méltó jótékony tényezőjévé vált. Az ünnepély következőkép fog megtartatni: Délelőtt az egylet tagjai zászlók elő- vitele mellett részt vesznek az isteni tiszteleten, úgyszintén a délutáni litánián, mely után főt. Palczer Ernő, kegyesrendi kormánysegéd ur felszenteli az egylet helyiségét és ünnepi beszédet tart. Az egyházi functió után szavalatok- és felolvasásból álló ünnepély lesz a következő programmal: 1. Prológus. Irta Fliesz Henrik. Szavalja Sallay Lajos. 2. Alkalmi beszéd. Tartja Tietz Sándor. 3. A mi házunk. Irta Nádor Béla. Szavalja Matesz Mariska k, a. 4. Felolvasás. Tartja Holczinger István. 5. Házfelavatáskor. Irta Latkóczy Mihály. Szavalja Bőhm Irma k. a. Este 8 órakor társasvacsora az egylet helyiségében Jónás Gyuri zenekara mellett. Részvéti-dij : 2 korona. Az ünnepélyre felhívjuk különösen városunk intelligens közönségének figyelmét. Megérdemli tőlünk a törekvő egylet, a melynek kebeléből ki van zárva a felekezeti gyülölség, hogy felkeressük nagy jelentőségű házi ünnepélyét s tanúi legyünk annak, hogy az egyesülési szellem, a helyes vezetés minő mive- lőleg hat az iparos ifjúságra. Szemünk előtt lett a csemetéből terebélyes fa, a mely anyiaknak ad tnenhelyet, a kezdet nehézségeivel küzdő fiatal egyletből, saját hajlékkal bíró megizmosodott erkölcsi testület lett. — Erzsébet királyné emlékünnepélyt tartott az iparos tanoncziskola folyó hó 18-án, délelőtt 11 órakor a városháza nagytermében, melyen Székely János és Kukucs József III. osztályú tanulók alkalmi költeményeket szavaltak, Lukács Mihály iskolai igazgató pedig szép és hatásos emlékbeszédet tartott. — Felolvasó-estély. A helybeli „Protestáns-Társaskör“ felolvasó-estélyeinek sorozatát f. hó 18-án kezdte meg. A fiatal, de életképes egylet összekapcsolta ez estélyt az Erzsébet királyné iránti kegyelettel, s a program számai is úgy voltak összeállítva. Megnyitotta az estélyt Veres Gusztáv elnök, beszédében ecsetelve a kör hivatását és kegyeletes szép
