Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-11-25 / 48. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY szavakban emlékezett meg a nap jelentőségéről is. Tőtős Ilonka szavalta ezután Deák Kálmán „Erzsébet királyné“ czimii költeményét. A szép szavalatot megérdemelt tapsban részesítették. Ezután Lukács Mihály olvasta fel Erzsébet királynéról irt emlékbeszédét. A felolvasás ügyesen volt összeállítva és hely- lyel-helylyel költői lendületet vett. Nagy tetszés nyilatkozat követte a felolvasást. Befejezésül Veres Gusztáv szavalta Tóth Kálmán „Erzsébet királynő“ czimü szép költeményét. A szavaló erőteljes és mély csengésű hangján remekül adta elő a költeményt. Sok tapsot aratott. A szép számú közönség meglehetett elégedve az első felolvasó estély sikerével. — Gyászjelentés. László Pál nyug. várm. főszámvevő, úgy a maga mint családja és a szélesen kiterjedt rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a legjobb feleség, anya és nagyanya László Pálné sz. Tarczy Helénnek, életének 57-ik, boldog házasságának 42-ik évében folyó évi november hó 17-én reggeli 5 órakor rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A boldogultnak kihűlt hamvai folyó hó 18-án d. u. 2 órakor fognak az ev. ref. egyház szertartása szerint az angyalosi sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Angyalos, 1900. november 17. Áldott legyen emléke ! László Boibála özv. Lupucz Lászlóné. László Vilma férj. Erdélyi Gyuláné. László Erzsiké gyermekei. Erdélyi Gyula, Soós Jenő vejei. Lupucz László, Lupucz Pál, Lupucz György, Erdélyi Margit, Erdélyi Ilonka, Erdélyi Juliska, Erdélyi Mariska, Erdélyi Gyula, Erdélyi Vilma, Erdélyi Irénke, Soós Pista unokái. — Meghívó. A nagykárolyi ev. ref. egyházmegyei tanító egyesület tagjait a f. évi deczember hó 3-án, d. e. 10 órakor Nagy-Károlyban, az ev. ref. nagyobb fiiskolában tartandó értekezletre ez utón tisztelettel meghívom. Az értekezlet tárgya : A tanterv revidi- álására vonatkozó véleményes javaslat elkészitése. Nagy-Károlyban 1900. november 22-én. Lukács Mihály egyesületi elnök. — Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló „Margit“ leánynevelő intézetben a magyar kereszténység kilenczszázados jubileumának megünneplése november 25-én, ma délelőtt 9 órakor a következő sorrendben lesz megtartva: 1. Megnyitó. 2. Ajkainkról zeng az ének. 3. A magyar kereszténység jubileumáról, mondja Györffy Erzsiké. 4. Hazánk Nagyasszonyához, szavalja: Juhász Mariska. 5. Pápai hym- nusz, éneklik a növendékek. 6. XIII. Leó pápa, szavalja : Kovács Emma. 7. Alkalmi beszéd, mondja : Táby Magda. 8. Ave Mária, éneklik a növendékek. 9. Magyar leány imája, szavalja: Györffy Irma. 10. Értekezlet, tartja: Borody Jozefa. 11. A honleány, szavalja: Fridi Anna. 12. Kölcsey-hymnusz, éneklik a növendékek. Az ünnepélyt 8 órakor hálaadó szentmise előzi meg. Az ünnepségre az érdeklődőket tisztelettel meghívja. Az igazgatóság. — A Kölcsey-Egyesület deczember 2-án kezdi meg a téli felolvasó estélyek sorozatát, a Vörösmarty Mihály szülétésének 100-ik évfordulója alkalmából tartandó ünnepélylyel, melynek programmját lapunk más helyén közöljük. Az irodalmi szakosztály uj elnöke azon igyekszik, hogy egyrészt a közönség érdeklődését legalább is olyan mértékben fentarthassa, mint eddig történt, másrészt pedig, hogy a felolvasó estélyek a múlt években elért nívón megmaradjanak. Mindkét czél elérése érdekében szükség van a közönség együtt működésére. Hisszük azért, hogy mindazok, a kik eddig felolvasásokkal, énekkel, zenével, szavalattal részt vettek az egylet estélyein, ezentúl sem fogják közreműködésüket megtagadni. A természetes evoluczió rendje azonban úgy hozza magával, hogy újabb erők is bevonassanak a kör működő tagjai közzé. Igen jelentékeny szolgálatot tenne mindaz a kör érdekének s igy közvetve társadalmi életünknek, a ki ilyen újabb erőkre felhívni szíveskednék az irodalmi szakosztály elnökének figyelmét. — Esküvő. Vida Elek helybeli kir. telekkönyvvezető kedves leányát Vida Czellát tegnap vezette oltárhoz városunkban Nagybölöni Bakó Adorján Nagykükülőmegyei közigazgatási tisztviselő Segesvárról. Násznagyok voltak Fógel Kálmán nejével és Bakó Bálint, a vőlegény nagybátja nejével. Nyoszolyó leányok Bakó Irma és Thanhoffer Szeréna kisaszonyok; vőfények Dr. Nemestóthi Szabó Albert és Kalós Ignácz. A polgári házasság kötés után az egyházi esketést ft. Szabó Nobert Szatmáregyházmegyei kanonok a menyasszony nagybátyja végezte meleg hangú szép beszédet intézve az ifjú párhoz. Este a menyasz- szonyos háznál nagy lakoma volt számos pohárköszöntővel melyek az uj párt és örömszülőket éltették. A lakomán jelen voltak Szabó Pál és Csilléiy Dávid kir. járásbirók, Jancsó Gyula nejével és Bodó György kir. aljbirók, Barthos Zsigmond pénzügyi titkár és neje, Thanhoffer Pál és neje, Hügel János birtokos Segesvárról, Nagy Árpád p. ü. számvizsgáló Kolozsvárról s még többen. Állandó boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez! — Tánczmulatság. A uagykárolyi gőz-fiirész- és parkettgyár munkásai f. hó 17-én sikerült tánczulat- ságot tartottak, a „Polgári Olsasókör“ dísztermében. — Dohánybeváltási határidők. A folyó évre a dohánybeváltó határidőket a miniszter a következőleg állapította meg. A nagykárolyi beváltási állomáson deczember 17-től február 19-ig, az érmihályfalvai beváltási állomáson január 2-től február 28-ig, a nyírbátori állomáson január 2-től feb. 2 6-ig és a vásáros- naményi beváltási állomáson deczember 10-től február 28-ig. A nagykárolyi beváltó állomásra az alispán politikai biztosnak Rácz Miklós nagykárolyi lakost nevezte ki. — Erzsébet ünnepély Tartolczon. Tartolcz avasvidéki községben Erzsébet királyné nevenapját mély áhítattal ünnepelték meg. Már megelőzőleg hirdette ki a híveknek Dredeán Eugén helybeli lelkész, hogy f. hó 19-én Erzsébet királyné emlékezetére gyászisteni tiszteletet fog tartani. Az ünnepélyes nagy gyászmise reggel 8 órakor vette kezdetét, melynek végeztével Dredeán Eugén lelkész megható imát mondott az egek urához, hogy Ő Felsége dicsőségesen uralkodó királyunkat annyi balsors közepette vigasztalja meg s még sokáig éltesse hazánk boldogságára, majd arra kérte lélekemelő imájában az Isteni gondviselést, hogy terjessze továbbra is áldásos kegyeit szeretett magyar hazánk fölött, megóva azt minden ellenségtől. A szép és igazán megható isteni tisztelet után a helybeli iskolában is iskolai ünnepély volt a nap emlékezetére. — A Szatmári Gazdasági Egyesület szőlőtelepén képzett szőlő munkás tanonczok a kér. szőlőszeti és borászati felügyelő előtt f. hó 15-én délelőtt tettek vizsgát gyakorlati és elméleti ismereteikről, amiről bizonyítványt is kaptak. E munkás képzést a jövő évre is fentartani szándékozván, ez utón szőlős gazdáinknak mód lesz adva oly állandó munkásokat alkalmazni szőlőjükben, kik a helyes kezelés, oltás metszés, telepítés körüli ismereteikre bizonyítványaikkal garancziát nyújthatnak. — A kereskedőknek és iparosoknak folyó évi november 8-án 8 napi záros határidőre közszemlére kitett névjegyzéke ellen észrevételek be nem adatván, az iparhatósági megbízottaknak választására határidőül folyó évi november hó 25-ik napjának délelőtti 10 órája a városháza tanácstermébe kitüze- tik, mely alkalomra Nagy-Károlyban lakó összes kereskedők és iparosok azzal hivatnak meg, hogy ezen határidőben a városi tanács s járási főszolgabírói hivatal, mint elsőfokú iparhatóság mellé 20—20 összesen 40 iparhatósági megbízott fog választatni. Kelt Nagy-Károlyban, 1900. november hó 17-én. Debreczeni István, polgármester. — Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos balparti ármentesitő és belvizszabályozó társulatitól. 3302—1900. sz. Kivonatos hirdetmény. A társulatunk által létesítendő Il-od rendű belvízcsatornák terveinek közszemlére tétele alkalmából értesítem a t. érdekeltséget, hogy a folyó év október 18-án tartott társulati közgyűlés 39. számú határozata folytán a tervek és az érdekeltek által azokon eszközölni kívánt módosítások megtárgyalása végett társulatunk kiküldöttei : VII. A Keleti csatorna átalakítása és a Nagykároly—Domahida és Kismajtény ^községi csatornát illetőleg Nagykároly város házánál folyó évi november hó 30-án délelőtt 9 órakor. VIII. A Nagykároly—kaplonyi csatornát illetőleg Nagykároly város házánál folyó évi november hő 30-án délelőtt 9 órakor megfognak jelenni, hogy a jelzett értekezleten a csatorna által érdekelt birtokosoknak a terveket illetőleg kívánt felvilágosítást megadják s az esetleg kívánt módosítások tekintetében is útbaigazítással szolgáljanak. Erről azzal van szerencsém az érdekeltséget értesíteni, hogy ezen értekezletnek az a czélja, hogy minden irányban megvilágítsa az ügyet s hogy ennek segélyével az érdekeltségi tagok megóvassanak a hatósághoz benyújtandó netaláni felesleges észrevételezésektől s ez utón a Il-od rendű belvízcsatornák tervei könnyebben megállapíthatók és azok kivitele hamarább megkezdhető legyen. A hivatkozott közgyűlés fenti számú határozatával kimondotta, hogy a Il-od rendű belvízcsatornák által igénylendő területeket nem kívánja kisajátítás utján megszerezni s a Il-od rendű belvízcsatornákat csak azon a területeken építteti ki a társulat, ahol kisajátítás nélkül átengedik a tulajdonosok az építés czéljaira szükséges területeket. Nagy-Károly, 1900. évi november hó 7. Péchy László, s. k. igazgató-főmérnök. — Hasznos és czélszerü készítményt talált fel Dobó Gyula és azt most Durator (tör. védett) név alatt hozza forgalomba. A Duratorral ugyanis a czipőtalp bekenve ötször oly tartós és vizáthatlan lesz. Nagy megtakarítást érhet el tehát mindenki, és sok szegény ember áldani fogja nemsokára a Durator feltalálóját. — Egy uj kalendárium. Mikor tiz egynéhány évvel ezelőtt megjelent az első Almanach, mindenki elcsodálkozott. Hát igy is lehet kalendáriumot csinálni? Egy pár esztendő múlva aztán megjelent a Kincses Kalendárium. — Nini, hát még ez ! — S most már a harmadik érdekes fajtája indul meg a kalendáriumnak. Egy darab könyvbe fűzött Amerika ez, mely az Üllői-uti Révai-féle könyvesházból indul országgá, hogy tarka papirosba fűzve hírmondója legyen az időnek és anna^, a mi a legközelebb elmúlt időkben történt az irodalom mezején. A naptári rész után nagybecsű szépirodalmi czikkek következnek, a magyar tárczairás atyamesterétől, Porzótól (Ágai Adolf) egy hosszabb tárcza, egy elmés, finom kis rajz szegény Pap Dánieltől, alighanem legutolsó munkája ennek a legfrancziább eszü, finom lélekrajzoló magyarnak. Van benne czikk Brandestől (Mit olvasunk?), a nagy hirü, tavaly nálunk járt eszthetikustól. Azon felül egész sereg elbeszélés, kis színdarab, kedves, humoros történetkék, például arról, hogy magyarosítottak meg egy németet Jókai müvei. Kép és czikk szól a párisi Jókai-kiállításról: Szomaházy István magyarázza humorosan Eötvös Károly művészetét, a kinek arczképe is van a kötetben, s egy levele, mely a magyar észnek és stílusnak egyaránt remeke. A szórakoztató czikkek után pedig ott van az újabb magyar irodalom jelesebb termékeinek bibliographiája, mindjárt a rendelő lopokkal megspékelve. Az embernek csak a nevét kell leírni, s özönleni fog házába a sok szebbnél-szebb, jobbnál-jobb könyv, a nemzeti szellem e csöndes letéteményesei, a magyar ész, magyar műveltség terjesztői. Azt hisszük, nem lesz Magyarországon ember, a ki egy párnak alá ne kanyaritaná a nevét. Még a szegény ember is könnyen hozzá jut a maga kívánt könyvéhez, kis havi részletfizetés révén. S a mi megint nagyon érdekes, a kiadó czég (Révai Testvérek, Budapest, VIII. Üllői-ut 18.) ingyen küldi meg a 172 oldalas nagy kötetet vevőinek s a magyar irodalom barátainak. Felelős szerkesztő: BADD1SZ JENŐ. Laptulajdonos: RÓTH KÁROLY. 5 kilós postakosái* tá€la almát vagy üörtét 2 korona utánvét mellett küld Freyer Lipót Alsó-Lendván. 3—4 25080—1900. Szatmár vármegye alispánjától. * Sir lejtési Hirdetmény. Szatmár vármegye alispáni hivatala által közhírré tétetik, hogy a vármegyei székház pénztári helyiségében szükségelt 2 darab vas-spallet tábla és 1 darab vasajtó elkészitése folyó évi deczember hó 6-án a vármegyei főszámvevői hivatalban megtartandó árlejtésen ki fog adatni. Kikiáltási ár 290 korona. Árverelni óhajtók tartoznak a kikiáltási ár 10°/o-át, vagyis 29 korona bánatpénzt az árverés megkezdése előtt a vármegyei főszámvevőhöz zárt ajánlataik kapcsán átadni az árverési feltételek elfogadásának kötelezettsége mellett. A részletes árverési feltételek a vármegyei főszámvevői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthető. Nagy-Károly, 1900. november 20. Nagy László, I — 1 alispán. 7627—1900. K. sz. Slrverési Hirdetmény. Kisajátítás következtében Nagv-Károly város tulajdonába ment — a nagy-károlyi 2351. sz. tjkvben 399. hrszám alatt felvett birtokból a ref. templom-utcza és a Pék-utcza szegletén fentmaradt 391 m2 területnek önálló telekként árverés utján leendő eladása a képviselőtestület 135—1900. kgy. sz. határozatával elrendeltetvén, ezen terület elárverezésére határidőül 1900. évi november hó 27-ik napjának d. e. 10 órája a városházánál Néma Gusztáv első aljegyző hivatalos helyiségébe kitüzetik. Felhivatnak mindazok, kik ezen telket megvenni óhajtják, hogy a kitűzött helyen és időben tartandó árverésen a feltételekben meghatározott bánatpénzzel ellátva jelenjenek meg. Árverési feltételek: 1. Árverés alá kerül a nagykárolyi 2351. sz. tjkvben 399. hrsz. alatt telvett belietekből a ref. templom-utcza rendezése czéljaira fel nem használt 391 m2 területű telekrész. 2. Kikiáltási ár 391 korona, melynek 20°/o-a — 78 korona 20 fillér — árverezni szándékozók által az árverés megkezdése előtt az árverést loganatositó tisztviselő kezéhez bánatpénzül lefizetendő. Legtöbbet ígérő bánatpénze visszafog tartatni s az a vételárba fog beszámíttatni. 3. Vevő köteles a megveendő telken két év alatt lakóházat építeni, mit ha nem tenne, Nagy-Károly városnak jogában áll a vételár 20%-át visszatartani s a telket másnak eladni, miért is vevő telekkönyvi átíratásra alkalmas szerződésre az építkezés megkezdéséig igényt nem tarthat. 4. Legtöbbet Ígérő köteles az elkészítendő s a feltételeknek megfelelő szerződést aláírni, mely szerződés reá nézve azonnal, N.-Károly városra azonban csak a képviselő-testület s a vármegyei törvényhatósági közgyűlés jóváhagyása után kötelező. Ha legtöbbet Ígérő a feltételeknek megfelelő szerződést alá nem Írná, bánatpénze a város tulajdonába megy át, s a telek a város által bárki másnak szabadon eladható.
