Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-11-25 / 48. szám

Nagy-Károly, 1900. november 25. -4©_ szám. XXVI. évfolyam.

SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE.-N* MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP,

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL

hová a lap szellemi és anyagi részét illető közlemények küldendők:

A''agy-Károlybán, Megyeház-utcza 4 fi. sz.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor'. Negyedévre 2 kor. Megyoi községek, egyházak, iskolák részére egész évi előfizetés beküldése mellett 5 korona.

Egyes szám ára 2J fillér. m=Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér“ sora 40 fillér.

Kéziratok nem küldetnek vissza, bérmentetlen levelek csak rendes levelezőktől fogadtatnak el.

H I V A T A L 0 $ R É S Z.

30444—1900. szám.

Hirdetmény.

A vármegye közönségének f. évi október Il-én tartott rendes közgyűléséből 1091. bjksz. alatt hozott határozatát a 15 napi felebbezési határidőre figyelmeztetéssel teszem közhírré.

Nagy-Károly, 1900. nov. 9-én.

Nagy László, alispán.

Másolat. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottságának Nagy-Károlyban, 1900. évi okt. ll-én tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. 1091(1900. bjkvi. sz. Olvastatott a szatmár—bikszádi h. é. vasút végrehajtó bizottságának kérvénye, melyben a vármegye által megszavazott 80,000 korona hozzájárulás megszavazásánál kikötőit azon feltételtől, hogy az építkezés még a folyó évben megkezdessék, eltekinteni és ezen határidőt 1900. év végéig meghosszabbítani kéri. Az állandó választmány véleményével egyezőleg, amennyiben a vármegye közönsége már az 1901. és

1902. évi közúti költségelőirányzat tárgyalásánál felirati- lag is kifejezést adott annak, miszerint a Szatmár— bikszádi h. é. vasút kiépítéséhez 80,000 korona segélyt megszavazó határozatát továbbra is érvényben kívánja tartani, tekintettel a végrehajtó bizottság kérvényében felhozott indokokra, s különösen tekintettel arra a körülményre, hogy a kérdéses vasút már a létesítéshez áll közel, mint egy nagy vidék közgazdasági létérdekeit szolgálni hivatott vasútvonal kiépítését késleltetni, a megye érdekével megegyeztetőnek nem tartja, kijelenti, hogy a 193—99. sz. határozatban, a f. év végéig kikötött határidőt, hatátozatának érvényben tartására

1903. év végéig meghosszabbítja, vármegyei alispánt pedig egyidejűleg utasítja, hogy jelen határozatot szabályszerű kihirdetés után az esetleges felebbezések kapcsán, külön felirat mellett, jóváhagyás végett a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz terjessze fel. Miről vármegyei alispán további eljárás, továbbá Papp Géza szatmári lakos, mint a végrehajtó bizottság elnöke Szatmáron, jegyzőkönyvi kivonaton értesittetnek. Kmf. Nagy László, alispán. Kiadta: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző.

29517—1900. szám. —

Hirdetmény

A milleniumi évnek, a községi és körjegyzők nyugdijazásánál, kétszeresen leendő számítása tárgyában hozott 790—1900. bjksz. közgyűlési határozatot azon figyelmeztetéssel teszem közhírré, hogy az ellen a netaláni felebbezések a közzététel napjától számítva, 30 nap alatt hozzám nyújtandók be.

Nagy-Károly, 1900. nov. 6.

Nagy László, alispán.

Szatmár vármegye közönségének 1900. okt. hó ll-én tartott rendes bizottsági közgyűlésének jkvi kivonata. 790. szám. Előterjesztetett Bodoky Béla körjegyzőnek, mint a „Szatmármegyei községi és körjegyzők egylete“ elnökének, ezen egylet nevében f. é. jul.

10-én 15. szám alatt kelt azon kérvénye, melyben a milleniumi évnek a községi és körjegyzők nyugdijazásánál alapul vett szolgálati éveknél kétszeresen leendő beszámítását kéri. A kérelem a törvényhatósági bizottság által jogosnak és méltányosnak találtatván, annak az állandó választmány véleményével egyezőleg hely adatik, s az 1896. milleniumi évnek a községi és körjegyzők nyugdijazásánál jövőben alapul veendő szolgálati éveknél kétszeresen leendő beszámítása el- határoztatik. Mely határozat kihirdetés után jóváhagyás végett a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni, s erről a vármegye' alispánja és Bodoky Béla egyleti elnök tudomás és további eljárás végett jegyzőkönyvi kivovaton értesittetni rendeltetik. Kmf. Kiadta: Gőnyey István, vm. tb. főjegyző. Alispán helyett: Ilosvay Aladár, vm. főjegyző.

Osztályharcz.

Nincsen seb az áliam és társadalom testén, melynek hatása károsabb, eredményei vészesebbek volnának, mint ha annak alkotóelemei kelnek egymással harczra.

Nem szorul e tétel bővebb magyarázatra, sem bizonyításra. Amaz átlátszó és megdönthetien igazságok sorába tartozik, melyeket a logikus gondolkodás és a tényekből levont tanúságok egyaránt bizonyítanak. Tartalma a banálissá vált valóságok sorába tartozik, a melyek lajstromozatlanul illeszkednek a közkeletű igazságok leltárába.

De bármily igaz is e tétel, tanúságai hatják át legkevésbbé az emberiséget. A történelem lapjain elmúlt évezredek eseményeinek megrögzítéséből látjuk, hogy ha valahol egy állam szervezet bomlásnak indult, a társadalmi élet korhadásba ment át, az osztálvgyiilölet játszotta a mag erjesztő elem ' özöL a fő szerepet, sőt sok esetben ez volt a romlás és pusztulás egyedüli okozója. A hatalmas római világ birodalomnak, a mely egy világot vetett uralma alá, ez ásta alá létét és lappangó mérge azóta is számos virágzó állami létet semmisített meg, alattomos erővel támadván meg gyökereit, hogy annak nyomában az egész törzs elpusztuljon. Elmondhatjuk tehát, hogy ha valamely társadalmat az Isten büntetni akar, az osztályharcz nyomorúságaival veri meg.

A jelen perczben úgy látszik, mintha magyar társadalmunk e veszély előtt állana. A méreg még nem hatolt be teljesen a szervezetbe; még nem sikerült a vér egészséges keringését meggátolnia: de az inficziális szomorú szimptomái már mutatkoznak. A veszedelem küszöbön van; legfőbb ideje tehát, hogy ellene védekezzünk.

Tudjuk, hogy állami és társadalmi életünk konszolidálódásának munkája alig harmincz

T A R C Z A.

Pihenőben.

Mint zajló tengert átrepült madár Fáradt szárnyakkal ül a bércztetőn, Szemével a messze távolba jár Hol habzó hab örvénylik széditőn,

S szinte hála sóhajt bocsát az égre Hogy átvergődvén megpihenhet végre :

Úgy érzem én most magamat Az egyszerű fedél alatt.

A rám borult sötét éj ködében Üritgetvén keservem poharát,

Vakító tűz lobbant fel előttem S intett: hagyjam a sivár Szaharát; Követtem fényét, uj világba vezet Hol el fog halni a bus emlékezet.

Reám mosolygó nap tekint Boldog leszek, boldog megint.

Letörlém könyem, boniám lelkemnek A bubánattól tépdesett szárnyát;

A bűvös fény pihenni nem enged Vezet halmon, völgyön rohanva át,

Mindig csábosabb, mindig hitegetőbb: Meglásd sokkal boldogabb lész, mint előbb, Csak jer, csak jer odább, odább Eléred az üdvök honát.

Hittem . . . Gondolám : mért ne lehetne Számomra is üdv még a nap alatt ?

— Koldusból dús lesz, ha jut nekie A boldogságból nem több : egy falat. Koldus voltam, kirabolva megtörve Összes kincsem zárva egy sir gödörbe;

S ha uj bánya tárul elém A kincseit mért ne szedném ?

Szálltam, repültem vágyva lihegve,

Mint uj honába vándorló madár,

Vált reményem mindig fényesebbre Tárult elém szebbnél-szebb lathatár.

Álomszerű bűbájos gondolatok Kisértek . . . lm uj pelyhes fészket rakok Kikeleti rózsa szálak A fészkemre hajlongálnak !

Eltűnt a fény ... Mért mondjam, hogy hova ?. Volt, nincs ... S ha most vissza-vissza nézek Egy tengert látok zúgva, tombolva,

Látom mélyét tajtékző örvénynek . . .

Ezt repülte át a megbüvölt lelkem,

Isten csodája, hogy belé nem vesztem!.

Ki pihenem, ki magamat

Ha itt nem — majd a hant alatt,

(Majtis, 1900. november 13.)

F. Varga Lajos.

Chrysantheum.

Távol, messze, tengerentúl keleten van a hazája ennek az ezerszinben pompázó kedves őszi virágnak. A szimpatikus szigetország termékeny földje, kelet tüzes aranysugarai növelik nagygyá habos szirmait és nemzeti virága annak, a kedvesen naiv és mégis művészien geniális, exotikus népnek, — akik különösen, a szerelem virágának tartják. — Tarka kis virágok, kik úgy megenyhititek nekünk, a természet szomorú haldoklását, oly széppé teszitek, a hideg késő őszi napokat, szoktatok-e álmodozni néha, a távol hazáról, czifrator- nyos pagodákról, világos selyemruhás kis gésákról, kik előszeretettel tűzik dús fürteik mellé, a fodrosszirmu „kiki“-t.

Tudjátok-e, hogy szebb és boldogabb testvéreitek otthon, a pompázó keleti nyár, az élet, a szerelem virágai, mig ti itt, a dér jeges karjaiban hervadtok el.

vagy halottaink sírján, hideg márványkövön lehelitek ki viráglelketeket!. . . Talán tudjátok és ha a fagyos novemberi éjszakán elszáll a lelketek vissza az édes hazába, fájó szívvel látjátok, midőn felébredtek, hogy újra a hideg, vén Európában vagytok. Pedig csitt kis virágok, nem szabad igy gondolkozni, nem szabad kis- hitünek lenni!

Ha megtudná ezt a virágok tündére, nagyon elszomorodna.

A virágok tündére, akit midőn egyszer leszállóit a földre és meglátta, mily tüneményes szépséggel virul Japán szerelem-rózsája, egy magasztos gondolat ragadt meg. Kiválasztotta a legszebbet és elvitte magával messze, messze, tengeren túlra. Hideg, ködös, novemberi éjszakán halálos agóniával közdött valahol a vén Európában, egy szerelmes ifjú szív és kinn a természetben nem volt semmi, ami egy kis reményt csepegtessen a csüggedt lélekbe. Mindenütt haldoklás, szomorú fájó hervadás, reménytelen pusztulás, elmúlás, hideg, gúnyos őszi szél sivitása! .

És ime egyszer csak megjelent a virágok tündére a szerelemnek csodaszép keleti virágával, mely mosolygó, biztató arczával vigasztalást, reményt, gyógyulást hozott a fájó szívnek.

És azóta virul nálunk is az ezerszirmu exotikus virág, megédesítve, megbékítve a természet szomorú elmúlását.

Azért ne is zúgolódjatok kis virágok és ha néha álmodtok a távol édes hazáról, kelet nyárának aranysugarairól és arról, hogy a szerelem, a bűbájos édes szerelem virágai vagytok; fölébredve a mi hideg, ködös, őszi reggelünkre azért ne zúgolódjatok 1

Hiszen oly szép, oly végtelen poétikus a ti hivatásotok itten is, olyan igazán méltó a szerelem virágaihoz ! Mosolygó, viruló arczczal hirdetni a vén Európa szkeptikus, csüggedt sziveinek, megvigasztalni őket akkor, mikor minden csak a hervadásra, az elmúlásra emlékeztet, hogy a szerelem, a bűbájos édes szerelem végtelen és örökké él ezen a földön !

Givdeh.

A legerősebb lópokróczok, valódi amerikai (Galischni) gumi sárczipők, legjobb szabású bőr-sárvédők (Capni), meleg alsó ingek és nadrágok, valódi angol keztyUk bőr, gyapjú és Tricotból, sajat készitményü férfi ingek, gallérok, nyakkendők, téli és utazó sapkák, kiváló erős kötésű harisnyák úgy gyermekek mint felnőttek részére, valódi Stájer darócz kalapok, igen erős padló vásznak, zsebkések, bőrerszények, szivar- és dohány-tárczák, valódi Berndorfi evőeszközök stb. a legolcsóbbtól a legfinomabb kivitelig a legnagyobb választékban és T _ __ Y íc*í ***. 1 kaphatók, hol a gyermekjátékokból is nagyraktár található, azok árai pedig a Budalegolcsóbb árban csakis ifCA v/ vf IU V A. JLA. 'C^ JL pesti és bécsi árakhoz viszonyítva sokkal mérsékeltebbek.