Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-08-19 / 34. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY

És miként boldogítja. ? Ez a harmincz év, századok mulasztásait pótolta a nemzet szellemi és anyagi megerősödése és fejlődése tekintetében.

Azért a 70-ik élet év mesgyéjén nincs magyar e hazában, a ki igaz örömet ne érezne a felett, hogy a gondviselés kegyessége megengedte érni jó királyunknak ezt a szép életkort.

Mert a mi királyunk nem csak Európa legdicsőbb, emberileg véve is a leglovagiasabb és a szenvedések és sorscsapások által meg- nemesitett legrokonszenvesebb uralkodója, de mi magyarok azt tartjuk, hogy legjobb király is, akit az isteni jóság valaha népek, a magyar nép élére állíthatott.

Minden magyar azért hő imát bocsát a 70-ik életév elértekor az ég urához az iránt, hogy a magyarok Istene még sokáig tartsa meg a hü magyar népnek jó királyát.

Az idénaug. 15 és 20-án ünnepeljük a magyar kereszténység és királyság megalapításának 900-ik év fordulóját. S hogy a magyarság e nagy nemzeti eseményekkel együttesen ünnepelhesse a dicső király 70-ik születés napját, a jó sors Nagy Boldogasszony és Szent István király napja között adta 70 évvel ez előtt a nemzetnek azt a királyt, a ki alatt ismét magyar lett a magyar, .saját ura és sorsának intézője. Látszik, hogy a véletlennek látszó eseményeket is a gondviselés intézi.

Bizzunk azért a gondviselésben, hogy a mint ezt a legnemesebb szivü királyt adta a nemzetnek, ép úgy meg is tartja őt nekünk az emberikor legvégső mesgyéjéig.

Áldás ősz tejére!

Szent István.

Hol vagy István király? Hívunk téged. Jöjj, láss és ítélj meg bennünket úgy, ahogyan azt megérdemeljük. Tégy igazságot köztünk és valamint kilenczszáz esztendő előtt, azon- képpen mutasd meg nekünk most is az utat, melyen előre mehetünk. Mert előre akarunk menni, mindig csak előre. Szent életű ember voltál Te és igen nagy ember. S annyi század, annyi nagy és szomorú esemény nem tudta elíeledtetni a Te emlékedet. Hatalmas erővel él a tudat a nemzet szivében, hogy te voltál és élni foga Te megszentelt emléked mindaddig, mig magyar nép lakja a Duna-Tisza tájait. A Jobb Kéz, mely porhüvelyedből csodálatosképpen megmaradt, legmagasztosabb ereklyéje ennek a nemzetnek, látására évente ezrek és ezrek zarándokolnak Buda várába. S aki látja azt a fehérségében ragyogó férfias Jobbot, mintha kedvező égi jelet látna: megtisztul, megkönnyebbül és háromszoros lánggal lobban fel szivében a hazaszeretet tüze.

apostol, Mózes átviszi a zsidókat a Vöröstengeren a legszebbek. Az u. n. Sala Ducale-ben a lepantói ütközetet ábrázoló a legszebb.

Felmenve az emeletre jutni a Raffael loggiákba és a Stanzákba, ahol Raffael festményei érdemelnek különös figyelmet. Itt van egy minket magyarokat is érdeklő kép, Attila Róma előtti találkozása a pápával. Szemben vele Hadrián elüzetése Rómából, oldalt jobb- felől a hires Borgói tűzvész, szemben baloldalon Szt. Péter megszabadítása.

A képtárban van Raffael leghíresebb képe, a Folig- nói Madonna. Veronese Paolo, Leo da Vinci és más hírneves festőművészek 52 darab képe, mely maga milliókat és milliókat ér.

Másik nevezetesebb múzeuma Rómának a Borghese herczegi család tulajdonát képezi s itt is a leghíresebb művészek egész sereg drágábbnál drágább képe található. Különösen érdekes Tizián két képe, a szent és profán szerelem, és a másik, Vénus felfegy- verzi Ámort, amelyért Rothschild öt millió lírát ígért. Raffael Krisztus sirbatétele. Van Dyk Jézus sirbatétele. Rubens és Veronese, meg mások nehány híresebb képe.

Itt van Borghese Paula herczegnő hires szobra Canovától, a legremekebb munka, amit csak valaha láttam.

A templomokban rejlik azonban a legértékesebb kincse Rómának, s ezek is képezik leginkább ami az idegeneket idecsalja. A Szent Péter templom, az ő mérhetetlen kincsével, a Szent Pál templom, a mely egyszerűségével ellentétben a Szent Péter templommal, hatalmas benyomást tesz a szemlélőre. A Maria del Maggiore, Laterani, a Santo Lorenzo és még 300 egynéhány.

Nincs város a világon, ahol csak megközelítőleg is annyi érdekes és értékes látnivalója lenne az idegennek, mint az örök városban. Az egyedüli visszataszító az a zsarolás, amivel az idegenekről majd a bőrt le nem húzzák. De még ez is megéri azt, amit itt át az ember.

És jól teszi minden magyar, ha megtekinti azt a kezet. Csodálatos erő árad ki abból az emberi testrészből, melyet az utódok kegyelete nem engedett át az örök enyészetnek. Mintha a kéz épen maradásával megmaradt volna benne az az erő is, melylyel akkor rendelkezett, mikor még élt koronás gazdája. Lapozzuk át Magyarország történetét s arra a legendás következtetésre fogunk jutni, hogy ami ezt a népet a sok sorscsapás és tévelygés közt megtartotta, az nemcsak a saját ereje volt, hanem az égi hatalom is, az áldás, melyet Szent István király osztott az ő Jobbjával.

Egyike a mi legszebb ünnepeinknek Szent István napja. A buzgó keresztényi hit és a hon szabadságáért lángoló hazaszeretet a legszebb harmóniába olvadnak össze e napon. Az oltárok szent jelvényeire ráborul a három- szinü lobogó. És talán ezt az ünnepet üli meg legbensőbben és leglelkesebben a magyar nép.

Az idei Szent István király napjának kettős jelentősége van. Nagy, országos jubiláns ünnepséggel esik össze, a magyar kereszténység kilencz százados emlékünnepével.

S ennek az ünnepnek lefolyása méltó a jelentőségéhez. A félreértések, melyek a jubiláris ünnepély rendezéséhez hozzáfüződtek, eloszlottak. A legmagasabb állami és egyházi tényezők közös akarattal munkálkodtak azon, hogy ebből az ünnepből kiküszöböljenek minden olyas czélzatot és jelleget, mely nem alkalmas arra, hogy a jubileumot az egész nemzet ünnepévé tegye. És igy tisztán és fényesen fog sokáig ragyogni annak a napnak az emléke, melyen hálát adtunk a magyarok Istenének azért, hogy kilánczszáz esztendő előtt államfentartó vallást és szent királyi koronát adott őseinknek. Mind a kettő meg van még, erőben, épségben és hatalomban. Mint kilenczszáz esztendőn keresztül, azon képpen most is ebben a kettőben látja e nemzet annak biztosítékát, hogy megmaradunk a népek küzdelmeiben és jövő vár erre az országra, nagy jövő.

A Te müved ez, Szent István király.

És mégis még soha nem volt tálán annyi ádáz ellensége a Te müvednek, mint ezekben az időkben, midőn a műveltségben és gyarapodásban eddig még el nem ért magaslatra ért Magyarország. Ellenségeink vannak; nagyok erősek és számosak, akik ádáz gyűlölettel, nem válogatott piszkos és mérges fegyverekkel küzdenek a magyar haza ellen. A szomszéd nép, melylyel közösséget vállaltunk, csuful megszegi az egyezkedés pontjait s nyíltan és durván hirdeti, hogy csak ártani akar nekünk. S itt benn a hazában folyton fészkelődnek az alattamosok, akik csak azért, mert az ő vidékükön más nyelvet beszélnek, a magyar állameszme ellen törnek és lépten-nyomon elárulják a hazát. S tilos eszmék forrón ganak a magyar föld népének a szivében is, tilos eszmék, melyek ha valóra válnának, megszűnne mindaz, amiSzent Istvánnak hatalmas müve. És vannak más bajok is, melyeknek elsorolása talán nem is illik bele Szent István ünnepének hangulatába.

Jöjj Szent István király! Hívunk Téged! Jelenjen meg köztünk a Te szellemed, hogy erősítsen és támogasson bennünket. Mert szükség van reád. Szükségünk van ismét egy olyan hatalmas erőre és szellemre, mely energiájával keresztény magyar hazát tudott teremteni itt, ahol törvényt nem ismerő pogányok laktak hajdanán. Szükségünk van erre az erőre most is, a huszadik század elején.

Hol vagy István király? Téged magyar óhajt!

____________________________________

HÍ

REK.

— Ö felsége a király 70-ik születés napját f. hó

18-án városunkba is megünnepelték. A középületekre és több magán épületre kitűzték a nemzeti zászlót és isteni tiszteletet is tartottak a templomokban. A róm. kath. templomban d. e. 9 órakor ünnepélyes mise volt, a melyet fényes segédlettel Palczer Ernő kegyes- rendi házfőnök és kormánytanácsos mondott. A honvédtisztikar, a vármegyei tisztviselők teljes számban Nagy László alispán vezetése alatt ott volt s a milleniumi díszruhában a vármegye 4 hajdúja is kirukkolt disz- őrségnek. Ott volt a kir. járásbíróság, kir. pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal s az összes helybeli állami hivatalok egész személyzete. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat hivatalnokai is megjelentek. Mise végén a Hymnuszt énekelték. A tartalékosokkal megerősített honvédzászlóalj is kivonult Makay József százados vezetése alatt s megtette mise alatt a diszlövéseket.

Délben a honvéd tisztikar étkezdéjében diszebéd volt, a melyen a helybeli tisztikaron kivül az állomáson levő tartalékos tisztek is megjelentek. Ebéd alatt egyetlen pohárköszöntő volt, nagy- és kisbarkóczi Barkóczy Ferencz százados, zászlóalj parancsnok éltette lelkes szavakban Ő Felségét.

— Személyi hir. Rényi Dezső, Budapest székes- főváros főjegyzője folyó hó 16-án sógora Pálos Kon- rád kir. főerdész látogatása czéljából egy napig városunkban időzött. — Nagy László alispán f. hó 18-án az esteli vonattal Nagy-Bányára utazott a honnét Nagy-Somkutra megy.

— A kilenczszáz év ünneplése városunkban.

Hazánkba a kereszténység behozatalának 900-ik évfordulóját városunkban is megünnepelték. Nagy Boldogasszony napján a helybeli róm.kath. templomra, a róm. kath. iskolára kitűzték a nemzeti zászlót s a róm. kath. templomban isteni tiszteletet tartottak. A misén Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök czelebrált fényes segédlettel. Az ünnepi misén megjelent Nagy László alispán vezetése alatt a megyei tisztikar is testületileg. A milleniumi díszruhában a megyei hajdúk is kivonultak és sor falat képeztek a templomban. Ott volt az isteni tiszteleten a honvéd- tisztikar, a kir. járásbíróság, pénzügyigazatóság, a városi tiszitviselői kar stb. Mise után Palczer Ernő kegyesredi házfőnök és kormány tanácsos nagy hatású szent beszédet mondott a magyar katholikus egyház nagy ünnepéről.

— Előléptetés. A pénzügyminisztérium Kemény Alajos helybeli kir. pénzügyigazgatót magasabb fizetési fokozatba léptette elő.

— A Szent István napi népünnepélyre ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét. Az idei program igen változatos lesz, s a sorsjátékon is nem 4, hanem 6 főnyereményt lehet nyerni. Jelszavunk legyen tehát hétfőn, a nemzeti ünnepélyen : Menjünk ki a lövöldébe I

— Kinevezés. A pénzügyminisztérium Hegedűs Ferencz pozsonyi pénzügyi s. titkárt az itteni pénzügyigazgatósághoz titkárrá nevezte ki.

— Eljegyzés. Fábián Bertalan okleveles jegyző, tart. m. kir. honvéd számvevő őrmester e hó 12-én eljegyezte Varga Cornélia kisasszonyt, Varga Antal nagyszekeresi körjegyző leányát

— Felhívás. A szatmári szinház igazgatója Szal- kay Lajosnak szini társulata f. évi aug. 22-én előadásait megkezdi. Midőn ezt a nagyközönség tudomására hozzuk, alkalmat veszünk magunknak a figyelmet felhívni arra is, hogy amennyiben közönségünk az itt időkint működő társulatoktól fejlettebb igényeket kielégítő műélvezetet óhajt, ezen vágyának valósításához egyedül akkor fog eljuthatni, ha az évenkint itt működő társulatokat tömeges látogatásával kellő módon támogatja, mivel ez a város felől kifejlődő szinpárto- lási vélelmet jelentékenyen emelvén, a színigazgatókat olyan társulattal jelentkező előnyös versenyre ösztönzi a melyre támaszkodva, a szinügyi-bizottságnak köny- nyen fog módjában állani az előadási engedélyt csak is olyan társulatnak megadni, melynek közismert kiválóbb erői közönségünk nagyobb és teljesen jogosult kívánalmait is kielégítik. Mindnyájunk közös érdekében tehát a most működését megkezdő színtársulat tömeges pártolását kérjük. A nagykárolyi Kölcsey- egyesület szinügyi-bizottsága. .

— Templomavatási ünnepély. Az újonnan épült mérki ev. ref. templom felavatási ünnepélye szeptember hó 2-án fog megtartatni, melyre az egybáztanács a következő meghívót bocsátotta ki: Meghívás a mérki ev. ref. egyház uj templomának 1900. évi szeptember hó 2-iki felavatási ünnepélyére. Az egyháztanács nevében: Tukacs Albert, ev ref. lelkész. Veres András, gondnok. Az ünnepély programja: 1. Templomavatási egyházi szertartás. Kezdődik fél 10 órakor. 2. Közebéd délután 1 órakor, egy teríték ára 3 korona 20 fillér. 3. Tánczmulatság délután 3 órától, 1 korona beiéptidijjal. Vendégek, fogatok elhelyezéséről, valamint kitűnő konyha és zenéről gondoskodva leend.

— A Széchényi Társulatnak szeptember 2-án tervezett mulatságát még eddig meg nem határozott napra elhalasztották.

— Eljegyzés. Kencsán János gör. kath. tanító Turczról (Ugocsa megye) avasfelsőfalusi birtokos, nőül veszi Ajaky Berta kisasszonyt. — Ajaky János domahidai gör. kath. lelkész leányát.

— Kereszt és gombfeltétel. A fehérgyarmati róm. kath. templom és torony teteje, tudvalevőleg a május 23-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. A restaurált templom kereszt és gomb feltételi ünnepségét f. hó 7-én tartották meg. Gáspárdy Rudolf t. kanonok, esperes lelkész mondott szép és megható beszédet s ezután a jelenkor eseményeit és a világi és egyházi nagyok neveit feltüntető iv elhelyeztetvén a torony gombjába, a gomb és kereszt elhelyezése minden akadály nélkül megtörtént. Ezután a feltevő ác sfnester a magasban lelkes pohárköszöntőt mon lőtt a pápára, a királyra, püspökre, a hitközség köztiszteletben és szeretetben álló lelkipásztorára, a hitközségre, a vállalkozó és munkásokra. Délben Gáspárdy Rudolf t. kanonok espereslelkész a vállalkozókat és munkásokat gazdagon megvendégelte.

— Uj tanítónői állást szervezett a helybeli ev. ref. egyház a leányiskolához a következő 1900—1901. tanévtől kezdődőleg. Fizetése : 800 korona készpénz, J4 köbméter tűzifa beszállítva és kényelmes uj lakás kis házikerttel. Kötelessége: egyházkerületi tanterv szerint a III—VI. osztályú leányok tanítása. Okmányokkal kellőleg felszerelt kérvények augusztus 24-ig Asztalos György lelkészhez küldendők.

— A nagykárolyi róm. kath. ilegényegyesület házias jellegű tánczmulatságára, a mely folyó 26-án, vasárnap lesz megtartva, serényen folynak az előkészületek, s miután e mulatság iránt már is nagy az érdeklődés, hisszük, hogy ez lesz a nyár legsikerültebb mulatsága. A rendezőség már megalakult s a mulat-