Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-08-19 / 34. szám

SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY ság részleteit igen változatos programmal állította össze, így lesz kugliverseny is, melynél 3 dij lesz kitűzve a legtöbbet dobók jutalmául. A dobás dija úgy egyleti tagok, mint vendégek részére 5 krban (10 fiillér) van megállapítva. A verseny d. e. 9—12-ig és d. u. 2—6 óráig tart, de ha ez idő alatt a nyereménytárgyak értéke be nem jönne, a verseny a következő vasárnap is folytatódni fog. A tánczmulatság este 8 órakor veszi kezdetét 50 kr. beléptidij mellett, s miután házi jellege lesz, étellel és itallal mérsékelt dij mellett Boleman József egyleti gondnok fog szolgálni. A szünidő alatt szavallat lesz, melyben részt vesznek az egylet eddig legkiválóbb sikert elért szavalói. A változatos Programm után Ítélve bátran elmondhatjuk, hogy a legényegyletnek ilyen sikerültnek Ígérkező mulatsága rég nem volt s hisszük, hogy olvasóink közül számo­sán fogják felkeresni az egyesület mulatságát, annyi­val is inkább, mivel az saját házában az első ez idény­ben és igen kedves szórakozást igér. — Az őszi fegyvergyakorlatra folyó hó 14-én körülbelül 300 tartalékos vonult be a helybeli zászló­aljhoz. Több tartalékos tiszt is bevonult. — A protestáns társaskör folyó hó 11 én tar­tatta meg nyári mulatságát a polgári kaszinóban. Nem vettek sokan részt a mulatságon, mivel az egész napi esőzés sokakat vissza tartott. De azért akik ott vol­tak, igen jól mulattak, mert a rendezőség igen figyel­mes volt és az estélyen fesztelen jókedv uralkodott egész reggelig. Az első négyest 30 pár tánczolta. — A Szatmári lóversenyek. A Szatmármegyei gazdasági egyesület által Szatmáron rendezendő ló­versenyt szeptember 16-áról a katonai hadgyakorlatok miatt szept. 30-ára halasztották el. — Mulatság Máté Szálkán. A m.-szalkai Schwartz Mór gyártelepének betegsegélyző-pénztára saját alapja javára 1900. augusztus hó 25 én a Hungária szálloda nyári helyiségében zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti dij: Személyjegy 2 korona. Család- jegy 4 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyngtáztatnak. Kezdete este 8 órakor. Kedvezőtlen idő esetén a teremben fog megtartatni. — Román hangverseny és tánczmulatság Puszta­Hidegkuton. Azt a román hangversenyt, a melyet Nagy-Bánya város polgármestere nem engedett meg­tartani a városban azon az okon, mivel a rendezők mint előtte ismeretlen egyének nem nyújtottak garancziát a rendfentartására nézve, f. hó 12-én meg­tartották Puszta-Hidegkuton. A rendezők voltak: dr. Drágos Teofil ügyvéd, Drágos Gusztáv közgyám, Pogácsács László papnövendék pusztahidegkuti lako­sok, Koszté János magasfalusi, Indrean Vazul fehér­széki lakos papnövendékek, Pótor János és Abrahám Romulusz nagybányai ügyvédjelöltek. Ezek kérvé­nye alapján engedélyezte P.-Hidegkut község elöl­járósága a mulatságot, a melyet Drágos László nagy- somkuti ügyvéd csürjében tartottak meg. A mulat­ságon az említetteken kívül résztvettek, Papp György illésfalvai birtokos, a memorandum per .egyik martirja, Kozma Partin, a nagyszebeni Albina bank igazgató­jának neje és leánya, Pap Sándor sz.-esehi kir. járásbiró neje, Jernye Lázár ábrányi pap és családja, Pelle Aurél remetemezői, Brán Dénes erdőszádai, Kotics Vazul jóházai, Hanzsa Izidor törökfalusi, Lukács Konstantin józsefházai román papok és család­jaik, Átyim György a Szatmareana pénztárosa Sz.- Váralyáról, Barbul Gábor birtokos hidegkúti, Nyilván Miklós, Márk Géza, Drágos Vazul ügyvéd, Buda László szolgabirói Írnok családjukkal, Medán Endréné, Olsovszky Gyuláné nagysomkuti lakosok, Drágos Gábor körjegyző, Péter János pusztahidegkuti lakos stb. Szóval körülbelül 150 főre menő román intelli- genczia volt jelen és 50 főre menő román pórnő. Eötvös Róbert szolgabiró, a körjegyző kérelmére a rendfentartása érdekében csendőrséget rendelt ki s a hatóságot a mulatságon Thoma László főszolga­bíró képviselte, a ki a rendezőket maga elé idézve, előre kijelentette, hogy nem fogja tűrni a mulatsá­gon a haza, nemzet, hatóság és osztály, ellenes gyűlöletre valló legkisebb jelenséget sem. És csak­ugyan a mulatság helyiségében nem volt semmi állam ellenes jelvény, dekoráczió. A hangversenyen Kozma Partin leánya és Sorbán nevű kolozsvárvidéki fiatal ember zongoráztak, továbbá közreműködők voltak még, Piso Adelina Bécsből mint hegedű mű­vésznő (néhai báró Pop László rokona) Pap Adelina Budapestről és Juga és Mikuleszku nevű fiatal em­berek. A többi között Kozma és Piso kisaszonyok és Sorbán Haydintől adtak elő olyan szerzeményt, a melyben a Gotterhalte is előfordul. Ezt a darabot a rendezők felszólítására a közönség állva hallgatta végig, állítólag loyalitásból. Volt szavalat is. Miku­leszku az elnyomott jobbágyról szavalt, majd Pap Adelina k. a. mindenféle nyelven, kivéve a magyart, olasz, német és román szöveggel opera áriakat és népdalokat énekelt. Még komikus darabot adott elő Juga, Sorbán pedig román népdalegyve­leget énekelt. Szóval szépen és simán folyt le a hangverseny híven a román nyelven kiadott program szerint, teljes kizárásával a magyar szónak és a románhoz annyira hasonló magyar dalnak. Szegény magjarországi oláhok annyira el vannak nyomva, hogy egy szót sem szabad nekik hangversenyeiken magya­rul dalolni 1 — A hangverseny után tancz következett. Az első négyest 40 par tánczolta. A mulatság bevétele 130 frt, deficzitje 60 frt volt. A felesleget ha lett volna, egyetemi román tanulók segé­lyezésére fordították volna. A rendezők részéről a nők csokrokkal, a férfiak értékes emléktárgyakkal, lettek kitüntetve. Szünóra alatt dr. Drágos Teofil, Pap Györgyre, mint a román ifjúság pártfogójára emelte poharát. Pap György pedig, a memorandum mártírjához illően valami olyan elemet éltetett, a mely elnyomott helyzetéből szabadulni óhajt. Különben mint tudósítónk Írja, a mulatság intelligens közön­ségén bizonyos nyomott hangulat volt észrevehető. — Kávéház átalakítás. Márkus József, a Köz­ponti Kávéház tulajdonosa a tegnapi napon nyitotta meg újonnan átalakított kávéháza helyiségeit. Ezen, városunk igen élénk helyén levő üzletnek tulajdono­sa igen nagy áldozatot hozott arra, hogy a közönség részére kényelmes kávéházat létesítsen. Az újonnan át­alakított kávéház igen ízléses berendezéssel bir, úgy hogy az e tekintetben az elsőranguak közzé tartozik. — Váltó hamisító. Szabó János a városban letelepülni szándékozó kárpitos a múlt hét folyamán egy 190 koronás váltót akart dr. Muhi Zsigmond kör­orvos forgatmányával a helybeli Kereskedelmi és ipar banknál leszámitoltatni. A bankban gyanúsnak tűnvén fel a dolog a jómadarat letartóztatták a rendőrséggel s ekkor kitűnt hogy a váltó hamis és hogy az illető nem Szabó János de Gottvalt Ignácz foglalkozásnélküli egyén. — Földes Kelemen hírneves aradi gyógyszerész a napokban helyezte át gyógyszertárát saját, ujunan épült palotájába. Az uj gyógyszertár modern és min­taszerű berendezésével valóságos látványossága most Arad városának. — Öngyilkosság. A múlt pénteki napon délelőtt fél 11 órakor a Szatmárfelől jövő vasúti utasok bor­zasztó látvány tanúi voltak. Egy 15 évesnek látszó flu ott, a hol a sinek a fürészgyár területére beérnek, hirtelen a sebesen jövő vonat elé feküdt, úgy hogy a vonat a szó szoros értelmében derékban ketté met­szette. A vonatot a kalauz meg is állította s igy vol­tak szemtanúi a borzalmas esetnek. Az öngyilkos fiút Lépi Jenőnek hívják s a kisdengelegi róm. hath, tanító ha. Öngyilkosságának oka az, hogy czipész inas volt s nem szeretve mesterségét, mesterétől elszökött. A fiú apja az nap akarta a fiút más mesterhez adni tanulásra. Ekkor érlelődött meg benne öngyilkos szándéka s apjától, mig az haját nyiratta a fodrásznál, elszökve, végrehajtotta öngyilkos szándékát,-- Kutya színház. A régi kaszinó színkörében kutya színház látható. Igen tudományos kutyák le­hetnek, mert zongorázni is tudnak. Tegnap volt az első és ma lesz a második utolsó előadás. Érdemes a megtekintésre. De azért talán a színészek előtt roszkor is jöttek ezek a művész kutyák. — Margit erem. Kevés hölgy van az országban, ki a Földes Kelemen hires aradi gyógyszerész ezen kiváló arczkenőcsét ne ismerné. Ugyanis az összes szépítő szerek között a Margit créme örvend a leg­nagyobb kelendőségnek, mert teljesen ártalmatlan, sem higanyt, sem ólmot nem tartalmaz, a bőr mindennemű tisztátlanságát szeplőt, pattanást, stb. néhány nap alatt eltávolítja és az arezot széppé, üdévé varázsolja. Nagy tégely 2, kicsi 1 korona. Kapható a készítőnél és minden gyógyszertárban, Utánzatoktól óvakodjunk. — Meghívó tavaszi mulatságra. Az ugocsamegyei Tarpa sok mindenről hires a múltban, igy hogy töb­bet ne említsünk, a tarpai kisajtolt kutya históriáról is.Ugy látszik azonban más, czivilizáltabb emberek laknak már ott, mint ama végzetes kutya idejében éltek, mert megtették azt, hogy egy mulatságra két meghí­vót is adtak ki, pláne a másodikat ékes versezetben, a mely a következőleg szól: Tarpa s környékének úri közönsége, A tarpai erdő kellő közepébe, Hol a vadgalamb bug, mitől a szív nyomban — Még az öregé is — szerelemre lobban, . . . Hol a madár csicserg, szellő sóhajtva jár, Hol a rósz borból is hatszor annyi bejár! ! . . . ... Itt ebben az édes földi menyországban, Nagy mulatságot tart augusztus havában. S a nap? — kérdik Önök —: tizenkilenczedik ! S a mi fő: hogy éppen Vasárnapra esik, Utána jön Hétfő — „István király“ napja ; Alszik rá az ember, a mig meg nem unja ! . . . Belépti-dijunk sem ad okot a gondra; Egy személyjegy kettő, család öt korona. Ugy-e nem drága s nincs, ki rajta aggódik ? (Hisz a „persely-pénzen“ megtakaritódik!) És ha a bevétel oly magasra hágna, Hogy költségünknek per nem jönne nyomába, Nemes voln’ a czél: a tiszta jövedelem, Egy kántorra lenne majdan segedelem, Kinek disznó-torra tartogatnánk hangját, Ezért növelnénk az orgonánk alapját. . . . S most azt méltóztatnak kérdezni magokban, „Mért jár két meghívó ugyanazon nyomban? F' Könnyű a felelet! — úgy gondoltuk, hátha Betévedt az első a papírkosárba ! ? Vagy talán — ki tudja — hátha attól félnek, Hogy rendezőinkből sokan nem is élnek, S csak azért kerültek meghívónk lapjára, Hogy bizalmat keltsen a hölgyek sorába ? ! Bizony Isten nem áll! — mind legény a talpán! Annyi hős dalia sohase’ járt Tarpán ! A bor, sör torkukat csak táncz után mossa, Addig mindegyik a hölgyek napszámosa! És hogy majd a tánezot jobban bírja lábuk, Mindegyiknek egy-egy fogat megy utánuk. Tessenek ezt venni mindnyájan „készpénzül“ S azt is, hogy mindegyik házasodni készül! !! Szép lány ? —■ vagy mit mondunk — gyöngyvirág ? [s menyecske ? Annyi lesz, nem győzünk gyönyörködni benne ! Ott lesz Bereg, Szatmár, Szabolcs minden lánya, Elhalványul tőlük az erdő virága ! A „mamáknak“ sem lesz unalmas órájuk, Ott lesz ismerősük, régi lány-barátjuk, S úgy eldiskurálnak: „hát ez, hát az, él-e?“ („Milyen édes is lesz elbeszélni véle !“) . . . Kecske-lábu asztal sem fog késni hátul, Ott fog göri'.yedezni Nagy-Muzsaly borátul! Sonka, virsli s minden szárnyas állat lészen, Csak egy néhány tallér legyen érte készen. Lesz aztán dal, tréfa, hegedű szólása; Nem is lesz tán ennek a világon mása. Kívül czimzett urat becses családjával, Ezért hivjuk kétszer szives barátsággal, Elmúlik az élet és csak egyszer élünk ! A sírban meg muzsikából, Nagy-Muzsalynak jó borából Sohase4 lesz részünk ! Felelős szerkesztő: BAÜD1SZ JENŐ. LaptulajdonosRJÉT H KÁROLY. Szatmáron leánytanulókat teljes ellátásra elfogad özv. Sipos Bertalanné (főer­dészné) Kisfaludy-utcza 2. sz. közel a zárdához és más iskolákhoz. ___________________________1—1 Eladó esetleg bérbe kiadó. Nagy-Károlyban a Virágkert-utczán ÖZV. Spitzné tulajdonát képező, leégett állapotban levő H AZ akár oly állapotban, akár felépítve eladó, vagy bérbe kiadó. Értekezhetni Spitz Mór vas­kereskedővel. 1—3 Bérbe-adó birtok. A tyukodi határban fekvő 500 ma­gyar hold. területű lápi tagosbirtok haszonbérbe adó. Ezen birtok fele már használatban van, el van látva a szükséges gazdasági épületek­kel s a tagba telepitett idegen munkáskézzel. Értekezhetni Péchy László igazgató-főmérnökkel Nagy-Károlyban. 1—3 174—1900. v. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a tasnádi kir. járásbíróság 1900. évi V. 107. számú végzése következtében Borody György ügyvéd által képviselt Nagykárolyi Takarékpénztár javára Hajdú László és társai ellen 1636 kor. s jár. erejéig 1900. évi márczius hó 21-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2700 koronára becsült I. Hajdú László és nejénél lovak, szekerek és gazda­sági eszközök, II. Hajdú Jánosnál ökrök, tehén, sze­kér és sertésből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tasnádi kir. járásbíró­ság 1900. évi V. 107|2. számú végzése folytán 800 kor. tőkekövetelés, ennek 1900. évi junius hó 12 napjától járó 6 százalék kamatai, 1 harmad százalék váltódij és eddig összesen 14 korona hiróilag már megállapított költségek erejéig Er-Hatvan- ban alperes lakásán 1900. évi augusztus hó 24. napjának d. e. 10 órája, Csányban ugyanaz nap d. u. 2 órája határ­időül kitüzetik s ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is elfognak adatni. A mennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz 120. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik Kelt Tasnád, 1900. augusztus 8-án. Noti Géza, _________________________________kir. bir. végrehajtó. 32 1 — 1900. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közzéteszi, hogy a nagy­somkuti kir. járásbíróság 1899 évi Sp. 671 számú végzése következtében Herskovits Mózes javára Dra- gosiu László ügyvéd nagysomkuti lakos ellen 525 kor. 12 fii. sjár. erejéig 1900. évi május hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 910 koronára becsült 2 drb ökör, 1 drb tehén és 1 drb bivalyból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. jbiróság V. 312—2 1900. sz. végzése folytán 525 kor. 12 fii. tőkekövetelés, ennek 1899 évi október bő 26 nap­jától járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 47 kor 94 fii. biróilag már megállapított költségek és járulékai erejéig Pusztahidegkuton a község házánál leendő eszközlésére 1900. évi augusztus hó 3l-ik nap­ján d. e. 11 órája határidőül kitüzetik és ahhoz venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fog­nak adatni. A törvényes határidő a hirdetménynek a bíró­ság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Nagy-Somkuton, 1900. évi aug. hó 17. Dévay Lajos, kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Thumbnails
Contents