Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-28 / 4. szám
Nagy-Károly, 1900. január 28.-4. szám. Szatmármeívei TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI “» irir.nvi és VEGYESTARTALMU HETILAP. SZATMÁR VÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP, *ísSZERKESZTOSEG és KIADÓHIVATAL hová a lap szellemi ás anyagi részét illető közlemények küldendők: Nagy-Kár olybán, megyeház-utcza 46. sz. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egész évre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor. Megyei községek, egyházak és iskolák r ;zére egész évi előfizetés beküldése mellett ő korona.-3* Egyes szám ára 20 fillér. Hirdetósek jutányos áron közöltéinek. „Nyilttér" sora 40 fillér. Bólye gdij minden beigtatásórt 60 fillér. Kéziratok nem kf detnek vissza, bérmentetlen levelek, csak rendes levelezőktől fogadtatnak el. Hivatalos rész. 168—1900. szám. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém a vármegye törvényhatóságának bizottsági tagjait a folyó évi január hó 30-án d. e. IOV2 órakor a vármegye székházának nagytermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Nagy-Károly, 1900. január 21 Gróf Hugonnai Béla, főispán. Tárgysorozat: 1. A nagyméltóságu m. kir. belügyminiszter ur 130,046—1899. szám alatt a varmegyei hivatalvizsgálat alkalmából keit leirata. Fj. 2. A Nagy-Káruly városi képviselőtestületi tagok választásához elnök kiküldése. I. 3. A Nagy-Bánya városi főjegyző választás ellen beadott felebbezés. I. 4. Nagy-Károly város képviselő-testülete által a Nagykároly—mátészalka—csapi h. é. vasút segélyezése tárgyában hozott határozat. I. 5. Kölese község képviselő-testületének az állami iskola felállításához való anyagi hozzájárulása tárgyában kelt határozata elleni felebbezés. I. 6. Genes község képviselő-testületének a község tulajdonát képező 1000 frtos regále- kötvény beváltása tárgyában kelt határozata. I. 7. Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos előterjesztése Kraszna-Béltek község beltelkeinek közegészségügyi lecsapolása ügyében. II. 8. Tüdőbetegeket segélyző szanatórium kérvénye ágyalapitvány iránt. III. 9—99. Dara, Hermánszeg, .ÁBwtárfalva, Komlód-Tótfalu, Számos-Becs, Vetés, Óvári, Sályi, Porcsalma, Pátyod és Angyalos községek 1900. évi háztartási és közmunka költség- vetése. Fülpös, Dobrács-Apáti, N.-Köles, Kis- Kolcs, Amacz, Ombód, Pettyén, Szatmár- Zsadány, Pálfalva, Szamos-Kóród, Lázári, Kis-Peleske, Homok, Puszta-Darócz és Saár községek 1900. évi háztartási, Sárköz-Üjlak 1900. évi háztartási pót, Sonkád, Istvándi és Kölese 1900. évi birtokossági, Nagy-Károly város 1900. évi svábrészi, mesterrészi, nagy- utczai zsellérrész és nagyrészi birtokossági, Patóháza és Aranyos-Megyes 1900. évi birtokossági, Fülpös, Istvándi, Börvely, Kálmánd és Kaplony községek 1900. évi közmunka költségvetése. D.-Ápáti, Nagy-Kolcs, Lippó, Krassó. Kis-Kolcs, Borzova, Cseke, Mánd, N.-Szekeres, Zsarolyán, Czégény, Dányád, Kisszekeres, Sz.-Újlak, Majtis, Gyügye, Jánk, Darnó, T.-Berek, Riese, V.-Oroszi, Csaholcz, Kis-Namény, Nábrád, Keér-Semlyén, Panyola, Amacz, Ombód, Pettyén, Sz.-Zsadány, Csanálos, Fény, Szaniszló, Pálfalva, Lázári, Kis-Peleske, Homok, P.-Darócz és Saár községek 1900. évi községi közmunka költségelőirányzata. Nagy-Károly, 1900. évi január hó 22-én. Összeállította: llosvay Aladár, — vm. főjegyző. 10Q 1U00- szám. Szatmár vármegye főispánja. Meghívó. Van szerencsém az állandó választmány tagjait a folyó hó 29-ik napján d. u. 4 órakor a vármegye székházának kis tanácstermében tartandó ülésre tisztelettel meghívni. *'<!..•' Nagy-Károly, 1900. január 21. Gróf Hugonnai Béla, főispán. 1727 —1900. sz. F. hó 5-én Cs.-Bagos község alatti foglártelkek árkában egy drb egy éves, vegyes szőrű üsző borjut találtak dermedt állapotban, a borjú megdöglött bőre pedig a község házához vitetett s igazolt tulajdonosának kiadatik. Nagy-Károly, 1900. január 19. 979—1900. sz. Veres Pál gencsi lakos kárára, f. hó 3-án este 9 óra tájban a gencsi határban levő Nustagi tanyai záratlan istállójából 2 drb lova 360 korona értékben elbitangolt, s daczára a megejtett nyomozás során azokat feltalálni nem sikerült. Az egyik ló 14 éves, pej kancza, csillagos homloku, ellős, két első lábán kopott patkó, feltűnően tömött farkú, jól táplált. — A másik ló 10 éves, pej heréit, jól táplált, jegytelen. Nagy-Károly, 1900. január 17. Alispán helyett : Jlosvay Aladár, vm. főjegyző. Hosszú tél. Fagy, hó, eső változik, de azért minden jel arra mutat, hogy hosszú tél lesz. Minden öröméből, bajából bőséggel kijut a részünk. Ha mérlegeljük: mi több: öröm-e, baj-e? Könnyű a felelet. Gazdag ember nem érzi az évszakok változását. Számára a tél is csak gyönyörűséget hoz, fűszerezve az újság ingerével. A hideg ellen otthon óvja a szőnyeges, jól füthető lakás, a pompás gáz kályha, vagy legalább is a szolid Meidinger. Künn meg a T A R C Z A. A nagyasszony emlékezik . . . — Jó, legyen a te akaratod szerint anyám. Hiszen te bölcs vagy és jó is. Aztán . . . igazad is lehet. Kádár Pali beszél igy. A derék, komoly Kádár, a ki úgy betartja isten ama parancsolatját, hogy : — Tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszú életű lehess e földön! Már persze, akinek tisztelnie lehet mind a kettőt, mert lám, Kádárnak, csak anyja van. Na de jó szerető anya. Kádár Pali megtörtén emelkedik föl a székéből és lehajol, hogy megcsókolja a nagyasszony kezét. Az ezüsthaju, fehér fejkötős matróna pedig megsimogatja a fia lágy, hullámos, szőke haját és busán sóhajt: — Hiszen bár csak ne volna igazam, édes fiam. Málnás Giziről esett szó különben. A hadházi Málnás Giziről, a kinek kaczér mosolyát úgy ismerik mifelénk hét vármegyében a Maros-menti gavallérok, mint a Pista czigány zsíros nyirettyűjét, mert hogy mind a kettő sok bolondságba ugrasztottá be már a gyönge erkölcsű urakat. Kádár Pali nem gyönge erkölcsű ember, de nem ám! És ime mégis rabja lett a Málnás Gizi csalfa mosolyának. De hogy az a rusnya kis lány olyan veszedelmes egy személyiség. Mert megejt a szemével, szent igaz! Azzal a két nagy dióbarna, olajos szemmel. Kádár Palit példának okáért nagyon is megzavarta e két szem. Tisztára őrültség, a mi olyan embertől telhetik ki csak, a ki nagy komolykodásában nem ér rá, teszem, okumlálni. Mert Kádár Pali hitvestársul akarja Málnás Gizit. Ugyan hogy volna pedig Málnás Gizi feleségnek való ? A ki a mulatságokon hajnaltájban a czimbalom tetejére ül és onnan lógázza a lábát, mig a fancsali pofáju Pista czigány reszketősen huzza a fülébe, hogy : — Hej, de szörnyű messze vagyok tetőled. Mégis mennyit álmodozom felőled! . . . Az igaz, hogy megennivaló piskóta lábai vannak ennek a Gizinek. De hát mért kell, hogy épen Kádár Pali vegye észre ezt ? Ugyancsak szerencse, hogy résen van az ezüsthaju, jóságos matróna most és szerető szóval felvilágosítja a fiát. És a fia, engedelmes fia az ő szerető anyjának. Málnás Gizi sorsa tehát meg van pecsételve, nem lesz ő sohase hitestársa a komoly Kádárnak. Hát helyes, bizony helyes dolog ez. Mert lám, Málnás Gizi most, hogy itt játszanak azok az éhenhaló, rongyos színészek, veszedelmes czimboraságba elegyedett, Szerem- leivel, a hőstenorral. Szinte tüntet vele ez a Gizi, akinek az anyja, szegény, reszkető kézzel veri fogához a férje után járó nyugdíj garasait. Leikéből siratja ez a szegény asszony a leánya bolondságait s mindennap uj barázdát mos a keserű köny az arczán. Málnás Gizit ime kezdik észre nem venni miná- lunk. Még a fiatal emberek is szórakozottan elnéznek a feje fölött immár, ha találkoznak vele. De hát lányas házakhoz járnak a boldogtalanok és olyasféle feltételeket volt alkalmuk hallani az utóbbi időben, hogy vagy Málnás Gizi, vagy . . . De lám, találkozik egyszer az ezüsthaju jóságos matróna, a Kádár Pali anyja, Málnás Gizivel. Az állén, az akáczfáktól árnyalt, hűvös állén sétál a tisztes úrasszony és meglát egy'’ leányt a pádon, a mint vár valakire. De hogy a nagyasszonynak nincs okuláré a szemén, hát nem ismeri meg Málnás Gizit. A leány pedig köszön és alázatosan csókolja meg a nagyasszony fehér, keskeny kezét. A nagyasszony kivetőt talál ám a leányon és Összevonja haragosan a homlokát. — Te kis leány — mondja szelíd hangján, mely most azonban nyomottan cseng, — igy nem illik járni. A blúzod nagyon ki van vágva, fiam. Hát megengedi, az anyád ? És Málnás Gizi elpirul. Piros lesz egészen a haja tövéig és akkor egyszerre csak elkezd sírni. Furcsa, érthetetlen, hogy milyen szivszakadva sir ez a lány s hogy fuldokol, a mint elfordítja arczát a nagyasszonytól. A nagyasszony bámul és leülteti a leányt a padra. Kérdi mi baja és szól a leány sirva: Lehet is azt érteni, mit beszél. Mondja, hogy rosszak az emberek. Aztán ha valakit megszólnak, addig-addig teszik mig az maga daczból is alkalmat ad rá. Aztán újból elsírja magát. És szepeg, hogy milyen boldogság, ha valakit egy igazi férfi szeret. De lám, rosszak az emberek s a férfi hallgat rájuk. S több efféle. A nagyasszony csak hallgatja egy ideig, aztán bámulva kérdi: — Hát ki vagy te lányom ? S a siró lány félve mondja: — Málnás Gizi vagyok. És a nagyasszony hazafelé tart az álléból. Még megsimogatja egyszer a siró lány fekete, szikrázó haját és ráparancsol: Most menj haza és holnap gyere hozzám. Aztán megy a nagyasszony. Valami bibliai mondáson töri a fejét, mely szól ama kilenczvenkilencz igazról s a megtérő bűnösről. Mert okos asszony az ezüsthaju matróna. És tudja, hogy ez a lány most igazán megnyilatkozott előtte, mert az ilyet megérzi a Orvosi körökben már XTamav’i Aff TAvfi If'OC AVIlí Hl 9 valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása rég ismert tény, hogy a -T Cx vllV/Xl QM -*V V/ SS C A. U. V és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. KérjUnk határozottan Ferencz József keserüvizet. 3W Nagybani raktár: JANITZKY ALBERT, KAUFMANN JAKAB ÉS FIA és WEISZ LAJOS czégeknél.
