Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-17 / 20. szám
2-ik oldal SZATMARMEGYEI HÍRMONDÓ 20. szám. lenre bizatik, mondhatjuk, megsemmisül a rendezés lehetősége is. A községi építkezések rendszertelen össze-visszaságán tehát nem segítenek, az uj rendelkezések sem, ha velük kapcsolatosan módosítás nem történik a kisajátítási törvényen olyan irányban, hogy a községek részére kisajátítási jog biz- tosittatik régi utcák és terek rendezése céljából is. Addig, mig ez a módosítás meg nem történik, komoly értelemben vett községszabályozásról beszélni sem lehet. A községi jegyzők államosítása tervének végleges elejtése. A községi körjegyzők államosításának tezvét véglegesen elejtették. — Nemcsak pénzügyi okok voltak irányadók e tekintetben, — hanem nagy fontosságú államjogi és politikai szempontok is. Akkor, amidőn a közigazgatás államosítása részben bekövetkezik, s piikor igy a polgárságnak az ügyek közvetlen intézésében való részvétele bizonyára csökken, kívánatosnak tartották, hogy bizonyos önkormányzati jogokat meghagyjanak, s a helyi ügyek intézéséből ne zárják ki teljesen a lakosságot. Bár a tisztviselők alkalmazásának módja az önkormányzati jogok gyakorlásában csak egy részletkérdés, — mégis annyira az önkormányzathoz tartozónak találják, hogy a községi jegyzők és a városi tisztviselők államosításának tervét véglegesen elejtették. A kormánynak ezen elhatározását az is befolyásolta, hogy az egész Európában még azok az államok is, melyek még mai napig sem szakítottak a köz- igazgatás koncentrációjára hajló irányzattal, óvakodtak attól, hogy a várost, vagy községet üssék el tisztviselőiknek szabad választási jogától, s a választási rendszer fenntartását mindenütt a község elsőrangú érdekének ismerik. A községi jegyzők államosítása végleges elmaradását igazolják a belügyminiszternek a parlamentben mondott következő szavai': »Ami a jegyzői állásokat illeti, azt hiszem, hogy a jegyzői fizetésekre vonatkozó törvény- javaslat előterjesztése alkalmával tett kijelentéseimmel igazolhattam mindenekelőtt azt, hogy a maga teljes értéke szerint meg tudom becsülni a jegyzői kar munkakörét és hogy az ő közjogi helyzetük iránt is kellő érzékkel bírok. Azonban én is osztozom abban a felfogásban, hogy jövőben is a jegyzőket elsősorban és legfőképen községi tisztviselőknek kell megtartanunk és nem arra kell törekednünk, hogy a körjegyzőségekből külön újabb kis járásokat teremtsünk, hanem arra, hogy a jegyző maradjon meg a községben és ott működjék eddigi szép feladatai körében, amelyek pontos és arányosabb teljesithetése céljából a hatáskörét ki kell bővíteni«. H I I E K. — A vármegyei rendkívüli közgyűlés e hó 14-én volt megtartva. Legfőbb dolog volt a szavazó körök megállapítása, ezt azonnal föl is terjesztették a miniszterhez. Az újonnan megalakított központi választmányba titkos szavazás utján beválasztattak: Dr. Adler Adolf, dr. Antal István, Berey József, Berger Ármin; Boér Endre, dr. Böszörményi Emil, Debreceny István,Domahidi István, dr.F alussy Árpád, Hahn János, Helmeezy József, dr. Jékey László, Jármy Andor, Jármy Béla, Jurcsek Béla, Jékey Zsigmond, Kende Zsigmond, Komorócy Jenő, dr. Kovács Dezső, Luby Béla, Mann Lajos, Mándy Géza, Madarassy Gyula, Makray Mihály, Madarassy Dezső, Nagy Béla, Papolcay Béla, Róth Károly, dr. Sternberg Géza, Stoll Béla, N. Szabó Antal, dr. Vass Gyula, Szentiványi Gyula, Vetzák Ede. Tüzoltóegyesület Csanáloson. Folyó hó lü-én délután elvben kimondatott Csanáloson az önkéntes tüzoltóegyesület megalakulása és mindjárt 26-an jelentkeztek működő tűzoltóknak. Az értekezletet Demidor Ignác nagykárolyi tüz- oltófőparancsnok lelkesítő szép szavakban nyitotta meg s felhívta őket, hogy állapodjanak meg maguk között arra nézve, hogy kinek a vezetése alatt akarnak működni és a szabályszerű alakuló ülés megtartására. — Felmentés. Hajdúk János fá- biánházi anyakönyvvezető helyettest a főispán állásától felmentette. — Nagykárolyi esküdtbirák. A szatmári kir. törvényszéken május hó 18-án kezdődik az esküdtszéki cyk- lus, mely már az uj törvény értelmében fog eljárni. Rendes esküdteknek kisorsoltattak a következők városunkból: Berger Ármin, Csepregi Antal, Lucz György, Kál- dor Mór, Gindele János, Luczay János, Kepecs Hennán, Patai Ferenc. — Egy község nevének megváltoztatása. Vármegyénk főispánja a közigazgatási bizottság nevében felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, hogy Kissár község nevét Homoksárra változtassa meg. — Jegyzőválasztás. Piskolt községben a Ivlósz Lajos jegyző lemondása folytán megüresedett jegyzői állásra Kőrössy Istvánt választottak meg egyhangúlag. — A gyermek számára való kedves újdonságot oszt szét ingyenesen a bécsi Nestlé cég. Kedves papir-babák ezek művészi kivitelben,, amelyek kedves szórakozást. nyújtanak a gyermeknek. Ezen újdonságon kivid mindenkinek próbadobozokat is küldenek a Nestlé-féle gyermeklisztből s ezt is teljesén dijalánul. Az ingyen babát és Nestlé-lisztet kívánatra azonnal elküldi a Henri Nestlé cég, Wien, I., Biberstrasse 118 P. Szatmármegye adóügye a múlt hóban. A múlt pénteken tartott vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen jelentette Plachy Gyula kir. tarácsos, pénzügyigazgató, hogy az elmúlt hónapban egyenes adóban 48,244 K. folyt be, 17,189 K-val kevesebb mint a múlt év hasonló szakában; haddijban befolyt 3359 K, 2503 K-val több, mint a múlt évben; bélyeg és jogilletékben Saját készitményíi s nem gyári ámhán még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykóroly R Gróf Károlyi György-tőri raktárából szerezi be. Téli posztó cipők, sárcipők, fin- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! m Csak Papp László által készített cipőt használjon. Minden gazdának jó tudni, hol az olcsó beszerzési forrás. Tessék próbavásárlást tenni. minden munkáért szavatosság uállaltatik. Törött öntött vasalkatrészek forrasztása autogénné!, jótállás mellett. Kinek szüksége van bármiféle gazdasági cikkekre, legelőször keresse fel Demes Ferencz oki. kováGS és kocsigyártó műhelyét Nagykárolyban (Májtény-utca) ahol mindenféle gazdasági cikkeket bámulatos olcsó árért és kedvező feltételek mellet vehet vagy rendelhet. Raktáron vannak: féderes kocsik, vagy igás és kis futó lőcsös szekérek, kétkerekű féderes talyiga, fa- és vasborona, KIHÁN-féle vasekék, mindenféle kész famunkák, uj szekerek vagy ahoz való kidarabolt rúd, oldalcső, kUllő, talp, lőcs, sárhányó, spicbogni, kerékagy és minden hozzávaló részek és e szakba vágó munkák.
