Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-17 / 20. szám
Nagykároly 1914. majus 17. Vasárnap. A„VÁRMEGYE“ évfolyam 20. szám. 7 & 91v V S& Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMAR VÁRMEGYE JEGYZQEGYESÖLEIÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részének érdeklő közlemények felelős szerkesztő címére ÉRENDRÉD küldendők. Kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Felelős szerkesztő : N A G V ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár : Egész évre — — — -- — — — — 8 korona. Félévre 4 korona. Nyilttér sora 40 fillér. Egyes szám 20 fillér A községszabályozás problémája. Nem állítunk bebizönyithatat- lan dolgot, mikor azt mondjuk, hogy a magyar falvak legnagyobb része (a régibb alakulásnak meg éppen kivétel nélkül) valóságos községépitési mostrum. A községek minden utcája, tere, házcsoportja szinte önként kínálkozik annak a példázására, ahogyan nem szabad a községi építkezési politikát irányítani. Ha túlzás volna is ezt. az építkezési rendszertelenséget csupán a legújabb idők rovására írni, azért azt sem lehet mondani, hogy teljesen a múltak hibája, Mert ha a községi építési vagy ahogy a megyék építésrendészeti szabályrendeletei nevezték: szépészeti, szépítő bizottságok a kilencvenes évek elejétől kezdve meg is voltak minden községben, működésűk igen szűk körre, főként közegészségügyi szempontokra szorítkozott és ezek a »szépitő bizottságok bizony minden- ! nel inkább törődtek, mint a község- épités esztétikai kívánalmaival. A községi világ rendszertelen építkezésének fájlalói örömmel üdvözölték tehát a vármegyei építési szabályrendeleteknek a legutóbbi években történt egységes módosítását, amely első tekintetre valóban alkalmasnak is mutatkozott arra, hogy a községépitkezés terén esztétikai szempotból fennálló anomáliákat annyira-amennyire szanálja. A legújabb vármegyei építési szabályrendeletek mindegyikében bennfoglaltatik ugyanis az a rendelkezés, hogy az utcák és terek szabályozása (félj aVöT'“' á helyi kölményekre való tekintettel a szabályozási vonalak a község kataszteri vagy egyéb rendelkezésre álló, illetve a szükséghez képest újból előállítandó térképébe berajzolandók . De van újabban olyan vármegyei építési szabályrendelet is, amelyik egyenesen elrendeli, hogy minden község köKomárom. Amott nyugaton lebukik a nap, A Duna hidján állok, nézek. Jobbról: a tájra már az éj szakadt, Balról még alkonytüzek égnek. Máskép volt ez jó ötven év előtt, E sikságos, dacos határon. Vér szine,te be itten a mezőt, — Makacs voltál, hej vén Komárom! Várad a föld méhében megbuvik, mint egy hatalmas katakomba, És néha egy bus, elfáradt búvik Pihenni tér meg homlokodra. Hej! Változott a világok sora, Mióta itt a harcok dúltak, Csak te nem ujulsz meg talán soha, Lomhán hirdeted még a Multat. j Lásd, én e század uj hitű fia, Elbusulok ezen a tájon : Készül egy csodás uj história, S itt most is még a régit látom. Ne makacskodj már, alvó szörnyeteg ! Uj nap ragyog, más már az Élet. Uj Jzelem ostromolja az eget, A földet és mindenséget. Szebb idők forradalma van, Légy hát te is egy katonája, A múlt harcában hős voltál nagyon, és most oly tehetetlen, gyáva! Támadj föl ismét. Nem vagy még halott! Vagy bánkódsz a múlandóságon? Veled még büszkélkedni akarok, Szép, vakmerő, magyar Komárom ! teles községszabályozási térképet készíttetni. Úgy látszik ebből a rendelkezésből, -k#gy ha a szabályozási vonalak érvényesülése felett kellő módon őrködik az elöljáróság, a községszabályozás problémája rövid idő alatt megoldásra talál minden községben. Pedig korántsem igy áll a dolog. A szabályozási vonalak érvényesülése gyakorlatban csakis ott történhetik meg akadálytalanul, ahol uj építkezésekről van szó. Egy-egy már rendszertelen összevisszaságban kiépült utcatömkelegre nézve hasztalan vannak meg a szabályozási vonalak, ha az elöljáróságnak csupán az uj építkezések alkalmával,tehát a lakosság tetszésétől függő részletekben áll módjában azoknak érvényt szerezni. A rendszertelenségek úgyis többnyire a községek belső területén vannak, ahol uj építkezések nagyon ritkán történnek, ahol tehát a szabályozási vonalak nemegyebek jámbor óhajtásnál akkor, ha az elöljáróság a rendezés jogával nem bir. Már pedig a mai állapot szerint nem bir. A kisajátításról szóló 1881. évi XLI. t.-c. ugyanis csupán uj utcák és közterék nyitásánál adja meg a községeknek a kisajátítás jogát, mig a régi utcák és terek kisajátítás által való rendezésre csupán a th. jogú városoknak, valamint a r. tanácscsal és egyszersmind 10.000-nél több lakossal biró városoknak állapit meg jogot, a községeknek azonban nem. Amikor pedig a rendezés joga elvonatik a községektől, egyszersmind véletMindennemü ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, teritők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyök festése. !! Minta után vaió festés 11 • Hauffel 5ámuel . villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yöés gazdag diszitésö ruhanemöek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. ••V i*. 9 Jí
