Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-29 / 13. szám
Nagykároly 1914. március 29 Vasárnap II. évfolyam 13. szám SZATMÁRYARMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE, Szerkesztőség és kiadóhivatal Nagykároly» Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. NAGV ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Egész évre — — — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — — — — 4 korona. Hyilttér sora 40 fillér. — Egyes szám 20 fillér Állami közigazgatás. Az „Alkotmány“ beavatott - helyről szerzett információ alapján ismerteti a közigazgatás államosítására vonatkozó j avaslatot, mely rövidesen a Ház elé kerül. A közigazgatást — amint a javaslat indoklása hangsúlyozza — államosítani kell, mert csak ezen az utón biztosítható a modern közszükségletek ellátása. A közigazgatás — úgymond — nem alkotmányvédelem, sőt az az indoklás fő argumentum a, hogy modern ős szabad államban a köz- igazgatásnak az alkotmányvédelem nem is lehet feladata. Ez okból a vármegye alkotmányjogi és politikai szerepét elejtik teljesen és csak a forma kedvéért hagyják meg a teljesen átalakított és önnállősá- gától megfosztott közgyűlésnek a — felirati jogot. A törvényhatósági bizottságot átalakítják, úgyszólván megszüntetik, annyira megszükitik a hatáskörét a szorosan vett közigazgatási kérdésekben is. A közigazgatás súlypontja megyékről a járásokra és községekre megy át, amelyek kisebb körzeteket képviselnek és a kormányhatalom még könnyebben befolyásolhatja politikai céljai érdekében. A tisztviselőket — az alispántól a községi jegyzőig — kinevezik, a vármegyék tisztviselő választójoga megszűnik, a közgyűlés formálisan megmarad ugyan, de csak véleményező őstanácskozótestület lesz, amely kormányhatalommal szemben nem szerezhet érvényt akaratának. A közgyűlés tagjainak számát is leszállítják, az „közigazgatási kerületek“ nagysága szerint 80—100—150 tagból fog állani a törvényhatósági bizottság létszáma. A közgyűlésnek ezután is lesznek virilista tagjai, a virilizmust fentartják, de a virilistákat is választani fogják, mint most a fővárosban. Ezzel biztosítani akarják a kormány befolyását a virilistákkal szemben. Annál inkább tehetik majd ezt, mert a vármegyei választók listáját is más alapon állítják össze. A törvényhatósági közgyűlésnek hivatalból tagjai lesznek a megyei tisztviselőkön és a községi elöljáróságok tagjain kívül a törvényszék elnöke, a kir. ügyész, a járásbíróság vezetője, az ügyvédi kamara elnöke, a pehzügyigazgatő, a tanfelügyelő és a megyebeli országos képviselők. A megyék élén a kinevezett alispán fog állani, akit csak a kormány vonhat felelősségre intézkedései miatt. A főispáni intézményt — annak a politikai természete miatt, bár az államosított közigazgatásban nagy szerepe nincsen — fentartják, de négy-öt megyének, „kerületnek“ lesz egy főispánja, aki általános felügyeletet gyakorol és akit különleges jogokkal is felruháznak, mint Porosz- országban az Oberpräsidenteket. A tisztviselők esküt fognak tenni arra, hogy a kormány rendelkezéseinek mindenben engedelmeskednek ; ezt az eskü minta különösen hangsúlyozza. A fegyelmi jog a közgyűlésről át száll a kormányzat hatáskörébe. Az engedelmesség és alárendeltség mérvéről, kiterjedéséről említést sem tesznek, úgy hogy a tisztviselők országgyülé- sileg megtagadott vagy le nem tárgyalt adókat, újoncok at követelő rendeleteket is tartoznak végrehajtani, illetve a tisztviselőknek nem lesz többé joguk megvizsgálni és bírálat tárgyává tenni a korra ány rendeleteket. A mai közigazgatási bizottságot megszüntetik és e helyett úgynevezett megyei tanácsot állítanak fel; ez 10—16 tagból fog állani, akiket a közgyűlés tagjaiból választanak. Ez gyakorolja az alispán elnökletével az általános közigazgatás felett a felügyeletet. A járás főszolgabirák hatáskörét, jogkörét is megnagyobbítják, kiterjesztik, hogy annál nagyobb legyen a politikai befolyásuk a járás, a községek életébe. A járási közigazgatásban úgynevezett járási bizottságokat szerveznek : ezek a községi költség- vetések, számadások ügyeit intézik el, a különböző jogi személyek, pl. a hegyközségek,úrbéresek, a gazdaközönség vagyonkezelését, gazdálkodását felülvizsgálják, a járási pótadókat, járulékokat beszedik és felhasználják a főszolgabirák ellenőrzése mellett. Az Alföldön a tanyai közigazgatást léptetik életbe a tanyai községek formájában. Azonkívül az egyes községek alapjaiból, pénzvagyonából járási takarékpénztárakat szervezzenek. A járási bizottságok tagjait maguk a járás községei választják és a bizottság a járás egészét érdeklő művelődési, útügyi, gazdasági kérdésekben határozhat. A községi jegyzőket is államosítják s azokat a belügyminiszter fogja kinevezni és a községi ügyvitel átreformálásával nagyobb hatáskörhöz jutnak. Ők lesznek egyes megyék, jobban mondva Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. A Bőrkabátok, keztyük festése. I!Minta után vaió festésű . Hauff el Sámuel . villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak.------ Plisé-gouvré. =r Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. □ □
