Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-29 / 13. szám

2-ik oldal SZATMARMEGYEI HÍRMONDÓ 13. sfcám. ;3í ezután korlátlan vezetői a községek aclminisztrációj ának. A megyék mai területei be­osztását megtartják, de több kisebb megyét egyesíteni szándékoznak, így például: Győrmegyét Moson-; nal, Komáromot Esztergommal, Turócot Zólyommal, Liptót Árvá­val, Bereget Ugoesával, Csongrá- dot Csanáddal, Háromszéket Bras­sóval, Udvarhelyt Kisküküllővel,' Fogarast Nagyküküllővel, amely esetekben az elnevezésben a kettős név érvényesülne. , A közigazgatás államosítása kapcsán az árvaszéket is refor­málni fogják. Az eddigi árvaszé­kek helyett annyi árvaszék lesz, ahány járás van. Itt említjük meg azt is, hogy a közigazgatási tisztviselők szá­mára külön szakvizsgát statuálnak. A közigazgatás államosításá­val a kormány - minimum száz millió megyei pénzhez jut: ugyanis a megyei községi tisztviselők álla­mosításával felszabadulnak a me­gyei tiszti és jegyzői fizetés- és nyugdíjalapok. Ezek az államosí­tás után, amikor a tisztviselők az állami költségvetés terhére fogják élvezni illetményeiket, elvesztik rendeltetésüket ős a kormány rá­juk teszi a kezét azon a címen, hogy az államosítással átveszi az állam a fizetés és a nyugdíj ellátási kötelezettségeket. Megjegyzések. Lapunk folyó évi 10-ik szá­mában »A jegyzők választása, ki­nevezése és tehermentesítése cim alatt közlemény lett leadva. Leadtuk, mert érvekben gon­dolatokban tartalomdus, azonban lényegben magassabb szemponto­kat nélkülözőnek tartjuk s igy vele egyet nem érthetünk. Cikkíró ugyanis konstatálja a helyi kormányzat államosításának általában szükségességét, de e mel­lett felfekteti a választás elvét is. Erre egy régi magyar falusi közmondás jut eszembe mely sze­rint »se kint, se bent nem lennénk, mint az ablak fa«. Constatálom cikkíró ama meg­állapítását, hogy a jegyzők nagyobb contingensse a kinevezésnek s igy a feltétlen államosításnak a hive. Hát mit bizonyít ez ? Azt, hogy a beligazgatás megérett arra, miként a jelen posványos, elsülyedt helyzetéből kiemeltessék. Hisz a legimpozánsabb épület is idő puri­tán lesülved. Minden, még a cserebogár is fejlődésen, átalakuláson megy ke­resztül s csak a legfontosabb kor­mányzati ág legyen álcáj ában mind az állami élet legvégsőbb határáig? Kell vennem a költő ama mon­dásából, hogy »minden ország tá­massza, talpköve — a közkor­mányzat helyes beállítása». Az éhségtől fenevadakká fúri­ákká vált francia nép rémuralmi dobzódását, varázsütésre változ­tatta át Napoleon lángeszőből ki­pattant kormányzati módszer s beligazgatása jólétet teremtett. S mi a tény házánkban ? Mond- juk meg őszintén és nyíltan. Hát biz ez jelen alakzatában a legtöbb helyen menház, mely arra való, hogy egyes nagyobb szájuak fel­tolják magukat az oromra. A helyi kormányzat pedig arra való, hogy rugdossák, mint a labdarugók labdáikat. A magyar állam pressziőja követeli ma már az államosítást. Kell az államosítás az egész vonalon. Legyen a közigazgatás államosítása analog az igazság szolgáltatásával. Legyen meg a kezdőleges kiindulási pont s a te­hetségnek nyittassék meg az ut a közigazgatás, a belkormányzat egész mezején. De mert a helyi kormányzat természete nagy óbb közvetlenséget, nagyobb emberismeretet, tapasz­talást involvál minden más kor­mányzati ágnál, a közigazgatás beállítása, csak úgy lehet helyes, ha a helyhez kötöttség elve tar­tatik szem előtt, akképpen, hogy a helyi szerv, a helyi kormányzat élére életfogytig tartó időtartamra neveztessék ki s az inneni eltávo­zásra csak az előléptetés, a saját kérelemre való áthelyezés, vagy a magyar haza ellen irányuló cse­lekvés adjon tápot. A helyi kormányzat legyen felruházva teljes elsőfokú ható­sági jogkörrel, hogy a falusi nép minden ügyének intézőjét felta­lálja saját fészkében, de e mellett a jogi képzettség kötelezettsége jövőre mondassák ki. Ezt kívánja az ország érdeke, ezt követeli a fejlődés tana. A jegyzők csak egyrészét álla­mosítani célszerűtlen, közhaszon­nélküli, fából vaskarika volna. A szatmármegyei jegyzők egye­sületének közgyűlése, az országos jegyzői egyesület közgyűlése, egy­hangú megnyilatkozással az álía- mositás mellett foglalt állást. Azt hiszem ennek constatálása elég ható érv, mert maga a log- illetőkesebb tényező nyilatkozott meg hangos megnyilatkozással s mert egyszerűen a mai rendszer a helyi tényezőkre lehetetlen, el­viselhettem Igazán önkénytelenül jut eszembe Castilia osztronomus ki­rályának X. Alfonsnak a XIII. században 'az égitestek mozgása s egymásra való hatásának bonyo­dalma miatt eme kiíakadása: »ha az Isten tőlem kért volna ta­nácsot, midőn a világot teremtette bátorkodtam volna neki oly taná­csot adni, melyeknél fogva egy­szerűbb és kevősbbé bonyolódott lett volna az alkotmány«. Fősorozás vármegyénkben. E hó 22-én érkezett le a tör­vényhatósághoz a honvédelmi mi­nisterium 21000— 914. számú kör­rendeleté, amely arra hivatkozás­sal, hogy a monarchia másik részében a 14. §. alapján az idei ujoncjutalék megállapittatott: el­rendeli a fősorozások megtartását akként, hogy azok Április 22-től Junius 20-ig foganatositandók. Ezen rendelkezés alapján ké­szült sorozási tervezet a következő: Eiső sorozó bizottság. Fehérgyarmati járás. Sorozási székhely Fehérgyar­mat. Működési napok: Április 22—27. Elnök Jékey László, orvos Dr. Schönpflug Béla. Mátészalkai járás. Sorozási hely: Mátészalka. Működés: Május 3—11. Elnök: Ilosvay Aladár, orvos Dr. Csató Sándor. Szinérváraljai járás. Sorozási hely: Szinérváralja. Működési napok: Május 30, Junius 4. Elnök: Ilosvay Aladár, orvos Dr. Bajnóczy Géza. Avasi járás. Sorozási hely: Szinérváralja. Működés: Junius 5—8. Elnök Tóth Mór, orvos Dr. Klein Samu. Felsőbánya város. Sorozási hely: Felsőbánya. Működése: Junius 10. Elnök: Tor- dai Imre, orvos Dr. Csausz Károly. Nagybánya város. Sorozás: Nagybányán. Műkö­dés : Junius 12—13. Elnök Torday Imre, orvos Dr. Hercinger Ferenc. Nagybányai járás. Sorozási hely: Nagybánya. Működés: Junius 15—19. Elnök: Torday Imre, orvos :Dr.GondosM. Saját készitményü s nent^yári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykároly m ■MB&k Gróf Károlyi GySrgy-téri raktárából szerezi be. Téli poszté cipők, sárcipők, fin- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! l 6sak Papp László által készített cipőt használjon.

Next

/
Thumbnails
Contents