Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 11. szám. A járások területi beosztása A nagy közigazgatási reformot megelőző szakirodalmi vita sok kérdést érintett, de sehol sem olvastuk, se nem hallottunk arról a kérdésről, hogy vájjon Magyar- ország mai járási beosztása minden tekintetben megfelel-e a köz- igazgatás összes érdekeinek s ha nem, lehetne-e, kellene-e ezen a beosztáson változtatni és hogyan, milyen elvek figyelembe vételével. A járás közigazgatási jelentősége eddig nagyon alárendelt volt, de a járási öltkormányzati szervek tervbe vett felállítása után a járás jelentősége ma még előre nem látható arányokban növekedni fog. Ennek a jelentőségnek a méretei mindenesetre teljesen attól függnek, hogy vájjon az említett önkormányzati szervek milyen ön- kormányzatot fognak kapni. Ha tényleges, igazi önkormányzati hatáskörrel ruházhatnának fel, akkor a járásokban uj élet, erős nekilendülés, pezsdülo munka kezdődik és akkor valóban nem ma- sodrangu kérdés, hogy vájjon a mai keretek, már t. i. a területi elhatároltaágot jelentő keretek alkalmasak lesznek-e ennek az uj életnek a befogadására. Még akkor is felmerülhet ez a kérdés, ha a járási önkormányzati szervekhez fűzött várakozások nem teljesednének be és ezekben a szervekben csak olyan holt, jelentéktelen bizottságokat kapunk, mint a minő ma a járási mezőgazdasági bizottság. De tovább lehet menni ős fel lehetne vetni a kérdést, hogy a járás mai szervezete mellett is jól van-e járásokra kiszabva az ország teste, a maga jó helyén van-e minden járási székhely s minden község abba a járásba való-e, a melyhez ma tényleg tartozik ? A járások mai beosztása kétségkívül történelmi eredetű s ezt a beosztást az idők folyamán csak csekély eltolódások változtatták meg. Kérdés azonban, hogy az a beosztás, mely néhol sok évszázaddal ezelőtt igen gyakran, sőt a legtöbb esetben egyes földesuraknak közönséges birtoklási viszonyai alapján keletkezett, tehát olyan okokból, melyek ma jórészt megszűntek, ma már más viszonyok és más szükségletek mellett fentartandó-e ennek dacára is vagy forgalmi, egészségügyi, kényelmi és rendészeti érdekek esetleg a beosztásnak más rendjét tennék indokolttá. Ha századokkal ezelőtt az volt a parancsoló érdek, hogy két-három várurak latifundiumából vagy egy csomó kom- pösszesszorátüsból álljon össze egy-egy járás, a huszadik században már a közönség, a forgalom, a gazdasági szempont érdekei azok, amelyek a járás körülhatárolásában. iránytadők. lehetnek. A hogyan az uj választójogi törvény Még csak nem is mozgott senki, nehogy hozzáérjen tányérhoz vagy pohárhoz, mely zörgést okozna. És Kossuth beszélt, mint ő monda, nem szónokolt, de társalgóit úgy, hogy csendes szava befészkelte szivünkbe még erősebben azokat a szabad eszméket, miket ő egykoron evangéliumként hirdetett. Hogy mit beszólt Kossuth, azt olvasták, de hogy miként beszélt, a szavak és kifejezések minő fenséges gondolatokat teremtettek agyunkban, minő érzelmeket fakasztottak szivünkben, azt mi örök benyomásként, maradandó emlékül őrizzük keblünkben. Kossuth beszédje alatt, 'mely egy óráig tartott, a legfokozottabb, odaadó figyelem nyilvánult. Igen sok helyen pedig kitört az éljen, zúgott a taps, lobogtak a kendők. Kossuth hangja korához képest még mindig erőteljes, nem beszél nagy hangon, de orgánumának tökélye a lágyan ömlő szavakat eljuttattja messze úgy, hogy e nagy teremben, hol 850 ember kényelmesen ebédelt, a beszédet is mindenki megértette. Férfiak könyez- tek, nők sirtak, midőn az öreg Kossuth agg koráról s a száműzetés keserű érzetéről beszélt. Ebéd közben megérkezett Turin polgármestere, akit a rokonszenv legmelegebb érzetével s meg-megujuló lelkesedéssel éltettünk vele együtt Turin derék lakosságát, mely Kossuth s a tegnap megérkezett magyarok iránti óriási tömegben és lelkesedéssel, rokonszenvesen tüntetett. Ebéd végeztével Kossuth engedel- met kért, hogy egy negyed óráig szabad levegő élvezése végett sétakocsizást tegyen. Beült kocsijába s az olasz kocsis csak bámult, mikor kocsijából kifogták a lovat s úgy vitték a sűrű fasoron végig vonszolva Kossuthtal a jármüvet. Visszaérkezéskor az egész társaság, közepén Kossuthtal lefényképeztetek mely után Kossuthot nagy tömeg kisérte lakására. Kossuth lakása ma valóságos bu- csujárás színhelyé volt. Kocsi-kocsi után robogott s állott meg Via dei Miile 22. számú kétemeletes ház előtt, hol az első emeleten Kossuth lakik. Magam is tettem nála feleségemmel együtt hódoló tiszteletemet. Hosszabb ideig voltam szerencsés vele beszélni, amidőn is átadtam neki az édes atyám által küldött Ids csomagot, melyben a korona-kápolnától, a vértanuk kivégez- tetési helyéről és az emlékszobor talapzatából egy-egy kevés föld volt becsomagolva. Igen szívesen, könyező szemekkel fogadta. Úgyszintén szívesen vette az aradi Kossuth-asztaltársaság jelvényét s egy üveg bort, melyet Novotny Lajos küldött .számára még az 1822-iki termésből. Akkor volt Kossuth Lajos 20 esztendős. □szükségessé tette a választókerületek uj beosztását, lehet, hogy akképpen teszi szükségessé a járási határok uj megállapítását az életviszonyok átalakulása, a forgalmi eszközök szaporodása és mindenekelőtt a közönségnek folyton változó érdekei (járásbíróság, telekkönyv, bank, vasúti állomás, adóhivatal stb.). Minden kétségen felül áll, hogy alig akad vármegye, amelyben ilyenforma fájdalmas és régi sebek nem volnának. Valahol uj járás keletkezik, vág}' község az egyik járásból a másikba átkapcsoltatok, mindig csak ilyen sebek gyógyulnak. Ámde tudjuk, hogy a ilyen átcsatolás, uj járások szervezése micsoda nagy és sokszor leküzdhetetlen nehézségekkel találkozik. Egy egy járási székhelynek a másik megfelelőbb helyre való áthelyezését a helyi érdekek összeötközésén kívül sokszor egészen kicsinyes tekintetek, pl. székház kérdése teszi bonyolulttá, olykor éppenséggel lehetetlenné. Ha kétségtelennek tudjuk is, hogy a járások területi beosztásának megváltoztatására igen sok és nyomós okunk volna, mindamellett ezt a kérdést nem csupán a célszerűség ős a helyi érdekek szempontjából kell nézni. A járási beosztás felforgatása nagy jogbizonytalanságot teremtene, melynek hosszú tartamú konszolidációra volna szüksége. Csorbát ütne a kontinuitáson, amelyet évszáza- í dós intézményeinkben lehetőleg meg kell őriznünk, nem azért, mintha vakon kellene imádni mindent, ami régi vagy tradicionális, hanem pusztán azért, hogy intézményeink eme folytonosságában a közigazgatásban nélkülözhetetlen tekintély elvnek tartsunk fenn egy bevehetetlen várat. A legnagyobb óvatossággal szabad tehát csak ehhez a kérdéshez nyúlnunk, ami azonban nem jelentheti azt is, hogy mindent úgy kell hagyni, ahogyan van, ha rósz is, ha változtatásra szoruló is. Olyan esetekben, amikor egy tűrhetetlen állapot rendezésre szorul, ne njmljunk mindjárt és első sorban az átcsatolás orvosságához, hanem igyekezzünk az ellentétes érdekek áthidalásá- i val a helyes megoldáshoz jutni. Hogy miképen lehet az ilyen ellentétes érdekeket kiegyenlíteni, arra természetesen általános normákat I még csak megközelítőleg sem lehet felállítani. Annyi azonban bizonyos, hogy a gyakorlat már megteremtette magának egyes esetekben azokat az eszközöket, amelyek d Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. !! Minta után vaió festés!! • Houffd Sámuel . viilany- és gőzerőre berendezett ruhafestö es vegytisztító Nagy- károlyban. Kölcsey-utea 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. & ü
