Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-08 / 10. szám
Nagykároly 1914. március 8. Vasárnap. II. évfolyam 10. szám. A VÁRMEGYE“ Közigazgatási, társadalmi és közgazdaságihetilap SZATMÁXVÁKMECYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő t NAGV ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár: Egész évre — — Félévre — — — Nyilttór sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4r korona. Egyes szám 20 fillér A jelenkor népvándorlása. Rég idő óta foglalkoztatja az európai államok kormányzóinak gondolatát ama talány, hogy mily okok vannak hatással arra az általános népmozgalomra, mely a kivándorlás tényében megnyilvánul. Magyarország lakóit hatványozott mérvben kisérti a kivándorlás vágya. Ha figyelemmel kisérjük a a kivándorlók lázas izgatott*ágatf láthatjuk a kivándorlók arcának tükrében, hogy már nem annyira az anyagias kérdés a mozgató erő, hanem más, — hogy úgy fejezzem ki magam, — bizonyos érzelmi vágy. Önkéntelenül eszembe ötlik a népvándorlás kora. Ha a történelem lapjait végig forgatjuk, — látjuk, hogy a néptömegeket időnként bizonyos vágy sarkalja a jobb haza keresésére. A hunok, magyarok, normások, szaraeének, gallok s számos ^Európában meggyökeresedett és .beolvadt nemzetek élő tanúságai, :az emberiség természetében levő ezen időközi, sajátos, tünemény- szerü szokásnak. Igaz, sokan s talán némi alappal is a kivándorlást anyagias okokra vezetik vissza. Ez lehet való, lehet okszerű érvelés a kezdet stádiumában, — lehet indokolt midőn vagyoni előrehaladás látszata mutatkozik, azonban nem lehet alap ok akkor amidőn keserves csalódások s nyomor láttára, tudtára is többszörös erővel tör ki a tengereken túlra való vándorlás vágya. Ennek is mint minden nagyobb kérdésnek okát szellemi alapon kell taglalni. Tény, hogy a kiinduló pont eleinte az anyagiasság kérdése volt, de ez csak előfutára volt a tömeg mozgalmának. Mint a kerék küllői midőn forgás közben vissza visszatérnek kiinduló pontjukhoz, úgy és azon következetességgel térnek vissza úgy az egyesek, mint tömegek sajátos voltukhoz. Egy kis madár karmától megbillentett hószemcse magával ragadja a többieket s hatalmas görgeteggé fejlődik ki. Az ember midőn visszatér alapvonásához, az ütköző pontból kiindul <egy eszme, egy vágy s ez görgetegszerüleg magával ragadja a tömeget. Itt a kivándorlás kérdésénél óramutató pontossággal értünk azon időponthoz, mely a népvándorlás idejét jelzi. Ekkor megindult a vágyakozás, az izgalom korszaka s a népek megmozdultak egy vágytól sarkalva, hajtva, űzve s bár látják, tudják ezer veszélyét, baját — mégis a megindult lavina gördül tova. A kivándorlás tehát egy az újabb korban kifejlődött modern népvándorlás, mely nem a nyers erő együttes tömör tömegében nyilvánul, hanem a jelen szelidebb természetű korhoz idomulva, az egyeseknek külön-külön, de egy azon törvényen alapult vágyából. Ez a kivándorlás valódi oka, melynek rendes folyamatunak kell lenni, mindt a tífusz betegségnek, Ma már a kivándorlás delelő pontja felé közeleg s a leghelyeseb ben tennék a hatóságok, ha a kö- telességszerü óvó figyelmeztetésen kívül mit sem tennének az ellen- j súlyozásra, mert igy gyorsabb tempóban tér észre a föld népe s gyógyul fel mámorából, a jelenkor népvándorlásának súlyos kóros bajából. A jegyzők Választása, vagy kinevezése és tehermetttesiíése. Évek óta a körül a kérdés körül forog a vita tengelye: állami jegyzők legyenek-e a jövő jegyzői, — vagy pedig továbbra is választott önkormányzati tisztviselők. — A községi jegyzők választásának mai módja sem nem választás, sem nem kinevezés. A íőszolgabirák- nak biztosított kandidátionális jog valósággal egyértelmű a kinevezéssel. A legritkább esetek közé tartozik hogy valaki jegyzői állást nyerjen el a kandidáló főszolgabíró akaratának ellenére, — s igy a mai rendszer nem egyébb, mint választás által mérsékelt kinevezési absolutizmus. Részben ezen oknál fogva, részben pedig túlterheltségükből kifolyólag a jegyzők nagyobb kontingense a kinevezésnek és igy a községi igazgatás feltétlen államosításának a hive. Ez a tény. Tény az, hogy a jegyzői kar nagyobb része sóvárogva és várva-várja az államosítást. Csak kisebb töredéke a jegyzőknek maradna szívesen önkormányzati tisztviselő, továbbra is. Hogy ez igy van annak érthető okai vannak. A jegyzők általában azt tartják,hogy még a legrosszabb feltételű államosítás esetén sem lehet rosszabb, zaklatottabb, elnyomottabb helyzet rájuk nézve. Ma fegyelmi törvény híján existentiájuk bizonytalan, — fegyelmi vétség esetén Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. 1! Minta után vaió festés 11- Hauffel 5dmuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
