Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-11 / 2. szám

s, Nagykároly 1914. január 11. Vasárnap. II. évfolyam 2. szám. A VÁRMEGYE“ Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMÁRYÁRMEGYE JEGYZŐI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly» Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. F'elelős szerkesztő: NAGV ISTVÁN aszatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője ^Előfizetési ár: Egész évre .— — Félévre — — — Nyilttér sora 40 fillér. — — S korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. /1 falu. (N. I.) Csengjen a falucska ha­rangja. Zúgjon, szóljon hegy és völgyön át. Hivó szava tömörítse a lelkenet imára. Mik is e magyar falvak? Attilia hős népének, a mozgé­kony szabad életet, a szép termé­szetet választó egyedei. Falun születtem, falun láttam a pirkadó hajnalt először, falun éltem, falun nőttem s talán ennek dallamos légköre rezegteti meg lelkem húrját s az szóllaltatmeg. Az ember érzelem világa mé­lyén, ott szunyád a pajzán gyer­mekkor emléke s igy nekem is talán ez emlék kiséri bolygó földi éltem vándor útját a sir meg­nyíltáig. Bubán, bajban, örömben, vi­galomban, az emberi élet vihar­telt horizontján, mint ködös ég­bolton átszürődik e csillag szi­porkázó fénye. Azt mondják a falusiak, ha egy futó csillag lefut az ég pere­mén, — »meghalt egy ember, le­tűnt a csillaga«. Talán úgy van. Vájjon az egyszerű nép hit nem való-e ? Erre Flamm ári on szóllhat csak. Igen a falu! Lehet talán engem is az önös- ség vádjával illetni. Lehet, hogy a játszi gyermek emlékek fel-fel csillanó gondolatai szóllaltatnak meg. Nem. A valóság is. Mintha Árpád ős népét lát­nám ott a falvakon a maga ter­mészetességében, a jelen társa­dalmi élet nyűgétől, hóbortjától menten ! A falusi mezitlábos gyermekek pajzán játékai,csinytevései, csengő kacalya, a kaszák pengése a pa­csirta danája, a fülemüle csatto­gása, a pásztor tilinkója, a gulya kolompja, az esti szellő enyelgő sugalma, a békák kurotyolása, a gólya kelepelése az alkonyi de­nevér halk röpte, a téli fonókák vig dalai, a mesemondások, mind meg annyi természeti és hagyo­mányos kellemei a falvaknak. Szeretném én is Hallatni tilin- kóm szavát varázslatos orphaeusi dallamát, hogy e falusi élet ne zülljön szét, mint megh - ült a vá­rosok üres, csalogatóíé, tén, mert a falu, a földmiVelés •a*a az or- szágnak elsőserban zük­ségletét s a ‘Terges kezű, de~Í!sz-’ teletet parancsoló faiusi gazda előtt hátrált meg, ha véres kar­dot hordtak körül, vész idején az ellen s ha felcsendült, a »Talpra magyar!« Hollandia bámulatot ragadó tevékenységgel műveli tenger vé­szétől, kiöntésétől minduntalan féltett, gátakkal elzárolt tengervíz színe alatt eső földét, országát. 4*4>ulgár ide jár kertészeti kultúrát teremteni s mi Attilia fiai, elröppent ezer hősi év után kez­dünk kivándorolni idegen hazába s elhagyjuk mienket, el ezt a tejjel, mézzel folyó országot, hová Őse­ink Ázsia nagy messzeségéből, asszonyaikkal, gyermekeikkel jöt­tek. El e hazát, melynek szirtjéről Álmos vezér áldást mondott, s a táltosok Istennek tetsző áldoza­tokat mutattak be s végül vér­szerződéssel pecsételték meg e haza örök szeretetét. Ezt nem szabad tenni, hissz a fecske és gólya madár is vissza tér e hazába, melynek hegye ara­nyat termel, rónája aranykalászt ringat fiai számára. Acélosodni kell s ha Hollandia gazdag, ha a bolgár itt leli fel Amerikát, akkor ne hagyjuk a szülőföld göröngyét, a csalogány danáját, a pacsirta énekét, hanem az egyedül éltet nyújtó ős foglal­kozást, a földmivelést és állat- tenyésztést emeljük a legmagas- sabb fokra, mert ez ország tejjel- mézzel folyó földe tihanyi több­szörös, fenséges visszhanggal kiált utánatok, ha vándor útra keltek: »Hazádnak rendületlenül, légy hive óh magyar!« Uram, uram ! Nemzetes biró uram alakítsatok gazdakört s talán az áldatlan politikával felhagyy a ‘ föMinivelés hasznos "Icéraelet vitassátok ott, egyes komplikált kérdésben pedig kérjetek tanácsot a Földmivelésügyi Minisztertől. Ez. kedves bátyánk igaz hiva­tása. Legyen mindnyájunkkal az Isten áldása. A jegyzői közgyűlésekről. Jól esik visszagondolnom ifjú­ságom éveire a dúdoló kályha mellett ülve szobámban, ebben a zimankos téli világban. Korán s igaz kedvvel léptem a jegyzői pá­lyára. Olyan jegyző mellé kerül­tem, aki mellett e pályának csak a szép s a közmegbecsülést nyújtó oldalait láttam. Nem beszélek most a sok munkáról, — abban volt részünk bőven, — de tanítómes­terem olyan példát adott a munka­szeretetben, amit csak utánozni tudtam, de utolérni nem. Ő mellette láttam, hogy ki is hát igazán az a jegyző? Hivatali s társadalmi elismerés és a népének szeretete. Ez az ő jutalma egy emberöltőre terjedő becsületes munkálkodásért. Mindennemű ruhaneműk, csip­kék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. 't' !!Minta után vaió festési! • Hauff el Sámuel ­4^ villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagy- 4^ károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A rém. kath. templom mellett. Mű­hely: Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. =r Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek. □ D

Next

/
Thumbnails
Contents