Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)

1918-10-25 / 255. szám

Szaftnál1, 1918. október 25, Péntek M. éviéía?am« 2:55» szám*, Elöf izetési árak hetvFen és vidéken: Egész évre 48 K, Fél évre 24 K. Negyei évre 12 K Egy hóra 4 K Egyes szám ára 20 fillér. Pályaudvareken 30 fillér. Független politikai [napilap. I Főszerkesztő: [Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: SzaJénczy József. | Szerkesztéség és kiadóhivatal: Kazinczy-»». 2C. Telefsnszánt: 455. Fószerkeszté leieJcnja : 473.ez Laptuiaitor.es: Demokrácia Lapkiadó Részvénytársaság. Rilson válaszolt Htmetopszágnah. Minden tárgyalást visszautasít a jelenlegi német kormánnyal. Csak igazi népkormátmyal, hajlandó tárgyalni. Bajorország ki akar válni a németszövetségből? Az eszmecserének vége: következik a konkrét lépés. i) bécsi magyar tiszteli várják i hazahívást. Rilson válasza hémetorszáinak. Csak igazi népkormánnyal tár­gyalhat. Hága, okt. 24. Washingtonból jelentik: A külügyi hivatal a kővetkező jegyzéket tette Washingtonban. A külügyi államtitkári hivatal a követ­kező jegyzéket adta át a német érdekek amerikai képviseletével megbízott svájci kö­vetnek : Külügyi hivatal, 1918. okt. 22. Uram ! A német kormány okt. 20- iki közleményére, melyet ön adott át nekem, van szerencsém értesíteni, hogy az elnök a kö­vetkező válasszal bízott meg: Minthogy az Egyesült Államok elnöke tudomásul vette a német kormánynak azt az ünnepélyes és ha­tározott kijelentését, hogy fenntartás nélkül elfogadja azokat a béke feltételeket, amelye­ket 1918. január 8-án a kongresszushoz in­tézett üzenetében megszabott, valamint olyan megállapodásoknak az alap elveit, amelye­ket a következő üzenetekben fejtett ki, neve­zetesen a december 27-iki üzenetében és minthogy a német kormány meg akarja;ten­ni a kezdőlépést a feltételek alkalmazására vagy végrehajtására nézve; minthogy továb­bá ez a kívánság és ennek a célzata nem azoktól ered, akik eddig Németország politi­káját diktálják és a mostani háborút Német­ország nevében folytatták, hanem olyan kor­mánytól, amely a birodalomgyülés többsé­gét képviseli és a német nép túlnyomó töb- ségének nevében beszél; minthogy továbbá az elnök ígéretet kapott a német kormánytól arra nézve, hogy a civilisált világ törvényeit az ellene hadat viselő államokkal szemben vi­zen és szárazon figyelembe fogja venni: úgy érzi az elnök, hogy nem tagadhatja meg to­vább, hogy azokkal a kormányokkal, ame­lyekkel az Egyesült államok kormánya szö­vetségben van, a fegyverszünet kérdését.meg- vitassa. Kötelességének tartja azonban, hogy ismét kijelentse, hogy csupán oly fegyver- szünet indíts ányozására érzi magát jogosult­nak, amely az Egyesült Államoknak és a vele szövetséges hatalmaknak lehetővé teszi, hogy az esetleg kötendő megállapodást oly Silódon erősítsék meg, amely az ellenséges- ! kedés újbóli megkezdését Németország ré­széről lehetetlenné teszi. Ennek folytán az elnök a jelenlegi né­met hatóságokkal váltott jegyzékeket közölte azokkal a kormányokkal, amelyek az Egye­sült Államokkal szövetségben vannak és ja­vasolta, hogy ha ezek a kormányok hajlan­dók az említett feltételekkel és a kifejtett el­vek alapján a békéról tárgyalni; szólítsák fel katonai tanácsadóit, hegy tegyenek elő­terjesztést a fegyverszünet szükséges feltété­teleiről, amely fegyverszünet =?z érdekelt né­pek érdekeit tökéletesen megvédi és a sző- . vetséges kormányokkal biztosítja és érvénye­síti a béke részleteinek biztosításához való korlátlan jogot, amelyhez a német kormány kifejezetten hozzájárul, feltéve, hegy a szö­vetséges kormányok a fegyverszünetet lehet­ségesnek tartják. Ha Németország ezt elfogadja, ezzel a legélénkebben és határozattabban bizonyítja anak a feltételeknek és alapelveknek minden kétségen kivül való elfogadását, amelyekből a német békeakció kiindult. Az elnök úgy érzi, hogy nem lenne egészen őszinte, ha nyomatékosan ki nem jelentené, milyen okból kell rendkívüli biz­tosítékokat követelni. Bármilyen nagyjelentő­ségűnek és fontosnak Iássék is az alkot- j mánymódositás, amelyről a német külügyi államtitkár a jegyzékében beszél, mégis úgy ! látszik, hogy most sem határoztak teljesen oly kormánynak a princípiumáról, melynek a német nép lennea forrása, sem valamelyes biztosíték nincs és nem is került szóba, hogy ezeknek a kívánságoknak az alapelveit vala­ha végrehajtsák is, amelyekre most megálla­podásoknak kell létrejönni. Azonkivül nem derült ki egész világo­san, hogy a jelenlegi bajok okozója meg­szűnt-e ? Meglehet, hogy a jövőbeli háborúkat most ellenőrzés alá helyezzük, a mostani háború azonban, amelyről a vita folyik, nem volt ellenőrzés alatt. Világos, hogy a német kormánynak nincs módjában, hogy megpa­rancsolja a német katonai hatóságoknak, hogy vessék alá magukat a német» nép akaratának és hogy a porosz királynak a birodalom po­litikájára gyakorolt ellenőrző hatalma még szilárdan áll, a döntő katonai hatalom pedig még most is azoknak a kezében vau, akik ©idig uralkodtak Németországban. Abban az érzésben, hogy az egész vi­lág sorsa attól függ, hogy most mindegyik részen őszintén beszéljenek, valamint attól, hogy a kívánságok nyíltak és őszinték le­gyenek,kötelességének tartja az elnök, hogy minden komolyan hangzó szó enyhítésének megkísérlése nélkül kimondja : A világ népei nem bízhatnak azoknak a szavában, akik a német politika vezetői voltak eddig. És ka újra hangsúlyozza, hogy a békekötésről és arról a kísérletről, hogy a háború végtelen sérelmeit és igazságtalanságait meg nem tör­téntté tegyék, az Egyesült-Államok kormánya senkivel mással nem tárgyalhat, csakis a né­met nép ama képviselőivel, akik mint Né­metország valódi urai biztosítékot tudnak adni Németország alkotmányos magatartásá­ra nézve. Ha azokkal a katonai hatalmakkal és azzal a monarchikus hatalommal kellene tárgyalnunk, amelyek most vannak Németor­szágban, vagyha csak valószínű is ' lenne, hegy később Németország nemzetközi köte­lezettségének dolgában ezekkel kell tárgyal­nunk, akkor Németország nem kérhet békét, hanem meg kell adnia magát. Semmit seim nyerhetnénk vele, ha ezeket a fontos dolgo­kat e! nem mondanánk. Fogadja nagyrabecsülésem kifejezését.. Lansing Róbert. Következik a konkrét lépés. Az Echo de Parisnak az a né­zete, hogy Wilson és a központi ha­talmak között végétért az eszmecsere és legközelebbit már konkrét lépés várható. Ausztria-Magyarország ktHőnbékéje. A Secoto írja, hogy az Ausztria és Magyarország különbékéjéről szóló híreket mindmáig nem erősítették meg. Bajorország el akar sza­kadni a német szövetségtől. München,, okt. 24. A birodalom- gyűlésben Oest centmmpárti képviselő a képviselöhüz helyeslése közben a Berlintől való elszakadást követette, vagyis, hogy Bajorország vonja ki magát a német szövetségből. Solt a Itfileon-féíe elvekről. Berlin, okt. 24. A birodalmi gyű­lés mai ülésén dr. So!f külügyi állam­titkár kijelentette; Mintán a kormány a Wilson-féie elvek ajapjára helyez-

Next

/
Thumbnails
Contents