Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)

1918-10-25 / 255. szám

2-ík uí U). Stüíit. a rí U »'s á 2 Szatmlr, !918. október 25. kedett, szilárdan el van tókéjve, hogy ezek alapján fog caelekedni. Különö­sen Elzász-Lotharingia kérdésében. ^ 1 bécsi magyar tisztek „Hívjatok már haza!“ Bécs, oki, 24. A Bécsben élő magyar tisztek a Wiíson-féíe válasz hatása alatt bizott­ságot alakítottak és a következő föl­hívással fordultak a magyar közön­séghez : Remegő szívvel, a megpattanásig feszült idegekkel várjuk: mikor hív­tok haza bennünket. Esküt tettünk a császárnak és királynak. Nem vagyunk csehek, kőt bennünket az eskü, amíg föl nem oldtok bennünket. Mikor oldtok fél bennünket! ? Remegő szívvel, a megpattaná­sig feszült idegekkel várjak a hívó szót: jöjjetek haza, veszélyben a haza, védj étek meg északon és délen és ke­leten a betörő ellenség ellen, miként megvédtek Kossuth fiai 1848-ban. Mikor hívtok haza ? Hívjatok már haza! A bécsi magyar tisztek. üadrössy 5p!a pof kölögy­miniszter lett A király elfogadta a Wekerlekor- rnány lemondását Apponyi és Hadik neve kombinációban. Budapest, oki. 24. A király elfo­gadta gróf Banán István külügy­miniszter lemondását és gróf Andrássy Gyulát nevezte ki külügyminiszterré. Budapest, okt. 24. Félhivatalosan je­lentik : A király elfogadta Wekerie Sándor miniszterelnök lemendását és megbízta az ügyek ideiglenes továbbvezetésével. Budapest, okt. 24. A hivatalos lap holnapi száma hozza őfelségének a kor­mány lemondása és felmentése iránt hozzá intézett kérelemre adott legfelsőbb elhatáro­zását, amely szerint a lemondást elfogadja és megbízza a kormányt, hogy további el­határozásáig folytassa működését. Budapest, okt. 24 A Magyar Tudósitó illetékes helyről értesül: Őfelsége a Wekerie- korm.ánynak az ország önállóságáról és füg­getlenségéről szóló javaslatai, amely úgy a kQlügyekre, mmt a hadseregre, valamint” az egész gazdasági berendezkedésre vonatko­zólag áz ország önállóságát és függetlensé­gét teljesen biztosítja, jóváhagyta és ennek az országgyűlés elé való terjesztésére a föl­hatalmazást megadta. Budapest, okt. 24. Őfelsége ma dél­után automobilon. Budapestre érkezett, ahol a várban kihallgatáson fogadta gróf Burián István volt külügyminiszteri és báró Arz vezérkari főnököt. Á király délután félhatkor visszatért Gödöllőre. Budapest, okt. 24. A kesesztény soci- álistapárt ma esti értekezletén, amelyen gróf Zichy Aladár is megjelent, elhatározta, hogy kilép a 43-as aSkotmánypártbó'L Budapest, okt. 24, A 48-as alkotmány- pártban ma este megjelentek a volt munka­pártból belépett tagok is. A fogadtatás és a hangulat barátságos v*!t. Budapest, okt, 24. Úgy volt, hogy ma délután gróf Apponyi Albert és Károlyi Mi­hály kihaíigatáson jelennek meg őfelségénél, de ez nem történt meg. Budapest, okt. 24. Ma déíután az. egye­temi ifjúság nagy tüntetést rendezet? gróf Károly; Mihály palotája előtt. Gróf Károlyt Mihály lelkes beszédet intézett az ifjúság­hoz, amely azután a békepárti újságok szer­kesztőségei elé vonult. Budapest, okt. 24. Politikai körökben az a fölfogás, hogy miután gróf Andrássy Gyula külügyminiszter lett, grór Károlyi Mi­hály miniszterelnöksége aligha fog megva­lósulni. Gróf Apponyi Albert és gróf Hadik János neve áll előtérben a miniszterelnöksé­get illetően. 9 fi«i horvát ezred lázadása. A városban helyreáüott a rend. Magyar katonák nyomták el a lá­zadást. Kihirdették az ostromálla­potot Fiume, okt. 24. Rendkívüli események tartották tegnap izgalomban Fiume városát. A városban levő horvát katonaság fellázadt és a csőcselékkel együtt hatalmába kerítette és estig hatalmá­ban tartotta a város?. A lázadás a szomszédos Susak hely­ségből indult ki. Susakon nagy nemzeti ün­nepei rendeztek a horváíok az önálló dél­szláv állam kikiáltása alkalmából. Az fcsszes hatóságok, hivatalon: és horvát csapatok fel­esküdtek a délszláv államra. Fiúméban azonban az ott állomásozó 79 gyalogezred, amelynek tisztára horvát legénysége van, a susaki;nemzeti ünnep ki­tűzte a főtéren levő laktanyájára a szerb és horvát nemzeti lob#gót. Az ezredbeli tisztek megparancsolták a legénységnek, hogy az ide­gen lobogót távolítsák el a kaszárnyáról, a legénység azonban megtagadta az engedel­mességet. Erre a tisztek a haíárrendőrséghez fordullak segítségért. A lázadó csapatok ellen a közeiben levő Fiumara-utcai rendőrszobá- ból ki is vonultak a határrendőrök, de mi­kor a horvát és a szerb lobogót ei akarták távolítani, összeütközésre került a sor köztük és a lázadók között. Az egyenetlen küzdelem nem sokáig tartott. A határrendőrök kényte­lenek voltak elmenekülni a túlnyomó erő elől. Ennek az összeütközésnek egy halott és tizenkét sebesült áldozata van.' A katonák ezután megrohanták az őr- szabát és földig lerombolták. Ez alatt az idő alatt egyre nagyobb tüníető tömeg érkezett Susakról Fiúméba. A lazadó katonák száma is egyre szaporodott, a számuk már mintegy kétezer főre rúgott. A törvényszéki palota eló vonultak és való­sággal megostromolták az épületet. Betörték a kaput, a palota egész berendezését elpusztí­tották, az iratokat széttépték és szétszórták, az összes rabokat kiszabadították. A hatóságok tehetetlenek voltak, mert mindössze egy szakasz stájer katona ál­lott rendelkezésükre a horvátokkal szemben. Magyar katona egyetlen egy sem volt Fiú­méban. Különösen kritikussá vált a helyzet, amidőn a lázadó tömeg a törvényszéki palo­tától a líormányzói palota elé vonult és azt is meg akarta ostromolni. Ekkor azonban közbelépett egy horvát vezérkari tiszt, lel­kére beszélt a katonáknak és sikerült is őket annyira lecsillapítania, hogy nem bán­tották a kormányzói palotát, hanem a ka­szárnyájukba mentek vissza. Olt vannak most is, fegyverüket még nem adták ki. A forrongás, amely egész nap nem csendesedett le, a lakosság körében rend­kívüli izgatottságot keltett. A kereskedők fosztogatástól féltek és nyomban bezárták üzleteiket. Szerencsére a lázadék a telefon- vezetéket nem vágták el. jekelfalussy kor­mányzó azonnal érintkezésbe lépett a mi­niszterelnökkel és magyar katonaságot kért a lázadók megfékezésére. A gyors intézke­désnek meg is volt a hatása. Este és az é| folyamán nagy erősítések érkeztek a vá­rosija és helyreállították a rendet. Fiúmét a katonai parancsnokság vette át és elrendelte az ostromállapotot. A rendőrség letartóztatott embereit még tegnap délután kiszabadították. Ma délben a fiumei- kormányzó a kö­vetkezőket jelentette telefonon: „A városban 259 székely baka őrködik a rend felett. Egész Fiumében teljes nyugalom van és semmi rendzavarás nem fordult elő. Az utcák*« csend uralkodik. Jekelfalussy Zoltán kormányzó a hiva­talában van és végzi teendőit. Az összeköt­tetés a kormányzó és' Budapest között teljes mértékben fennáll. — Kisebbek lesznek a postautal*^ vinyok. A kereskedelmi miniszter a posiai utalvány űrlapok kisebbített alakban való állítását rendelte el. Ehhez képest a posta- hivatalok utalványbélyegző gépei is átalakít­tatnak. Ennélfogva a nagyobb késztette! ren­delkező bankokat és cégek készleteiket hasz­nálják fel, ha pedig ez nem állana módjuk­ban, a postahivatalnál uj űrlapokkal cserélik be, nehogy az utalványok felvétele körül ne­hézségek keletkezzenek. nimimmai manna ifrwmin —-nt—m ts. tmmwm'm 1 magyar néptanács. Milyen követeléseket állítottak fői* Budapest, okt. 24. A Politikai Híradó jelenti: A függetlenségi és 48-as párt, a de­mokrata párt, a radikális párt kiküldötte szer­dán este 11 órakor bizalmas értekezletre gyűltek össze gróf Károlyi Mihály lakásán. A tanácskozást éjjel 3 órakor félbeszakítot­ták és ma folytatták. Ez a gyűlés a népta­nács küszöbön álló mcgalakiiását és akcióba lépését jelenti. A tanácskozáson résztvett gróf Károlyi Mihály, gróf Batthyány Tivadar, Lo­vász/ Márton, Hock János, Kunfi Zsigmond, Garami Ernő, Jászi Oszkár, Rácz Gyula, Szende, Pál, Fényes László, Purjesz Lajos. A tanácskozáson a következő követelé­seket állították föl : 1. Áitsiános titkos egyenlő, a nőkre is kiterjedő választójog azonnali törvénybe ik­tatása. 2. Azonnali békekötés, illetve külön­béke. 3. Magyar ország teljes állani önálló­sága, függetlensége. Uj magyar kormány ki­nevezése. Amig az állami »náltóság és füg­getlenség törvényerőre emelkedik, egy tárca­nélküli miniszter bízandó meg Magyaror­szág külügyeinek vezetésével. 4. Németországgal a szövetség meg-' szakítása.

Next

/
Thumbnails
Contents