Szatmári Újság, 1918. október (2. évfolyam, 234-260. szám)
1918-10-09 / 241. szám
2“«* oJJdí. Szatmai, 1918. október 9. székhelykérdés, ezért képviselőnk szükségesnek találta, hogy mielőtt'még hazajöhetne és személyesen is közbenjárna a kormánynál Szatmár város érdekeinek megóvása céljából, addig is Svájcból a következő, memorandummal forduljon Wekerle Sándor miniszterelnökhöz és jelenlegi belügyminiszterhez : Nagyméltósága Miniszterelnök Ur! Kegyelmes Uram ! A kormányhoz közelálló körökből nyilvánosságra jutóit hírek a közigazgatási reform részletei, főként a vármegyék kikere- kitése tekintetében bizonyos nyugtalanságot okoztak Szatmárvármegyében és Szaímár- Németi szab. kir. városban, melynek ország- gyűlési képviselője vagyok. Engedje meg Nagyméltőságod, hogy betegségem miatt való távollétemben ezen az utón hívhassam tel Nagyméltóságod kegyes figyelmét Szatmár-Németi város most realizálható jogos érdekeire, amelyek egyúttal Szatmárvármegye négyötöd részének jelentős- érdekeivel és többször megnyilatkozott óhajtásával is megegyeznék. Bármilyen részleges közigazgatási reformra készüljön is a belügyi kormázyzat és a törvényhozás, a legelső megoldandó kérdések közt kell szerepelnie a szatmár- vármegyei székhely-kérdés revíziójának. Meg kel! szüntetni azt a nagy, helyi és közérdeket sértő anomáliát, hogy Szatmárvármegye székhelye jelenleg nem Szatmár-Németi szab. kir. város, amely a vármegye földrajzi középpontján fekszik, annak legnagyobb városa, egyetlen törvényhatósági jogú város a vármegyében és több, mint negyvenezer lakossal, kir. törvényszékkel, róm. kath. püspöki székhellyel, m. kir. felmérési felügyelőséggel, két főgimnáziummal, egy fiu- és két leánytanitóképzővel, tanárnő s óvónőképzővel, egy fiú és egy leány polgári iskolával, fiú és leány felső kereskedelmi iskolával, egész csomó fiú- és leányinternátussal, számtalan kulturális intézménynyel, állandó színházzal, jótékonysági, irodalmi, társadalmi ás sportegyesületekkel, napi- és hetilapokkal, ügyvédi kamarai székhelylyel, vármegyei gazdasági egyesületi székhelylyel, honvéd- ezredparancsnöksági, jelenleg pótzászlóalj- parancsnoksági székhelylyel, ménteleppei, különböző gyárakkal, a Máv. fővonalain kívül a vármegye öt irányába elágazó vicinális vasútvonallal, a város utcáit átszelő helyi érdekű vasúttal, Szatmárhegy névvel jelölt nagykiferjedésü virágzó szőlőhegygyei és «yaralóteleppel, az előbb-utóbb hajózhatóvá tehető Szamos folyó mellett parti fekvéssel, alkalmas fürdőkkel, modern városi szállodával, kávéházzal és étteremmel, hatalmas városi sétakerttel és kioszkkal, élénk kereskedelemmel, erős pénzintézetekkel, régi és fejlett iparral, jelenleg még fogolytáborral, cs. és kir. tartalékkórházzal és több, mint négyezer beteg befogadására alkalmas barak- kórházzal rendelkezik. Ezzel szemben a vármegye jelenlegi székhelye Nagykároly r. t. városka félannyi lakost számlál, a vármegye délnyugati sarkában fekszik és Szatmár-Németivel való összehasonlításban a legjobb akarati :! sem nevezhei másnak, mint a gróf Károlyikastély körül szélesen terpeszkedő nagy, poros falunak, amely még arra sem képes, hogy a vármegyei közgyűlésekre évente párszor falai közé gyűlő bizottsági tagokat szállással vagy csak élelemmel is ellássa. A kormányzatnak és a törvényhozásnak nem lehet feladata akadályokat gördíteni a fejlődés rendjének útjába. Már pedig Szatmár-Németi vámosa, amely a róla elnevezett vármegyének ősidők óta székhelye volt, megmutatta, hogy amióta egy főúri család kedvéért elvették tőle a megyeszékhelyet, azóta is, sőt azóta különösen, sokszorosan negyobb utat tett meg a fejlődés legkülönbözőbb ágaiban, mint a tőle elvett székheíylyeí agyonboldogitotí, stagnáló hűbéres falu, Nagykároly. Másrészről egy várnagyénak, mint a közigazgatás élő organizmusának joga van dönteni afelől, hogy saját központi szervét, székhelyét, saját területen oda helyezhesse, ahol azt legalkalmasabbnak, legkönnyebben elérhetőnek, legmegfelelőbb környezetben fekvőnek, más közintézményekkel együtt egy helyen feitaiálhatónak, tehát a vármegye lakosai többsége részére a legelőnyösebb elhelyezésűnek találja. Szatmárvármegye tői vényhatóságának közgyűlése már évtizedekkel ezelőtt nagy többséggel kimondotta, hogy az említett szempontokból szükségesnek és kívánatosnak tartja a vármegye székhelyének Nagykárolyból Szatmárnémetibe való áthelyezését. Ezt a határozatát impozáns küldöttség utján juttatta el az akkori belügyminiszter elé, kérve megfelelő törvényhozási intézkedést. Az idők azóta nem kedveztek egy nagyobb közigazgatási reformnak. Részleges törvényhozási intéz/xdésre pedig egyik kormány se szánta el magát Szatmár vármegye és Szatmárnémeti város lakosai jogos kívánságának és a vármegyei közérdeknek megfelelő megoldás tekintetében. Nagyméltóságod, mint az egész kormányzat és a belügyiigazgatás feje, a meg nem cáfolt hírek szerint közigazgatási reformot és ennek rendjén vármegyei terület és székhely rendezést tervez. Az általam képviselt Szatmárnémeti sz. kir. város nevében és érdekében nagyon kérem kegyelmes Uramat, hogy mindenre kiterjedni szokott köiüilekintő gondosságát, ismert igazságérzetét és méltányosságát ne vonja meg a tervezett reform alkalmával Szatmárnémeti város és Szatmárvármegye teljesen egybeéső, fentebb kifejtett érdekének honorálásától, e fontos és régen megoldásra váró kérdésben ne ismerjen személyi, családi, avagy politikai protekciót, egyedül a közérdeket tekintse és bármilyen területi kikere- kitést venne is tervbe, Szatmárnémeti szab. kir. városát állítsa vissza történelmi jogaiba és a törvényhozás elé terjesztendő javaslatban tegye a várost székhdlyévé a róla és régi váráról elnevezett Szatmár vármegyének. Teljes tisztelettel vagyok Nagyméltóságodnak készséges híve Dr. Nagy Vincze orsz. képviselő. Davos-Piatz, 1918. szept. 30. Értesülésünk szerint képviselőnk hasonló tartalmú előterjesztést küldött Gál Sándor belügyi államtitkárhoz is. Ezenkívül felkereste pártvezérét: gróf Károlyi Mihályt, az országos függetlenségi és 48-as párt elnökét, hogy a kormánynál Szatmár város érdekében interveniáljon, ami annál is jelentősebb volna, mert igy éppen a gróf Károlyicsaládnak egy tekintélyes tagja ellensúlyozhatná azt a befolyást, amelyet a gróf Károlyi család más tagjai Nagykároly érdekében bizonyára érvényesíteni fognak. \ Képviselőnk végül levélben érintkezésbe lépett még városunk jogainak megvédése érdekében az országos munkapárt néhány vezéregyéniségével is. Természetes, hogy Nagy Vince képviselőnek ezt a nagyszabású akcióját városunk egész polgársága elismeréssel és lelkesedéssel fogja fogadni és ezen mitsem változtat at a körülmény, hogy a szatmármegyei képviselők legutóbbi együttes látogatása alkalmával a miniszterelnök olyan formán nyilatkozott, hogy a vármegyék rendezésének kérdése egyelőre nem aktuális. Mi úgy véljük, hogy ha a most folyó izgalmas és sorsdöntő külpolitikai kérdések és az ezzel esetleg összefüggésben álló belpolitikai helyzet valahogy döntés alá kéjül: egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatunk lesz, hogy a székhely kérdést mielőbb aktuálissá tegyük, felszinen tartsuk és annak reánk nézve kedvező elintézését szorgalmazzuk. SZÍNHÁZ Műsor : Szerda este': Favorit, operett 3 felv. Csütörtök este: Túl a nagy Krivánon operett 3 felv. Péntek este: Túl a nagy Krivánon, operett 3 felv. ** Szombat este: Túl a nagy Krivánon, operett 3 felv — Favorit. (Operette-bemutató.) Ennek a darabnak sokkal könnyebb és baná- lisabb ^muzsikája, semmint érdemes volna vele zenei érték és fajsuly szempontjából sokat foglalkozni. Aki szereti az ilyen felszínes, pompásan hangszerelt, igazi bécsi práter-zsánerü zenét, az kitűnő estét tölt el a színházban, ha végighallgatja azt a sok egymást kergető keringőt, polkát, gavottot, indulót, amely énekkel kezdődik és mindig tánccal végződik. Úgy látszik, hogy általában a szatmári közönségnek is tetszik, mert tegnap este folyton tapsolt és alig volt ének- és táncszám, melyet meg ne ismétel- tetett volna. Az előadás — elnézve attól, hogy az operette-személyzetnek alig volt rá ideje a darabot megtanulni — elég jól sikerült. Az operette fő női szerepét Halmos. Mici játszotta és olyan szépen énekelt, — különösen a második felvonásban előforduló hegedüsolo-jelenetben — hogy ebben az idényben^ elért eddigi sikereit valamennyit felülmúlta. Elsőrangú feladat jutott Mészáros Arankának is egy táncosnő szerepében, melyet rutinos játékkal és pajzán kedelylyel alakított. Tán<:ai a „lábikó“ tercettben, a „kincsem“ duettben pompásak és hatásosak voltak. Jakabffy — az énekpárfi nehezebb részeitől eltekintve — ugyancsak jól dolgozott és mint rendesen, ezúttal is elegáns és stilszerü volt. Kállay gyönyörűen és sokat táncolt, csupán a Mészáros Arankával előadott „silbak“ nótát ejtette el, amely pedig az egész operette slágerének Íródott. Ezen segíteni kell a rendezőnek, mert ez a hiba könnyen reparálható. A Bemutatót telt ház nézte. (h.)
