Szatmári Újság, 1918. augusztus (2. évfolyam, 181-208. szám)

1918-08-22 / 200. szám

J&sfcmá*“, IHiSS« augusztus 22. Csütörtök évfolyam. 2ÖÖ. szám* íWizetüSf árak heJvben és vidéken: Cgte* rwe 50 K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50 f. Egy bóra 2 K 80 t. ügyes tzáro áic 52 fillér. Pályaudvarokon Ifi fillér. HmimmNUmr «MMmMBMNMii Füg get ler politika? r api lap Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós.. Felelős szerkesztő: SzaWcczy József. | ^.'TSaWSHR l£P Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazir.czy-i'. 70. sz Telefonszám : 455. Főszerkesztő telefonja; á71. Lepiulajócnos: Deiíiokráczia lapkiacó Részvénytársaság. Ötödili téli iilGFU. i dünket, hazánkat pedig életünk árán is vé­deni fogjuk, bármikor s akárhányszor ti1 is határozza az ántánt az újabb téli háborúkat i Ma ralist! naprlip tótaefetóm istinél. Genfböl jelentik: A francia szocialisták a kamara szeptember S-iki egnyitó ülésére nagyarányú békemanifesztadóra készülnek a parlamcntbeu. Am@rf.ka kongresszusa Ital lant Mváitja a békeajánlatokat. Hindenburg német békét jósol. Versaiüesben megint tanácskozni fog­nak az ántánt meghafalmazottai: hadvezérek és miniszterek. Franciaország szociálistáiból és nélkülöző közönségéből megdöbbenést váltott ki az a programm, melyet a tanács­kozásra összeállítottak s melynek legfőbb pontja a téli háboiu előkészítése. Vagyis vi­lágosabb szavakba öltöztetve ezt a program- jnot, a tanácskozás azért történik, hogy a legközelebbi félévre, vagy esztendőre meg­vitassák, hogy mennyi embert, muníciót, pénzt s mindenféle háborús eszközt halmoz­zanak össze a központi hatalmak leverésére. Az ántánt hatalmak folyton csak mili­tarista Németországról beszéltek s a háború ötödik évében ott tartanak, hogy elhatároz­zák az ötödik téliháborut. Miliíarizmusról jajgatnak ők, akik most a világ legerősebb s legvérengzőbb szövetségeseiként fogtak egymással kezet. Hiába jut többségre Párt­ban a francia nép igazi érzelmeit kifejező szocialista frakció a nemzed tanácsban és hiába hangsúlyozza, hogy minden követelés teljesítését megtagadja annak a háborús kor­mánynak, mely hódítási célokért kergeti ha­lálba a francia ifjúságot; hiába fenyegeti meg kiközösítéssel azt, aki a háború tovább- huzását támogatja és hiába követeli, hogy az ántánt járuljon hozzá a nemzetek szo­cialista-küldötteinek találkozásához. A válasz ezekre a követelésekre az újabb versaillesi konferencia ; téli háború, a borzalmak uj fejezete, az emberirtás uj vá­góhídja, szerencsétlen milliók nyomorúsága, hadiözvegyek és árvák kétségbeejlő keserve, az egész világ további égése, a csata vona­lába eső falvak és városok pusztulása. Nincs béke és nincs békülékenység. Azok, akik négy esztendeje csak vesztenek és csak szenvednek, hogy pár hetes kísérletezés után meg tudtak állítani egy német offenzív kí­sérletet, ma azt hiszik, hogy ezzel jóváfették négy éves veszteségüket s Lloyd George és Foch azt gondolják, hogy hervadhatlan ba­bért fontak saját fejükre, mert ez a siker talán helyre billenti azt az egyensúlyt, melyet a francia harctéren már 1914. nyarán elve­szítettek. Most már győzelem kell nekik. Ki beszél odaát igazságos békéről? Vagy az-e az igazságos béke, hogy Német­országot le kell törni, i. monarchiát fel kell darabolni, népeket, országokat el kell sö­pörni a föld színéről ? Meft ez a célja a Versailles! konferen­ciának, amikor újabb téli háborúval foglal­kozik. Az ő lelkiismeretük rajta, hogy amikor nyúlhatnának békejobb után is, még mindig Henderson és Lansdowne a háborús célok közlését követelik. Hágából jelentik a Berliner Tagblattnak, hogy Henderson és Lans­downe az ötödik háborús év alkalmával manifesztumot bocsátottak ki, mely­ben annak szükségességét hangsúlyozzák, hogy az entente háborús céljairól újabb nyilatkozatot adjon le. 3 német éllnmférfioli nyilatkozata. Bécsből jelentik: Solf, német gyarmat- ügyi államtitkár tegnapi nagyszabású beszéde éléök izgatottságot keltett bécsi politikai és diplomáciai körökben. E mérsékelt hangú beszéd annál inkább feltűnést kelt, mert Solfnak mindig nagynémet tendenciákat tu­lajdonítottak. Különösen kiemelkedik a be szédből annak hangoztatása, hogy Németor­szágnak nincs szándékában Belgiumot meg­tartani, hanem az a célja, hogy Belgium független állam legyen és egy hatalomnak se legyen a vazallusa. Solf beszéde nem egy miniszternek a véleménye, mert tudo­mása volt arról a német politikai és katonai köröknek és a német főhadiszálláson hosz- szas tanácskozások előzték meg ezt a be­/ T •wTvm'sur- man -• *vnr i • ■ ' ! a kardért nyúlnak. A megpróbáltatásokat | eddig is átlőttük s ezután is álljuk. Bőriink- ; ről, földünkről, az életünkről van szó. Föl­I /:■ , . - ." . , Zürichből jelentik: A Corriere delta Sera newyorki jelentése szeri ií a | kongresszus javaslatot fogadott el, amely az elnököt felkéri, hogy az e ienség békeajánlatait, mielőtt azokra végleges választ adna, véleménynyilvánítás cél­jából terjessze a kongresszus elé. Berlin, augusztus 21. Hindenburg a harmadik gárdaezred díszszemléje alkalmával a követ- j kezűket mondotta: — Helyzetünk kedvező, bár az utóbbi időben — s ezt nyugodtan szabad megállapítanunk — balsikerek is értek bennünket. Ezek olyan fordu- ! latok, amelyekkel mindenkor számolnunk kell, de amelyek épp ezért nem is fognak minket megtéveszteni. A siker a mienk. Az ellenség felmorzsolása megkezdődött, csak nem szabad engednünk, csak erősen ki kell tartanunk. Így elérjük azt, hogy tartós és becsületes német béke fog hazánkra virradni. Es ehhez minden egyes ^embernek hozzá kell járulnia testi és szellemi erejé­nek teljes megfeszítésével. •/

Next

/
Thumbnails
Contents