Szatmári Újság, 1918. április (2. évfolyam, 79-103. szám)

1918-04-21 / 96. szám

II. évfolyam. 96. szám Vasárnap! izafmir, 1918. április 21 független politikai napilap Előfizetési árak helyben és vidéken: Szész évre 30 K — f. Fél évre 15 K — f. Negyed „ 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 80 f. Egyes szám a... ’2 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Lapvezérlö bizottság: Dr. Falussy Árpád Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Béla Dr. Adler Adolf Dr. Weisz Sándor. Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 20. szám „ Telefonszám : 455. Kiadóhivatal : Kazinczy-utca 22. szám. „ Telefonszám: 454. Laptulajdonos: Demokráczia lapkiadó Részvénytársaság 9 király újra Weherlét bízza meg hormánplabitással. Kedden megtörténik az uj miniszterelnök dezignálása. A király a kompromisszum irányába tereli a válság megoldását. Windischgraetz és Szterényi kihallgatása a válság dolgában. A 48-as alkotmánypárt nem támogatná a komprommisszumos kormányt. Hir Apponyi miniszterelnökségéről. A munkapárt minden áron koncentrációt akar. — Budapesti tudósítónk jelentései. — Régi bohózatból ismerős ez a módszer az embert összecsukják egy szobába az anyó­sával, mikor már nem birja tovább a mara­kodást hallgatni a család. Vagy megesztk egymást, vagy kiegyeznek, — koncentrálód­nak, ahogy a politikában mondják s ha majd bizonyos idő múlva rájuk nyitják az ajtót, mindenesetre valami megoldás tárul a nagy­ságos közvélemény elé. A demokratákat összecsukni Magyaror­szág anyósával, ama súlyos Tisza gróffal egy koncentrációs szobába, az ötletnek vagy igen" vidám, vagy halálosan elkeseredett. Ta­lán ragályozzák egymást kölcsönösen: az egyiktől elkap a másik egy kis reakciót és viszont némi nemű demokrácia ragad a má­sikról az egyikre. Ez lenne a vidám megol­dás, — a tragikus pedig az, hogy mikor megint rájuk nyitná az ajtót őfelsége, a szí­nen csak az egyik lenne látható kövéren és jóllakottam Az a munkapárt, amely koncen­trációs felét választójogostul megette! Hiszen olyan világos, hogy miért koncentráció kell nekik inkább, mint munkapárti korrrány: a koncentrációban a választói joggal együtt, mint garnirungot a barlangjukba merészkedett ellenzéket is megemészthetnék. Oh, a reak­ció sokkal ragadósabb, mint a demokrácia. Hogy a munkapárt nélkül esak akkor lehet kormányozni, ha a nemzet akarata megnyilatkozhatik, — ezt ma egy éve is tudta mindenki. Éppen ezért ma is hihe­tetlen, hogy ne a választójog férfiai jöjjenek vissza, most már a házfeloszlatással töltött messzehordó ágyút hozván magukkal. Egy ővet a nemzef drága idejéből csak nem szán­hatott senki a Tisza kapacitálásra ? Mégis rákellene egyszer eszmélni, hogy most nemcsak a munkapárt reneszánszának megalapozásáról, hanem Magyarország gaz­dasági és politikai létének szintén igen fon­tos kérdéséről is szó van s ma uiég a Tisza gróf triumfusánál is jelentékenyebb szükség­let, hogy valamerre orientálódjék ez a sze­rencsétlen Magyarország. A munkapárt is, mint minden betegség, addig veszedelmesebb, amig lappang. Ha egyszer kitört, legalább tudunk ellene védekezni. De milyen orvos az, aki lappangásban akarja tartani a bajt, hogy a mérges nedvek bőven szívódhassa­nak fel a vérbe és elrothaszthassák elevenen az egész élő szervezetet? A politikai válságról ma a következő távirati és telefonjelentéseink érkeztek: (Windischgraetz és Szterényi audiencián.) Bécsből jelentik: A király szombaton délután a Hofburgból visszatért Bádenbe. | Meghallgatta a szokásos jelentéseket és külön ■ kihallgatáson fogadta Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési minisztert és Szterényi József kereskedelemügyi minisztert. (Szterényi audienciája a válsággal is összefügg.) Bécsből jelentik : Az Ungarische Rund­schau értesülése szerint Szterényi József ke­reskedelemügyi miniszter a mai kihallgatáson elsősorban* a tárcája körébe tartozó ügyekről tett Jelentést a királynak, mindenekelőtt a ro­mán békeszerződés gazdasági kérdéseiről, a béketárgyalás eddigi lefolyásáról és a vár­ható fejleményekről. De valószínű, hogy al­kalma volt megismertetni a maga nézeteit is a királlyal a válságra vonatkozólag. (Wekerle és a koncentráció.) Egyes lapoknak ama hírével szemben, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök a mun­kapárttal koncentrációs tárgyalásokat folyta­tott, a Magyar Tudósítót felhatalmazták annak közlésére, hogy ezek a hírek nélkülöznek minden alapot. Wekerle más tárgyalásokat nem folytatott a mnnkapárttal, mint amelyen az igazságügyminiszter is részt vett, Ezen kívül csak a király felhívására tudakozódott a miniszterelnök Tisza Istvánnál, de ez alka­lommal sem volt szó koncentrációról, hanem egyedül ama két pontra vonatkozó differen­ciák kiegyenlítéséről, amit a miniszterelnök a tegnapesti pártértekezletnek bejelentett. (Cáfolat.) Egyik budapesti reggeli lap, abból ki­indulva, hogy újra Wekerle kap megbízást kabinetalakitásra, közölte a megalakítandó uj kabinet tagjainak névsorát. Mint a Magyar Tudósitó illetékes helyről értesül, ez a hir elejétől végig önkényes kombináció. (Wekerle kap újra megbízást.) Bécsi információk szerint bizo­nyosra vehető, hogy a király ismét Wekeríét bízza meg kormányalakítás­sal. Az uralkodó Budapesten fogja megoldani a magyar válságot. Hétfőn a király kihallgatáson fogadja a ma­gyar politikai élet vezető tényezőit, a kormánypárt és a munkapárt vezető politikusait és egy-két pártonkivíili politikust is. Legkésőbb kedden meg fog történni az uj miszterelnők designálása. Szterényi és Win­dischgraetz mai kihallgatása a bel­politikai helyzettel áll összefüg­gésben. Hogy a válság megoldá­sára irányuló kihallgatásokat e két polilikus kezdette meg, ebből bécsi politikai körben arra következtet­nek, hogy az uralkodó abba az irányba tereli a válság megoldá­sát, amelyet Wekerle és a kor­mánynak a kompromisszumra hajló hívei követnek. A 48-as alkotmánypárt az uj We­kerle-kormányt, amely Wekerle kom­promisszumos programmja alapján ala­kulna, nem támogatná. Kétségtelen, hogyha Wekerle el­vállalja a kormányalakítást a kompro­misszumra való kötelezettség mellett, akkor a 48-as alkotmánypártban beáll a szakadás. Ma fennjártak a 48-as alkotmány­párt körhelyiségében A ndrássy és Hadik János is, akik külön csopor­tokban tanácskoztak közelebbi híve­ikkel. Mig a kompromisszumos cso­port külön beszélgetett. Bolgár Ferencz és Gál Sándor kijelentették, hogy nem lépnek ki az alkotmánypártból. A szakadás csak akkor fog megtörténni, ha olyan kor­mány jön, amely a koncentrációt veszi programjába, vagy a választójog dol­gában a megegyezés alapjára helyez­kedik. A munkapárt mindenáron a kon­centrációt akarja. A hangulat az, hogyha olyan kormányt alakítanak, amely nem

Next

/
Thumbnails
Contents