Szatmári Napló, 1905. május (2. évfolyam, 59-68. szám)

1905-05-28 / 66. szám

2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. május 28. reskedelem szerepét e részben a szö­vetkezeteknek kell magukra vállalniok. Az a kérdés merülhet most föl, mit tehetnek a szövetkezetek és mit kell tenniök a szövetkezeteknek a ma­gyar iparért, a magyar ipar pártolása és terjesztése érdekében? Igen sokat. Bátran mondhatjuk, hogy az utolsó öt év alatt a hazai ipar készítményei­nek terjesztése körül legtöbbet tettek a szövetkezetek; legtöbbéit az a 4981 szövetkezet, melyeknek legnagyobb része az utóbbi öt év alatt alakult meg. Az anyagbeszerző szövetkezetek nem külföldről hozatják a nyersanya- j got, hozzávalókat és félkészitménye- ket, hanem hazai gyáraktól és hazai cégektől szerzik be. Az értékesítő és árucsarnok — szövetkezetek iparcik­keit inkább megveszi a hazai közön­ség, mint a kereskedésekben össze- halmozottakat, mert egyfelől meg van győződve azok hazai származásáról és szolidságáról, másrészt pedig mivel a vásárló közönség mindinkább ér­deklődik a szövetkezetek iránt, sőt iparkodik a szövetkezetek tagjai közé belépni, ily módon a fogyasztók is a szövetkezetek érdekkörébe vonatnak és a szövetkezetek tagjai egy nagy vásárló közönséggé válnak. Különösen a már meglevő 939 fogyasztó szövetkezet hivatott arra, hogy ezek mindig csak honi gyárt­mányt, hazai ipar- és fogyasztási cik­ket tartsanak boltjaikban és árusítsa­nak tagjaiknak s a szövetkezeti tagok azután ezekhez az árucikkekhez kötve maradjanak. A fogyasztási szövetke­zetek a hazai iparcikkek érdekében némi áldozatot is inkább hozhatnak, mint az egyes kereskedők. — A tanár ur iránt táplált tisztele- | tem az, mely arra ösztökél, hogy megmond- j jam tanár urnák mi röfög. Nos tehát ha j tudni akarja, megmondom ezennel, hogy a disznó röfög. Mond és leült. Az osztály óriási hahotája kizavarta a szegény történet tanárát a tanteremből, s collegáinak panaszkodott, hogy mily neve­letlenséget követett el a 6-ik osztály. II. A 8-ik osztály egész egyszerűen strájkba lépett. A bizottság elhatározta, hogy az osz­tály mindaddig, mig a tanár vissza nem vonja sértő kifejezését, nem látogatja az előadást. A dolog ugyanis úgy történt, hogy a vén Jóska (1846-ban már rendes tanár volt) . egy mathezis órán ismétlés képen levezette a Carust tételét. S bár ismétlés volt, az J osztály még sem értette meg. — Megértettétek-e ejdes fiaim? Kérdi a vén Jóska (ez is disz név). — Nem! hangzott az egész osz­tályban. — No ha nem értettétek meg ejdes fiaim, hát akkor nincs, annyi eszetek, mint egy taligás lónak. ________ Vi szont azonban, ha a szövetke­zetek a hazai iparért áldozatokat hoz­nak, ezek is megkívánhatják tagjaik­tól és minden más szövetkezetektől, hogy mindezek azokat az ipari szük­ségleteiket, melyek szövetkezetektől kaphatók, elsősorban ezektől szerez­zék be. Ennek a követelménynek az a jelentősége is meg lesz, hogy az egyes szövetkezetek közt anyagilag szintén megerősödik az az erkölcsi kapcsolat, melyet a Magyarországi Szövetkeze­tek Szövetsége van hivatva, megvaló­sítani. Ily módon az összes szövet­kezetek és eme szövetkezetek összes tagjai közt bensőbb és állandóbb lesz az összetartozandóság érzete és az összeköttetés, de létesülni fog a szövetkezetek és a szövetkezők közt is a kölcsönösségi érdekkör. De miként bírják a szövetkezetek a szövetkezeti iparcikkeket, a hazai árucikkek és ipari készítmények elter­jedését támogatni, propagálni? Minthogy ez erkölcsi és hazafias kötelességük, csak módot kell nekik adnunk ennek teljesítésére, más szó­val meg kell a szövetkezetekkel is­mertetnünk a szövetkezeti és a hazai beszerzési forrásokat és őrködni kell a felett, hogy minden hazai szövet­kezet, magyar készítményeket szerez­zen be azokat árusítsa. Felhívás irőtársaínkhoz! Egy, évszázadok óta porladó nagy költő, nagy dalnok érdekében és a magyar Géniusz nevében szólunk Hozzátok! Az ő idejétől a mi időnkig, — a mi pedig vagy tiz emberöltő — babérja el nem herradoti. Babérja sem hervadóit, — de tö­Ezzel capta magát és az egész osz­tályt ott hagyta. így történt aztán a strájkba lépés. Hat napja már, hogy nem voltak előadáson, midőn a 7-ik napon a direktor kiüzent hoz- zájok, hogy másnap délelőtt 9 órakor jöj­jenek össze a tornateremben, s ott a négy felső osztály és tanári kar előtt ünnepélye­sen visszavonja a tanár ur sértő szavait. A jelzett időben pontosan megjelen­tek valamennyien feketébe öltözködve, hogy annál impozánsabb színezete legyen az ac- tusnak. Együtt voltak valamennyien. Sziv- szorongva várták, hogy a vén Jóska a pó­diumra lépjen. Megtörtént. Az öreg profes­sor illetődött hangon beszélni kezdett, mi­után tanár társait egy gyöngéd hajlással üdvözölte. — Hát ejdes fiaim ezennel vissza vo­nom a minap mondott sértő szavaimat, s beismerem, hogy van annyi eszetek, mint egv taligás lónak. Mond és leszállt a po- piumról. A felsült osztály a boszuságtól sápad­tan oszlott szét, de tenni semmit sem le­hetett, mert a vén Jóska visszavonta szavát. visei sem fonnyadtak el. De a babér, — a mit dalai szereztek neki, s az a tövis, a mit életének balsora szerze számára — ma is híven kisérik Őt. A költő — kiről szólunk — a szeren­csétlen báró Balassa Bálint! Költő volt és hős. Kard és toll — e kettő volt eszköze. Szerető nagy szive kettőért dobogott: a ha­záért és a szerelemért. A mit az elsőéi t tett, azt kardjával irta a történelem fehér lap­jára véres betűkkel, — a mit a másikért ér­zett — azt tollával irta a költészet fényes lapjaira. Élete ebből állott: szeretett, — dalolt — harcolt. Élete — vigasztalan volt, s nem volt derűje, — csak az, a mit pazar fényő lelke ontott maga köré. Isteni derű, — a mit mi látunk, de a miért ő szenvedett. Élete a keserv szikla falai, melyek tö­vében a költészet bűbájos virágai fakadtak. Családi torzsalkodások, szerencsétlen házasság, nagy vagyoni zavarok, örök lelki nyugtalanság, és egy kínzó viszonzatlan szerelem, ezek kisérték élet-utján egészen addig a diadalmas várostromig, a mely neki halálos sebet hozott. Fiatalon — de épen jókor érte el a halál. Óriási vagyonából a sors már nem hagyott Neki több földet, — mint a meny­nyit a koporsója és a sírját fedő kőlap közé tudott bepréselni a sirásó. Ott pihent sokat zaklatott teste, de nem soká. Jött idő, a mikor még sírjában sem hagyták pihenni. Olyanok tették ezt vele, a kiket ő sohasem bántott. Kiszórták hamvait a kriptából és egy ossarium mé­lyébe tették s ott hevertek azok 1897-ig. Nem teljesült az Őt eltemetők kérése. Hiába könyörögtek azok az Istenhez : Repuiem aeternam dona eis! Balassa Bálintnak a nagy magyar dalnoknak máig sem adatott meg az örök nyugalom. 1897-ben csontjai feltaláltattak, tudo­mányos utón meghatároztatok és most egy ládába zárva — Liptóvánnegye levéltárában várják azt a nyugalmat, melyet hő lelke mindig annyira áhított. Irótársaink! Balassa Bálint, hozzá méltó eltemetése jelen év őszén megtörténend. Lehetséges-e az, hogy e nagy nem­zeti gyászünnepen a magyar irodalom csu­pán az irodalmi társaságok által vegyen részt — s hogy arról a magyar irodalom munkásainak ezrei elmaradjanak? Ez ünnepből részt kér magának az egész magyar iróvilág. Hogy testban, lélek­ben és áldozatban ott legyen a magasztos actusnál, midőn egy XVI-dik századbeli munkatársát helyezi örök pihenőjére a nem­zeti kegyelet. Ezért fordulunk most Hozzátok, író- társak. Tegyük e gyászünnepet magaszto- sabbá azzal, hogy teljes egészünkben ve­gyünk abban részt. Övezzük arany koszorúval a nagy költő homlokát, a mely koszorú minden levelét a késő utódok irói — szép irói, tudományos irói, hirlapirói — fűzzék az Ő számára. Felhívjuk e részvételre irötársainkat és kérjük őket, — hogy az e célra szolgálandó adományokat Liptóvármegye alispáni hiva­talához — azon megjegyzéssel: „az irók aranykoszorujára“ — augusztus hó 1-éig beküldeni szíveskedjenek. Kelt Liptószentiniklóson, 1905. évi május hó 1-én. Őszinte szeretettelés hazafias tisztelettel Nagy András dr. Rexa Dezső. PereszlényiZ. FEHER MIKLÓS gépgyár részvénytársaság. BUDAPEST, Külső Váczi-ut 80. szám. Ajánlja magy. kir. államvasutak gépgyárában ké­szült csépiőgarniturákat, ka- zalozókat stb. továbbá „saját gyártmányú“ tolókerekes rend­szeres vetőgépekeí és más gazdasági gépeket. íokomobilok és gőzcséplőgépek­ben az ország Lokomobilok és gőz- eséplő-gépekre cse­reüzletek köttetnek, árai előnyös fedést feitelelei Kívánatra felvilágosítás azonnal és díjtalan adatik.

Next

/
Thumbnails
Contents