Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-12-21 / 17. szám

1904. ieezemler 21. $ iu AT MaÜÍ ä A í L *. 1 Száz gyermeket megölt. Az egri-i angyalcsináló. Smtmár, decz. 20. Rémregénybe illő, szenzácziós bűnügy­ről rántotta le ma a leplet egy névtelen fel­jelentés folytán a szatmári tszék vizsgálóbi- rája. Kétkedve irnók le e borzalmas bün- halmazt, melyhez hasonlót évtizedekre visz- szamenőleg hiába kutatunk a bűnesetek kró­nikájában, ha adatainkat nem hivatalos for­rásból merítettük volna. Egy bábaasszonyt leplezett le a szat­mári törvényszék, aki évek óta állandóan űzte az angyalcsinálást s mintegy száz em­beréletet semmisített meg. Tudósítónk az óriási szenzácziót keltő esetről a következőket jelenti: A Szatmárnémeti város közelében levő Egri községben, ahol a lakosság tősgyöke­res magyar, szenzác/iós bűnesetről beszél­nek napok óta. E hó 11-én nagy részvét mellett hán­tolták el Lakatos Mihály ottani kisbirtokos­nak 30 év körüli feleségét, kinek korai gyá­szos halálát férjén kívül még 3 kiskorú gyermeke is siratja. A temetés után hetednapra azonban a szatmárnémetii kir. ügyészséghez ismeretlen kézből feljelentés érkezett, amely feljelen­tésben határozottan állíttatott, hogy Laka­tos Mikályné nem természetes halállal múlt ki, hanem magzatelhajtásnak lett az áldo­zata. Elmondja a titkos feljelentés, hogy az elhunyt nő halálos ágyán szükebb környeze­tének vallomást tett, hogy amidőn várandós állapotban volt, Kondor Imréné egrii köz­ségi szülésznő ellátogatott hozzá s azzal érvelve, hogy szegény embernek nem való a sok gyerek s abból kettő vagy három na­gyon elég, őt rábírta, hogy méhmagzatát vele hajtassa el. Ő könnyelműen reá is állott a szülésznő ajánlatára, s arra az esetre, ha a szülésznő eljárása sikeres lesz, 12 korona dijat ajánlott fel neki. Erre Kondor Imréné rajta műtétet vitt véghez, mely után 4 hónapra már magzatát «1 is vetélte ugyan, de könnyelműségéért keservesen lakói, mivel az most életébe fog kerülni. Amint sejtelme csakugyan be is követ­kezett. Megemlíti még a feljelentés, hogy Kon­dor Imréné, mint községi szülésznő az efajta műtéteket több mint 15 óva gyakorolja s ál­dozatainak száma meghaladja a százat.. S ezek közül több neveket fel is sorolt. A szatmári kir. tszék vizsgálóbirája e feljelentés folytán maga mellé véve a tör­vényszéki orvosokat és a mikolai csendőrsé­get, e hó 19 én délután 2 órakor Egri köz­ségbe kiszállván, a sírból fölásott Lakatos Mihályr.ét fölbonczoltatta, amely bonczoláson a titkos feljelentésben foglalt gyanúsítás, valónak bizonyult. Mire a legszélesebb bűnügyi vizsgála­tot a vizsgálóbíró megindította, amely vizs­gálat pár óra alatt meglepő eredményre ve­zetett. Kiderült ugyanis, hogy Kondor Imréné egrii szülöszné hálóját leginkább megtévelye- dett cselédleányokra és oly szalmaözvegy asszonyokra vetette ki, kiknek férjeik Ame­rikába vándoroltak s igy ők örömmel fogad­ták a felajánlott segélyt, hogy szégyenüktől 10—20 forint árért megmenekülhetnek. — Sok esetben megtörtént, hogy a műtét után az illető nő elpusztult, mig többen kényte­lenek voltak kórházakban keresni gyógyulást, de sokan vannak olyanok is, akik még ma is sinylik az avatatlan kéz által végzett mű­tétet, sőt holtuk napjáig is siratni fogják ezt. Az elvetemült gonosz lelkű szülész nőt Kondor Imrénét, ki különben a vizsgálat alatt teljesen megtörve tettét beismerte, még az éjfolyamán elszállította a csendörség a szatmári kir. ügyészségi fogházba, mig a további vizsgálat a helyszínén még mindég folyik. Eddig több megtévelyedett bűnös anyát is letartóztatott a vizsgáló biró. Az ügyben szenzácziós fordulatok vár­hatók. A förtelmes bünpörben állítólag több előkelő család is kompromittálva van, nem­csak Egri községben, de a vid ken is mert igen sok azok száma a kik az emberte- 1 m bába asszony szolgálatait igénybe vették, hogy szaporítsa az angyalok számát. Május 18. Lady Gueddy Gueddon hatá­rozottan csak tetette a soványságot. Pom­pás lábikrájából mindnyájan jól laktunk s holnap reggelire is még szép darab hideg láb maradt. Junius 17. Különös, hogy egyUöóti meny­nyi csonka emberrel találkozom. Julius 14, Ma nagy diszebéd volt s az asztalt is pompásan földiszitették. A főmat­róz jobb karját hosszú halas tálon hozták be s a karra két szép nemzetiszinü zászló volt tetoválva. ........................................................................... Az érdekes följegyzéseket nem birtam tovább olvasni. Mi történt vájjon ezzel a ha­jóval ? Ha valaha kikötőbe jut, ez nagy csa­pás lesz a vásári nyomorékokkal kereskedő urakra nézve ! Bizonyos, hogy mindjárt csök­kenni fog a kezetlen és lábatlan emberek j árfolyama. j MISEK. — Kinevezés. A nagykárolyi pénzügy­igazgatóság Szaplonczay Endre fehérgyar­mati lakost az ugyanottani adóhivatalhoz díjtalan joggyakorlókká nevezte ki. — Esküvő. Yitek Károly ma esküdött örök hűséget Tombory Emma kisasszonynak a szatmári anyakönyvi hivatalban. — A népbank jótékonysága. A szat­mári népbank r.-társaság ma 162 K 24 f.-t tett át a város tanácsához. Ez az összeg a legutóbb megtartott árverési összegből származik s a pénzintézet jótékony czélokra adta. A pénzt a szegényalaphoz csatolták. — A gyógytárak megvizsgilasa. A belügyminiszter nemrégiben leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, hogy a gyógytárakat vizsgálják meg s erről tegye­nek jelentést. A leirat folytán Taukóczi Gyula főkapitány az egészségügyi bizottság kiküldötteivel az összes szatmári gyógytára- kát megvizsgálta s a tanácshoz beadott je­lentése szerint mindenütt a legnagyobb ren­det találta. A tanács erről értesítette a bel­ügyminisztert. — Bocskay-utczal dombok. A Bocs* kay-utezán a nyár óta apróbb hegyek és völgyek váltakoztak nagy összeviszaságban. Ezek a közlekedési akrdáiyok a betoncsa­torna létesítése folytán íelhányt földtö­megből származnak. — A város tanácsa mai ülésén elrendelte, hogy ezt a buezkákat elhordják. Az üdvös intézkedésre már hóna­pok óta szük-ség volt s igy képzelhető is a Bocskay-utczán lakók öröme. — Gyilkosság egy lakadalmon. Sze­gedről jelentik, hogy Aracson a minap gyil­kosság történt egy lakadalomban. Egy La- iics Rada nevű legény boros fejjel köte­kedni kezdett, mire a vendégek rövid utón kidobták. Lalics bosszút lihegve hazafutott s élesre fent kaszával rontott vissza a la­kodalmas nép közé, hogy mindenkinek laka­szálja fejét. A vendégek erre vasvillát ra­gadtak, nekiestek Lalicsnak és agyonverték. A hatóság nyomban megindította a vizs­gálatot. — Ruhatár a színház nézőterén. Kí­nos feltűnést kelt estéről-estére, hogy a színház nézőterén a székeken, széktámlá- nyokon és az első támiásszéksor «lőtti vá­laszfalon a télikabátok, kalapok, czilinde- rek, sálok, boák egész halmaza van egy­másra dotálva. A színházlátogató közönség ugyanis ahelyett, hogy felsőruháit a ruha­tárban helyezné el, magával viszi a né­zőtérre s ott balomba rakja. Sietünk meg­jegyezni, hogy ennek oka korántsem abban keresendő, mintha a színházlátogatók saj­nálnák a felsőruhákért a ruhatárban fize­tendő pár fillért, hanem azon körülményben, hogy a színház nagy folyosója az örökös ajtóuyitogatástól teljesen hideg, ott a le- vetkőzés egészségtelen is. Más körszinhá- zaknál még a karzatokon is jól fütött ruha­tárak vannak, a szatmári színházban pedig a földszinti közönségnek sem jnt ilyen. Már pedig azt, hogy a közönség felső ruháit magával vigye a színház nézőterére, tűz­rendészed szempontból sem szabad megen­gedni. Esetleges veszély idején az csak fo­kozná a bajt, mert kiki még ruháját is menteni iparkodna. Ezen a mucsai állapo­ton az erre hivatott tényezőknek változ­tatni kell. Hisz ha idegen ember botlik be hányódunk. Sohasem leszünk többé oly „jő húsban“, mint aminőben most vagyunk, Sőt mi több: annak az embernek, akinek se keze, se lába nincsen, sokkal kevesebb éle­lemre van szüksége, mint annak, akinek még megvan mind a két keze és mind a két lába. Van Letounelier Frempopellel. — Tegyük fel kérem, hogy nemsoká™ találkozunk egy hajóval. Mennyire fogjuk majd sajnálni, hogy egész hiába levágtunk 150 kart és 150 lábat. Mit csinálunk ezzel a rengeteg sok ennivalóval ? Mind kárba fog veszni, nem lesz jó még a raboknak se. Zajos helyeslés zúgott fel e szavakra. Elhatároztuk, hogy egyelőre csak három em­bernek vágjuk le a lábát. A sors egy mat­rózra, egy kis angol hölgyre s egy japáni tisztre esett. Az orvos nyomban hozzá is látott a hajónkon egy államtanácsos is, ur, aki nem ért egyet a tudós munkájához. Alphonse Allais. Urak!!! A báli idényre megérkeztek a leg­újabb szalon szö­vetek Weisz Qyula (b posztó és gyapjúszövet üzletében valamint a legújabb bili mellények is. Szatmár, Deák-tér, Freund ház.

Next

/
Thumbnails
Contents