Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-12-21 / 17. szám
Szatmár, 1904. deczember 21 Szerda Első évfolyam, 17. szám, Szatmári napló Heiyb ELŐFIZETÉSI ÁEAS: Vidékre postán küldve : en házhoz hordva Szerkesztőségi, kiadóliivatali Egész é^re 12 K |Negyedévre3 KjEgész évre 16 K |Negyedóvre4 K | és nyomdai telefon sa.: -i. - 6 K jEgy lióra I K|Eél évre 8 K |Egy hóra 2 K “ ^^ütyNs" _____ Egyes szám ára 2 kr. (4 fill. Me gjelenik njíndennap, liétío és ünnep utáni napok kivételével. I SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Árpád-u. 28,%sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint $ lap szellemi részét illető levelek küldendők. Száz gyermek élet pusztulásai A községi pótadók. Szatmár, decz. 20. Az adók nagysága és a jól működő adóprés nem Achilles sarka ami társadalmunknak. Baj van mindenütt elég s szerencsétlenségünkre mi sem maradtunk nélküle. Az adót azonban kénytelen-kelletlen megszoktuk valahogy, mert adónak kell lenni. Állam nélküle nem állhat. Ez talán az összes „mü- száj“-ok között a legkeservesebb. Adót senkisem tizet szívesen, mert az adó sohasem cseppen, ellenben mindig esurran, még pedig örömmel. De van az adónak egy faja, az u. n, pótadó, amely sok helyütt valósággal áradattá teszi az úgy sem csermely terjedelmű adót, Közös baja ez mindenkinek. A csodálkozás és az irigység egy nemével olvassuk .ellát a pézügyminisz- téri statisztika alapján készült összeírást, amelyben szerepel egy bizonyos mese- szerü Macenzéí nevű kisközség, a hol a pótadó nemcsak, hogy 0 százalék, hanem az egyénekre valósággal minus. A községi jövedelmekből fizetik ugyan is még bizonyos arányban az egyesek adóját is. A Meczenzéf-belieknek igy áldás a községi pótadó, amely nemcsak hogy nincs, de még jövedelm is. roppan tváltozó Meczenzef-től egészen a hihetetlen Kravoláig, ahol a pótadó 572 százalék. Ez pedig éppen a kis és amúgy is nehezen tengődő existentiákat sújtja. A rendezett tanácsit városoknál is horribilis az arány, 48'6 százalék. Ha mindezek okát keressük, a mondabeli labirint utvesztőibe tévedünk, mert annyi a fennálló hiba s társada- daltni baj, téves és rossz gazdasági intézkedés, hogy egyhamar nehéz Ariadne fonalára akadni. Kétségtelen azonban, hogy az egész adórendszer alapos és gyökeres reformra szorul, különösen pedig a községi pótadó rendszer. Tagadhatatlan, hogy a nagyközség, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városok fokozottabb igényekkel bírnak, ami viszont több kiadással is jár. Ilyenformán aztán felette káros j hatással vannak a város egész lukos- j ságának vagy annak nagyobb részének \ anyagi fejlődésére. A községi pótadó rendszer mai állapotával, következményeiben kimondhatatlanul káros, s jóllehet a bajt felismertek már régen, történt is intézkedés érdekében csaknem egy évtizeddel ezelőtt, a terv azonban még mindig a kezdetlegesség stádiumában van. Mennek mások . . . Mennek mások a délvidékre, Hol öröktüzü nap ragyog, Hol lángoló csodavirágok Lehelnek balzsamot reájok És mégis boldogtalanok. Botorkálok ködben, hidegben. S panaszos szavam nincs soha És boldogabb sincs a világon, Pedig nekem minden virágom Egypár szál hervadt ibolya. Szávay Gyula. Az emberevők. Ha az ember a tenger partján sétál, soha sem vesztegeti az idejét. Bizonyságul közlöm a következő jegyzeteket, amelyeket a tenger partján egy szikvizes üvegben ta- láltam. Kétségtelen, hogv valami szerencsétlen hajótörött irta ezeket a szomorú följegy zéseket. April 17. — Epen egy hónapja, hogy hogy irányvesztett hajónk czéltalanul jár- kel a tengeren. Útközben senkivel sem találkoztunk. Csodálatos, hogy igy tavaszszal milyen elhagyatott az Atlapti Óceán. Se hajó, se száraz föld. A kapitány jelenti, hogy minden élelmiszer elfogyott; szomorú hir. Holnap délben a hajóhídon sorsot húzunk, hogy kit eszünk meg először. April. 18. — Délben összegyűltünk a hajóhídon; neveinket egy*egy papirszeietre föíirva, bedobtuk a kapitány sapkájába. Mielőtt sorsot húztunk volna, Tréguer hollandi kereskedő felszólalt: — Kedves barátaim, ki mondja, hogy három, négy vagy hat hét múlva sem találkozzunk hajóval? Miért áldoznánk fel csak egy emberi életet is, amig menekülést re- * mélhetünk. Elég volna, azt hiszem, az is, ha a sziihséglethez mérten egyenkint és sorshúzás szerint, levágnánk a hajón levő utasok és matrózok bei lábát s aztán esetleg" jobblábát. Aztán, ha még tovább is tart a nyomorúságunk, rá kerülhet a sor a karjainkra is. Á szakács és az orvos természetesen fel van mentve a sorshúzás alól. Ezt az indítványt általánosságban elfogadtuk ; de a határozati végrehajtásának módja élénk vitát idézett elő. A tudós Herbelt Frempopel kijentette, hogy egy középtestalkaíu ember, aki semmi egyebet sem kapna enni, csak a karjait és a lábait, (akár sütve, akár főzve), elölhetne száztíz napig. — E számítás szerint tehát, — szóh* Frempopel, — bármennyi utas volna is a hajón, mindnyájan megélhetnének száztíz napig, ha Összes -eleségüket, azaz a karjaikat és lábaikat. Kérdem tehát, nem volna-e a leg'czélszerübb, ha most mindnyájan levágatnék karjainkat és lábainkat? Mert meg kel! fontolni azt is, hogy napról-napra soFigyelem I Olcsó borárjegyzsk. Figyelem a mai »aptól kezdve kiváló minőségű idei borok, melyek előkelő urasági szőlők ¥ Vtt ovi termései, a következő árakon kaphatók: — — — Buteliákban 2 krajczárral olcsóbb. 1 1. 40 kr. házhoz kimérve 86 kr. j OláligyÜPÜSL az üzletben 1 1. 86 kr. házhoz kimérve 32 kr. 1 l. 40 kr. „ „ 86 kr. j Szalmái hegyi „ 1 !• 86 kr. „ „ 32 kr. 5 liter vételnél nagy árengedmény. Sikárlói az üzletben Apahegyi mr mr mr- s.sir Sajnos azonban, mi csak egy Meczen- zéf-fel bírunk. Ez az egy kivétel pegig nem az egész társadalmnnkkal egyező. Ellenkezőleg, túlontúl bőviben vagyunk az oly községnek, amely Meczenzéf község szélsőségig vitele a másik irányban. Az átlagos számítás szerint az adónak S3 százaléka teszi a községi pótadót. Az egyenes adóhoz tehát még annak egyharmada járul. Sőt szerencse, akol ennyi, mert bővivel vannak városok, ahol ez jóval több. íme egy kis szemelvény a városok pótadójáról: Kecskeméten 15 százalékot, Pozsony, Selmeczbánya, és Temesvár városokban 80 százalékot tesz ki a pótadó. Nagyvárad 37, Debreezen 38, Szabadka 39, Kassa 41. Pécs 47, Arad, Kolozsvár 49, Marosvásárhely, Szeged, Zombor 50, Baja 53, Székes- fehérvár 55, Győr 58, Sopron 65, j Hódmezővásárhely 67, Újvidék 70, Ver- j secz 74, Komárom 85, Szatmár Németi 70 és Páncsova 90 százalékkal szerepel a tisztán. Ijesztő számok ezek. Pedig a kisebb községek ezekből kivannak véve. Igaz ugyan, hogy átlagos számításban a kis és nagy községek pótadója jelentékenyebben kisebb, de a kis és nagyközségek aránya
