Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)

1904-12-18 / 14. szám

2 lemben továbbra is kitartanak és már most kezdenek ahhoz a hatalmas mun­kához, a mely a választásokkal együtt jár. Az ellenzék pártárnyalat nélkül továbbra is megmarad a szövetségben s az összetartásban rejlő erőt felhasznál­ják a haza védelmére. Tisza István gróf holnap vissza­utazik Budapestre s a szabadelvű pártot gyűlésre fogja összehívni. A kirek szerint Tisza a hazfelosz- latást janáur 4 én teszi meg és a vá­lasztásokat még januárban rendeli el. — Aliami tisztviselők mozgalma. Az állami tisztviselők országos mozgatnának Végrehajtóbizottsága — mint Budapestről jelentik — ülést tartott, amelyen Szentki­rályi Antal lovag elnökölt. Az ülés megnyi­tása után Szilágyi előadó a drágasági pót­lék ügyében referált. A vidékiek nem kap­tak drágasági pótlékot. Szentkirályi Antal tanácsolta, hogy a bizottság a deczember 18-iki közgyűlésen tegye meg a szükséges előterjesztést., hogy ez a sérelem orvosol- tassék s ezt a bizottság el is határozta. Többen azt ajánlták a gyűlésen, hogy a kisebbek szakadjanak el az egyesülettől s kisebbraugu tisztviselők részére külön egye­sületet alakítsanak, mert a nagy urak a saját érdekeiket védik, de a kisebbekkel nem törődnek. Vita után egyelőre lemond­tak az oj egyesület eszméjéről. HÍREK. Az utczán. — Versek a falunkból. — Tegnap, hogy az utczán mentem, Két menet jött velem szemben. Egy aggot vitt temetőbe, Más’ ifjú párt esketőre . . . Az leszámolt az élettel, Ez pedig csak most kezdi el, — ügy elfogott egy gondolat, Melyük is hát a boldogabb ?! Baka Elek. — Klotild föherczegnö a magyar nőkhöz. Az egész országban rendkívüli buzgósággai karolták föl a hölgyek a népszanatoriumok eszméjét és vállvetve igyekeznek azon, hogy a népmentés érdekében indított hatalmas mozgalmat minél előbb diadalra segítsék. A „József-főherczeg Szanitórium Egyesület“ igazgató választmánya a lelkes magyar höl­gyek iránt akként óhajtja leróni háláját, hogy egy elsőrendű művész által díszes ok­levelet rajzoltat, amely a magyar hölgyek tevékenységét szimbolizálja, amit a szegény- sorsú tüdőbetegek szanitóriumának felépíté­se érdekében kifejtettek. Klotild főherczeg- ásszony a magyar hölgyekhez a következő szózatot intézi: Magyar nők! Enyhíteni azt a nemzeti veszedel­met, amely a tüdőbetegséggel édes ha­zánkat fenyegeti, nagy, nemes, ember­szerető. feladat. Megindulva látom, hogy újabban a magyar nők állanak a népmentés zászlaja alá. Lelkesen is liivok minden magyar szivet e zászló alá. Mentsük meg a tüdőbetegeket. Al- csutli, 1904. november hó. Klotild fő- herczegasszony. — Kissié. A szatmári újonnan resta- "uráit székesegyházban a felszentelés óta 1904 áeczeiBber 18. _____________ SZ ATMÁRI NAPLÓ reggel és este nagy istenitiszteleteket tar­tanak. Meszlényi Gyula püspök a napokban két Jézustársasági atyát hivott Szamárra, kik a székesegyházban minden reggel 7 órakor, este pedig 6 órakor vallásos szó­noklatokat tartanak. A szent miséket állan­dóan nagyszámú hívők hallgatják végig. — Szeretet vendégség. A szatmári Lorántffy Zsuzsánna-egyesület, mint minden évben, úgy az idén is karácsony előtti szoni- batou szeretet ünnepet tart. Az ünnepély rendezőségéhez — mely nagyban készülődik a siker és nemes czél elérésére — már sok adományok érkezett a szegények részére. A reudezőség ez utón is kéri a jószivii kö­zönséget, hogy addmányaikat a jövő hét fo­lyamán hozzá eljuttatni kegyeskedjék. — Uj ügyvéd. Dr. Lengyel Alajos a budapesti ügyvéd-vizsgálóbizottság előtt az ügyvédi vizsgát letette. — Egy család. A városházán csak mindenről vezetnek statisztikai kimutatást, így a többek közölt van egy lajstrom ar­ról is, hogy hány emberrel szaporodik Szat- már város lakossága. A rendörfókayitányi hivatal tegnap jelentette, hogy november­ben egy kilencz tagú családdal több lett Szatmár város lakossága. — Visszaadott biztosíték. Az Árpád- utczáu tudvalevőleg betoncsatornát készít­tetett a város. A munkálatokat a Schefteli és Reiter ezég végezte, mely a szokásos biztosítékot a munka megkezdése előtt le­telte a város pénztárába. Most, hogy a csa­torna építkezést felülvizsgálták, a tanács az 500 K óvadékot a Schef.eli és Reiter ezég- nek visszautalta. — A város erdei gazdálkodása. Szat­már városnak a hatálban nagy kiterjedésű erdőségei vaunak, amelyeknek termékei évenkint szép összeggel szaporítják a város jövedelmét. Az idén, — mint Bartha Kál­mán gazdasáfii tanácsos a város tanácsá­nak jelentette, — az erdei termékekből 1255 K 32 f. folyt be. Az összeget a vá­rosi pénztárba tegnap fizette be agazdasígi hivatal. — Az utezáról. verőfény ömlik el min­denfelé. Es hüs levegő bujkál a házak között. Az emberek sietnek, mintha kerge iné őket va­laki. A Deák-téren egylovas bérkocsi gördül át. Bőrülésen időses ember ül, viseltes fakult téli kabátban, nagy bélelt csizmákban és olyan posz­tó sapkával a fején, melynek fölhajlott szélét zimankós iűőbtn a fülekre lehet lehúzni. Az arczán szokatlan derű ömlik el. Szinte ragyog a fakó ember, mint a rab, aki évek mú­lásával fejére teszi a kalapot, hogy elköszönjön a börtönigazgatótól. Az íjjai között vastag szi­vart tart, kékes füstjét kéjelegve fújja, az őszi levegőbe. Nézem. Ej no, hát persze, ö az. A mi öreg totyo- gós pékünk, aki reggeltől estig itt kuezorog a-, utczasarkon s ha kiflit veszünk tőle, fölemeli a kosarat s megforgatván a rézkrajezárt, kétszer is m> gnézi, — hogy nem-e lukas, zsebbe teszi azt. — Mert hajh, nehéz az élet, a krajezárok lassan szaporodnak, itt mutatják meg, hogy milyen nagy urak ök. Eapipából ere­geti a fehér folhőcskéket és meg-megdörzsölven kérges tenyerét, n in győz sopánkodni, hogy mi manónak ól a szegény ember, mikor nem egyéb a sorsa, mint a szenvedés, fázás és izzadás. Az utczasarkon most más áll. Más őrzi ? kosarat. Az is olyan fakó, olyan szenvedő arezu. O is pipál és topog a járdán, az arramenöket pe­el :g megnézi, mintha mondaná: ez se vesz, ez se vesz . A tekintete egyszerre fölvillan. Néz, mint a gyer-k, mikor sárkányt pillant meg a levegő­ben. Aztán mosolyog . . . Végre összecsapja a bokáit és katonásan tiszteleg. A kocsiban ülő ember élénken int. a kezé­vel, az arcza átszellemül s amint fölragyogó szemekkel néz az utczán topogó rabjára, mintha megrázná lelkét a részvét s az a gondolat vl- harzana át, hogy Íme én most magasan állok ám azért érzem a nyomorúságodat, a szegény­ségedet, tudom, hogy egy a sorsűnk, egy a szenvedésünk, vedd hát te is ki, te nyomorult rabszolga, mai boldogságomnak egy csillogó kristályszemét . . . S amint halad az egylovas kocf, az asz­faltra testes, barna bőrszivar esik. A tekintetük összevillan, amaz int, ez föl­kapja és örömmel, nagy lelkesedéssel mondja: — Szabadnapja van ma a Mártonnak. — Anyakönyvi h rek. A szatmári anyakönyvi hivatalnál a műit héten 18 szü­letési esetet és 19 halálozást jelentettek be. Az anyakönyvezető előtt négy házasság kötés történt. — Magyar név. Feldman Béla szat­mári lakos nevét belügyminiszteri engedél­lyel „Föhles“-re változtatta. — A tűzoltó torony átadása. A szat­mári lüzoltótornyot a napokban egy bizott­ság vizsgálta meg, hogy vájjon megfel8l-a az építkezés a terveknek. A bizottság a to­ronyban mindent tervszerűnek talált s igy jelentést tett a város tanácsának, amely az őrtornyot hivatalosan átadta rendel­tetésének. — Összeégett leány. S% községben mint onnan jelentik — ma reggel salát gon­datlanságának az áldozata lett egy üatal 17 éves parasztleány. — L á z s ó k János gazda házánál disznóölés yyit $ a leölt di§znpc ott perzselték az udvaron. A gazda Róza iievíí leánya szintén ott sürgött forgott a perzselés­nél, miközben a láng ruhájába kapott s e szerencsétlen leány mint egy élöfaklya, jaj- veszékelve, esznéikül íutkosoti, inig végra mgynehezen lelépték róla a luhát. Oly sú­lyos égési sebeket szenvedett, hogy életben maradásához kevés remény van. — Helyreigazitas. Lapunk szerdai számában megírtuk, hogy Patóházán Lázár Jenő földbérlő lelőtte Makovó László nevű bérest. Amint most bennünket ertesitenek, az illető földbirtokos nem Lázár Jenő, ha­nem Lázár G e r ő. — Tolvaj tanoncz. A rendőrség előtt nagyon ismeretes alak Pap György asztalos tanoncz, aki eddig is többször károsította már meg Polonyi Károly gazdáját. Mikor ugyanis a mestere a számiakkal üzletfelek­hez küldte a fiút, mindig elsikkasztott egy pár K-át. Legutóbb újra nagyobb összeget lopott el s megszökött. A rendőrség Tur- Terebesről tegnap hozta vissza a szökevény tolvaj inast. Szatmári krónika. A helyzet. Megbeszélés Tokáuy Dömötör úri csa­ládjánál a szalonban. Jelen vannak : Tokány és a felesége szili Tannenbauin Melanie, to­vábbá a leányok, Tokány Löncsike, Czu- ezuka és Bumbika. Tokány Armand a másik szobában a leczkéjét tanulja. A család vacsora után van és a sza­lonban cseveg. Tokány: (A kandalló mellett hintaszék­ben ill és a Pester Lloydot olvassa.) Tokányné: (Harisnyákat stoppol.) Löncsike : (Egy xii»ban kipirult arcz­Kazinczy-uicza 17. a Zárdával szemben, % % legjobb varrógépek kedvező részletfizetésre kaphatók. ^0rtjii0iiii0r Lipotnal

Next

/
Thumbnails
Contents