Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)
Társművészetek
A legelső kapcsolatom a magyar kultúrával... Hát az Németországban, Freiburgban történt. A 80-as évek kezdetén egy darabig ott éltem, egy hárfával az utcákon zenéltem. Mi, utcai zenészek együtt csavarogtunk, és jól éreztük magunkat. Egy este csatlakozott hozzánk egy állatbőrökbe öltözött ember, úgy nézett ki, mint egy medve. Azt mondta, hogy Magyarországról jött, és hogy ő: sámán. Hogy is kételkedhettem volna benne? Morgó, torokhangon énekelt. És örvendtünk a társaságának. Aztán csak a Walesbe látogató magyarok jelentettek kapcsolatot, ők beszéltek A walesi kardoktól. A magyar a világ egyik legnehezebb nyelve — mi volt a motiváció ahhoz hogy fordítson? A walesi is a világ egyik legnehezebb nyelve! De még gyerekek is beszélik... Megbíztak — főleg Irinyi László buzdítására —, a fordítás nagyobb terv része, hogy Karl Jenkins zenés feldolgozása három nyelven is bemutatható legyen: először is magyarul, hogy a magyar nyelven írott mű magyaroknak magyar nyelven legyen bemutatható. Angolul, hogy bemutatható legyen Amerikában, Ausztráliában és Angliában. És walesiül, az a bárdok nyelve! Az alapgondolat itt Walesben az volt, hogy a művet két nyelven mutathatnánk be: Edward király angolul énekel, a bárdok walesiül. Ez nagyon jól tükrözné az akkori és mostani walesi politikai helyzetet, és Arany allegóriájától függeden jelentést adna a műnek. Mielőtt fordítani kesfl, kutatja a tágabb irodalmi, művészeti, történelmi stb. kontextust? Általában igen. De ebben az esetben a megbízatás egészen különleges volt: hogy a lehető leghűbben lefordítsam a magyar szöveget, és ugyanabban a metrumban, Szerintem itt az új, egyesülő Európa lehetőségeiről is szólni kellene. Jobban figyelünk egymásra. Másképp. Oké. Ön szerint hogyan értékelhetjük ma a walesi-magyar viszonyokat? Olyan valakiként mondom, aki mostanában egészen bejárta a magyar oldalt. Arany költeménye eredményeképpen a magyarok többet tudnak a walesi történelemről, mint sok walesi ember. A walesi emberek általában semmit sem tudnak Magyarországról — kivéve a gulyást, a gulyáslevest. De az 1848-as forradalom idején a walesi emberek nagyon is figyelték, követték az eseményeket, és inspirálta őket a magyarok helyzete, legfőképpen Gwilym Hiraethog írásai nyomán a walesi nyelvű sajtóban. Maga Kossuth, mikor Nagy-Britanniába utazott, meglátogatta Gwilym Hiraethogot, hogy kezet rázzon vele. Később, és legfőképpen Irinyi László lelkesedésére újabb motiváció született. László tavaly érkezett Walesbe egy kis kommandószerű magyar csapattal a National Eisteddfod fesztiválra, ahol A walesi bárdokat a világon először mutatták be walesi nyelven. Egyfajta magyar nagykövetséget rendeztek be a sátor alatt egy hétre. Ki tudja, mi lehet még belőle? Mikor magyar kultúráról van szó, hat országról kell beszélnünk. Ismert ez a tény Walesben? Egyáltalán nem! Hát Magyarországon ismert az, hogy a legkorábbi walesi költemény Skóciából származik, az i. sz. 6. századból? Hogy a 19. században a walesi ádagemberek voltak a legműveltebbek Európában? Hogy Walesben ma is több költő él, mint bármelyik európai országban? Nem. beszélje el kérem, mik voltak az első kapcsolatai a magyar irodalommal? A walesi bárdok jelentette az első találkozást. De mióta azt olvastam — fordításban, persze -, megismerkedtem Arany több művével, és így aztán Petőfivel is foglalkoztam. Walesben van egy hasonló esetünk: egy fiatal és nagyon ígéretes költőt, Hedd Wynt meg88
