Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2019. tél (5. évfolyam, 4. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
való harc, küzdelem a krisztusi megváltásban való részesülés hozzátartozója. A Móricz-regény textusában a történet hangsúlyos helyein'olvashatók az „újjászületés’’’ (202.), valamint a „megváltár és a „megváltó’ kifejezések (309). Az első idézett kifejezés a regény 8. fejezetének abban a részletében olvasható, amelyben Misi kollégiumi élete nyer célt a Nagy úrral való beszélgetése után. A nagydiák a magyarság sorsáról való elmélkedés összegzéseként mondja Misinek: „Érti? Hogy a külföldinek az hogy magyar, ne ayjjelentse, hogy ez is egy kis rabló a nagy rablók közti— Hanem azj, hogy ez is egy komoly és jó munkás a többi mellett! Hogy erre lehet számítani! Hogy ennéljó helyen nagynak a talentomok! Hogy erre büszkén nézzenek: hogy nézd, a kis magyarság mit csinált a maga földjéből’ A térkép fölötti beszélgetés után Misi lendületesen, „megerősödve ésfelüdülvé” folytatja tovább szüleinek írt, s tétován abbahagyott levelét. Hosszabban idézem a regény szövegét: „Leírta benne életét, az osztálytársait, akiket szeret, a tanárait s valamennyit dicsőítve és magasztalva, és nem emlékezett most semmire, csak arra, ami szép és jó volt az életében; úgy érezte, ma egészen újjászületett, s szentül elhatározta, hogy úgy fog dolgozni, tanulni, felelni, hogy az egész iskola bámulja: saját magát ennek a mindenfelől tátogó ellenséggel körülvett magyarságnak érezte, s szinte büszke volt szülei szegénységére s alacsony sorsára, mert érezte, hogy abból erőt fog meríteni minden baj s minden nyomorúság elviselésére; neki az volt a példaképe már, hogy ha ő egymaga keresztül bír verekedni a bajokon, akkor az egész magyarság győzni fog... ” (Kiemelések tőlem - Sz. P.) Misi azonosítja magát a nemzettel. Célt kap az élete. Újjászületése pedig a nemzet újjászületését hozhatja, ha mindenki hasonlóan cselekszik. Itt kapcsolódnék Szilágyi Zsófia olvasatához, mely szerint a történet Trianon-regényként is értelmezhető. Debrecenben a rokontalanság, a magány érzésével küzdő Nyilas Misi alakja a nagyhatalmak által fenyegetett Magyarországot személyesíti meg, a kisfiú és Krisztus közti párhuzam miatt pedig ismét a »Magyarország mint a szenvedő Krisztus« képzetéhezjutunk el [...]”. Itt emelnék be az értelmezésbe egy olyan Móricz-szöveget, mely a regény világán kívüli, de hozzá kapcsolódó ajánlás, azaz szerzői önértelmezésként is olvasható. Móricz 1922. július 5-én így ajánlotta Gyöngyi lányának Légy jó mindhalálig című regényét: „Ne légy gyámoltalanuljó,! hanem okos, bátor, nyugodt. IAz élet eltapossa a gyöngét,! akár jó, akár rósz [sic!]-/ Légy jó: mert a jóság a legjobb/üzlet: a jóság mindig győz:/de légy erős. IAz erős ember, az erős lélek is/ tönkremegy, ha gonosz;!de ha az erős, jó!akkor az övé az élet koronája.” [Kiemelések tőlem - Sz. R] Móricz a jánosi és a pák frazeológiát használja, csak a „hív” szó helyére a „jó”-t illeszti, ahogy a regény címében is; az „igazság koronája” helyett pedig az „élet koronája” birtokos jelzős szószerkezetet. Egyébként Jakab apostol levelében (1. 12.) is az „élet koronája” kifejezést olvashatjuk a KároM-fordítású Szentírásban. Idézem: „Boldog ember az aki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elvesz} az életnek koronáját, amit az Űr ígért az őt szeretőknek. [Kiemelés tőlem - Sz. P] A regény címéből elindított értelmezést erősíti más párhuzamos biblikus helyek hipertextként való olvasása is. Pál apostol (II. Tim. 1. 7-8.) így ír: ,fiert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét. Ne szégyeneid hát a mi Urunk bizonyságtételét, se engem az őfoglyát; hanem együtt szenvedj az evangéliumért Istennek hatalma szerint’.[Kiemelés tőlem - Sz. P] A regény 11. fejezetében az igazgató, a vín baka mondja a rendőröknek, amikor Misit 65
