Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)

Társművészetek

Paál Zsuzsa 1969-ben született Budapes­ten. Képzőművész. Szülővá­rosában él. PAÁL ZSUZSA Indián tábor Gondolatok a táborozásról - interjú Winkler Mártával -Winkler Mártával találkoztam 2018 augusztusában Vi­­segrádon, egykori indiántáborának helyén. A falon régi, gyerekek által készített indián-relikviák sorakoznak, me­lyeknek érdekes történetére és elkészítésük módjára na­gyon kíváncsi lettem. Egyszerre két kérdést is feltettem a tábor egykori vezetőjének: Miért indián az előneve, és milyen céllal szerveződhet egy ilyen tá­bor? Fiatal tanító koromban - kezdte a történetet -, kötelező beosztást kaptunk úttörőtáborba nyaranként, ahol már az első alkalommal egy nagy sátornyi gyereket, 33 fiút kap­tam, alsó és felsőtagozatból, vegyesen. Az úttörőtábor ke­mény szabályokkal működött: reggel zászlófelvonás úttö­rő nyakkendőben, mozgalmi dalok éneklésével. Az iskola igazgatója hosszan mondta el aznapi eligazításait, a tábor célját ideológiai szövegbe foglalta. Megrészegült saját hang­jától a mikrofonban, nem tudta abbahagyni a beszédét, a fiúk pedig nem tudtak hosszan vigyázzban állni a Balaton partján napsütésben. így minden nap büntetést kaptak. Mi lehetett az igazi büntetés számukra? Az, hogy nem mehet­tek a Balatonba fürödni. A sátorban kellett maradniuk, ami miatt bármiféle kézműves- vagy egyéb játékos foglalkozást megtagadtak. Rettenetes nehéz volt féken tartani őket. Mit tehettem, kirándulásra kértem engedélyt a tábor vezetősé­gétől. Elvittem őket messze a tábortól, és ott mentünk be a vízbe fürödni. Ez az alkalom elég volt arra, hogy kimond­jam, hogy soha többet ilyen táborban nem szeretnék részt venni. Ezek az agyonszabályozott táborprogramok, szigo­rú parancsok nem tetszettek nekem. Szerettem az indián könyveket, komolyan foglalkoztam az indiánok életével, arra gondoltam, indián tábort fogok szervezni. Táborozzunk! - tűztem ki a célt, de hogyan? Ahhoz hogy felkészüljek rá, indián regényeket kezd­tem tüzetesen olvasni, filmeket kerestem az indiánok életé­ről; tárgyi gyűjtögetésbe kezdtem, foglakozásokat tervez­tem. Saját gyerekkoromból tudtam, hogy a 9-10 éveseknek rendkívül megfelelő életmód az indiánozás, a kalandos élet. 89

Next

/
Thumbnails
Contents