Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Társművészetek
Paál Zsuzsa 1969-ben született Budapesten. Képzőművész. Szülővárosában él. PAÁL ZSUZSA Indián tábor Gondolatok a táborozásról - interjú Winkler Mártával -Winkler Mártával találkoztam 2018 augusztusában Visegrádon, egykori indiántáborának helyén. A falon régi, gyerekek által készített indián-relikviák sorakoznak, melyeknek érdekes történetére és elkészítésük módjára nagyon kíváncsi lettem. Egyszerre két kérdést is feltettem a tábor egykori vezetőjének: Miért indián az előneve, és milyen céllal szerveződhet egy ilyen tábor? Fiatal tanító koromban - kezdte a történetet -, kötelező beosztást kaptunk úttörőtáborba nyaranként, ahol már az első alkalommal egy nagy sátornyi gyereket, 33 fiút kaptam, alsó és felsőtagozatból, vegyesen. Az úttörőtábor kemény szabályokkal működött: reggel zászlófelvonás úttörő nyakkendőben, mozgalmi dalok éneklésével. Az iskola igazgatója hosszan mondta el aznapi eligazításait, a tábor célját ideológiai szövegbe foglalta. Megrészegült saját hangjától a mikrofonban, nem tudta abbahagyni a beszédét, a fiúk pedig nem tudtak hosszan vigyázzban állni a Balaton partján napsütésben. így minden nap büntetést kaptak. Mi lehetett az igazi büntetés számukra? Az, hogy nem mehettek a Balatonba fürödni. A sátorban kellett maradniuk, ami miatt bármiféle kézműves- vagy egyéb játékos foglalkozást megtagadtak. Rettenetes nehéz volt féken tartani őket. Mit tehettem, kirándulásra kértem engedélyt a tábor vezetőségétől. Elvittem őket messze a tábortól, és ott mentünk be a vízbe fürödni. Ez az alkalom elég volt arra, hogy kimondjam, hogy soha többet ilyen táborban nem szeretnék részt venni. Ezek az agyonszabályozott táborprogramok, szigorú parancsok nem tetszettek nekem. Szerettem az indián könyveket, komolyan foglalkoztam az indiánok életével, arra gondoltam, indián tábort fogok szervezni. Táborozzunk! - tűztem ki a célt, de hogyan? Ahhoz hogy felkészüljek rá, indián regényeket kezdtem tüzetesen olvasni, filmeket kerestem az indiánok életéről; tárgyi gyűjtögetésbe kezdtem, foglakozásokat terveztem. Saját gyerekkoromból tudtam, hogy a 9-10 éveseknek rendkívül megfelelő életmód az indiánozás, a kalandos élet. 89