Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2018. ősz (4. évfolyam, 3. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
VEGH BALAZS BELA Romániai német irodalom - kivándorolt irodalom Végh Balázs Béla 1953-ban született Börvelyben. Irodalomtörténész. Szülőfalujában él. Fogalomtisztázás A romániai német irodalom az 1989 előtti időszakban többféle besorolást kapott az össznémet irodalmi tudatban: kisebbségi irodalom (Minderheitenliteratur), regionális irodalom (Regionalliteratur), kis irodalom (Kleine Literatur). Ezek az elnevezések fontos aspektusait mutatják meg a romániai német irodalomnak, ugyanakkor megkerül másokat, amelyek szintén lényegesek lehetnének. Ezt az irodalmat kisebbségiként az első világháborút követően kezdik számon tartani a romániai magyar irodalomhoz hasonlóan. Az 1918 előtti regionális irodalmak (erdélyi szász, bánáti sváb és bukovinai német) egységesüléséből létrejövő irodalmat tekintették romániai német irodalomnak; közös fórumok, intézmények és a saját irodalmi tudat kialakulásának korszaka ez. A kis irodalom fogalma prágai ihletésű, képviselője Franz Kafka. G. Deleuze és F. Guattari meghatározása szerint „olyan kisebbség irodalma, amely valamely nagyobb nyelvet szolgál ki”. Jellemzője a nyelvi szegénység és a folyamatosan apadó szókincs. Ezt csupán egyedi példákra és bizonyos aspektusokra lehet alkalmazni a romániai német irodalomban, amennyiben önálló nyelvi szigetként identitáskonstrukcióiban a német irodalmi nyelv őrzése nyilvánul meg. Ennek a törekvésnek az eredményeként gondosan stilizált szövegek keletkeztek. A „német irodalom Romániában” vagy a „romániai német irodalom” kifejezések kettős identitástartalmat rejtenek: egyrészt a német irodalomhoz, másrészt egy konkrét földrajzi tájhoz való tartozásét. Mindez sajátos irodalomfejlődést eredményez, meghatározva kettős identitását, ill. helyzettudatát, továbbá alkalmat ad regionális, régiók közötti, valamint interkulturális és etnikumok közötti tartalmak megjelenítésére is. Ez az irodalomfogalom a hetvenes évekkel kezdődő kivándorlást követően, a németül írók létszámának csökkenésével felemás tartalmúvá vált. Az NSZK-ba áttelepülő és ott létrejövő kivándorolt német irodalom továbbviszi az erdélyi és a bánáti helyzettudatot és tematikát. Ugyanakkor kifejlődött egy másik jelenség is: a romániai német írók igyekeztek betagozódni a német kontextusét bevándorló irodalomba, amely egyre inkább pozícióhoz jutott az országos irodalmi életben. Hogy ez 67
