Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. ősz (3. évfolyam, 3. szám)
Történelem
az újoncok sorozását.“ Ezek a kérdések csapódtak le a debreceni közgyűlésen is: 1905. júniusában ismét ott találjuk Márton Imrét és körét, akik alkotmányellenesnek tekintették a „darabontkormányt”, és indítványozták, hogy a közgyűlés egy, az 1861. évihez hasonló feliratot szövegezzen meg a királyhoz, melyben az emlékeztetik az uralkodót a nemzetnek az ellenálláshoz való alkotmányos jogára. Domahidy főispán csupán arra szorítkozott, hogy a gyűlés elején kegyelettel emlékezzen meg József kir. hercegről, akinek a temetésén elhelyezte a város koszorúját, ill. megbízást kapott, hogy gondoskodjék a város temetőinek a rendezéséről. 1905. júliusában az exlex elhúzódásával lehetett számolni, ami az adóhatóságnak komoly fejtörést okozott. A város közigazgatási bizottsága el kellett hogy döntse, elfogadják-e az önként befizetett adót, ill. jogszerűen jár-e el az adóhatóság, amennyiben ingadanokat kebelez be a tartozás fejében az exlex idején? Kovács polgármester annak a véleménynek adott hangot, hogy az önként befizetett adót el kell fogadni, de nem szabad továbbutalni az állampénztárnak. A bizottság ugyanakkor nem látott akadályt arra, hogy az exlex idején is kisajátíthasson ingadanokat.24 A sajtó azt tanácsolta a lakosságnak, hogy elővigyázatosságból takarékpénztárban helyezze el az adófizetésre félretett pénzösszeget: és majd az exlex végén fizesse be az adót: Törvényeink értelmében ez idő szerint nem tartozunk adót fizetni [...] Mivel azonban az otthon őrzött pénz nagyon kezeügyében esik az embernek, egész könnyen hozzányúl abban a reményben, hogy azt valami más jövedelmi forrásból helyre teszi, azért legtanácsosabb az adóra szánt összeget mindaddig takarékpénztárba helyezni, míg megszűnik a törvényen kívüli állapot. Aki így nem tesz, az nehéz és gondterhes napoknak néz eléje és igen könnyen megtörténhetik, hogy az exlex elmúltával megszorítva az adófizetés kötelezettségével — az anyagi tönk szélére jut.“3 A passzív rezisztenciát és bojkottot hirdető közgyűlési határozatokat a belügyminisztérium a 72365-1905-11 /b sz. rendelettel megsemmisítette“' . 4. Debrecen az urbanizáció útján A századfordulón a Cívisvárosban évről-évre nagyságrendekkel növekedett az ✓ . , , ,21 Amerikába kivándorlók száma . 1903 -215 1904- 214 1905- 200 1906- 485 1907 - 567 Ugyanakkor számos érdekes törvényjavaslat került a közgyűlés elé, ami azt mutatja, hogy a városban nem állt meg teljesen az élet. Ilyen pl. a kerékpárok megjelenése és elterjedése a 20. század elején. A törvényhatóság adókötelesnek találta a kerékpárt, de igyekezett méltányosan különbséget tenni azok között, akik megélhetési eszközként vagy csupán sportolás, kedvtelés céljából birtokolnak ilyen masinát. Az adófizetés alól mentesüknek tekintették a fegyveres, ill. rendvédelmi erők, a tűzoltóság, valamint a posta 77
