Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2017. tavasz (3. évfolyam, 1. szám)
Tanulmány, recenzió, kritika
DEÁK ENDRE Arany János és a zene+ „Az öreg úrnak van egy tamburája, S mikor az ihlet s unalom megszállja, Veszi a rozzant, kopogó eszközt S múlatja magát vele négy fala közt.” (Tamburás öreg úr. 1877. július 12.) Deák Endre 1952-ben született Marosvásárhelyen, 2012-ben halt meg Nagykárolyban. Lantművész, régizenész. Arany János, a nagy magyar költő, egész életén át rendkívüli érdeklődést tanúsított a zene iránt.1 Költészet és zene kapcsolatátirodalmunkban talán az ő életműve példázza a legjobban. Mint minden nagy költő, tudatosan helyezett súlyt a versek zeneiségére, tisztában volt a költemények zenei mozzanatának fontosságával, de nemcsak passzív hallgatóként vonzódott a muzsikához: összeállított egy csaknem 150 darabból álló népdalgyűjteményt, fennmaradt 20, Petőfi, Kölcsey, Bajza, Amadé László, valamint saját verseire írott szerzeménye, s mint az idézett Tamburás öreg úr című verse is elárulja, családi-baráti összejöveteleken, de leginkább saját szórakoztatására, „mulatására” énekelgetett is gitárkísérettel. Zenei tehetségét kortársai is elismerték, Bartalus István zenetudós szerint, aki a költő barátja, zenei tevékenységének ösztönzője s dalainak kiadója volt: „... ha a viszonyok kedvezően találkoznak, a nagy szóköltő szintoly nagy zeneszerző lehetett volna”.2 Arany kapcsolata a zenével gyermekkoráig vezethető vissza. A kor sajátos viszonyai miatt a vidéki életmód gazdagabb és értékesebb anyagot biztosított számára, „többet tud az igazi népdalról és népzenéről, mint zenész-kortársai, Liszt Ferenc, Mosonyi Mihály, vagy akár Erkel Ferenc; mert amit emezek életük végéig keresnek s legfeljebb ha gyanítanak, ő kezdettől fogva érzékeli és birtokolja — mert ösztöne csalhatatlan, művészszeme mélyre lát s tekintetét nem homályosítják el hamis elméleti feltevések — mindenekfelett pedig, az ő számára természetes otthon az a népi kultúra, melyet a romantikus mestereknek lankadatlan erőfeszítések árán, lassanként kell s csak töredékeiben lehet magukévá tenniük”.3 A népzene és tánc megragadó képekre és leírásokra ösztönözte, melyek legszebbjeivel az Öldöklő angyalban, az Ünneprontókban vagy a Toldiban találkozhatunk. Költészetében jelképerejűvé nő a lant, a zene; a nemzeti 33
